Svédországi Ingegerd kijevi nagyfejedelemné

svéd hercegnő, kijevi nagyfejedelemné
(Ingegerd Olofsdotter szócikkből átirányítva)

Ingegerd Olofsdotter Kincses Olaf svéd király és Obotrites Esztrid keleti szláv hercegnő első gyermekeként és egyetlen leányaként született, Svédországban, 1001-ben. Egy öccse született még, Anund Jakab.

Svédországi Ingegerd kijevi nagyfejedelemné

UralkodóházMunsö-ház
Született1001[1]
Svédország
Elhunyt1050. február 10. (48-49 évesen)
Velikij Novgorod
NyughelyeSzent Szófia-székesegyház
ÉdesapjaIII. Olaf svéd király
ÉdesanyjaMecklenburgi Estrid
Testvére(i)
HázastársaI. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Svédországi Ingegerd kijevi nagyfejedelemné témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Apai nagyszülei: Győztes Erik svéd uralkodó és Toste Szigrid svéd arisztokrata kisasszony.

Ingegerd 1016-ban először II. Olaf norvég király menyasszonya volt, de Ingegerd apja később inkább a törvénytelen leányát, Asztridot adta hozzá a norvég uralkodóhoz.

1019-ben végül a nála 23 évvel idősebb I. (Bölcs) Jaroszláv kijevi nagyfejedelem hitvese lett. A házasságkötés után a fejedelemasszony Irénre változtatta meg nevét.

Hat fiuk és négy leányuk született frigyük 34 éve során:

  • Erzsébet (1025–1067 körül), ő 1043 körül hozzáment III. Harold norvég királyhoz. Két leányt szült neki, Ingegerdet és Máriát.
  • Anasztázia (1023 körül–1096 körül), ő I. András magyar király hitvese lett, akinek három örököst szült, Adelhaidet, Salamont és Dávidot.
  • Anna (1030 körül–1075), ő I. Henrik francia király neje lett 1051. május 19-én. Négy gyermekük jött világra, Fülöp, Róbert, Emma és Hugó.
  • Agáta (1030 előtt–1070 után), ő valószínűleg Száműzött Eduárd angol trónörökös felesége volt.
  • Vlagyimir (1020–1052. október 4.), ő 1036-tól Novgorod uralkodója lett. Annát, Leopold of Staden grófjának leányát vette el, akitől két fia született, Rosztiszláv és Jaropolk.
  • Izjaszláv (1024–1078. október 3.), ő lett I. Izjaszláv néven Kijev nagyfejedelme apja 1054-ben bekövetkezett halála után. Gertrúd lengyel királyi hercegnőt vette nőül, aki három fiút szült neki, Jaropolkot, Msztyiszlávot, és Szvjatopolkot.
  • Szvjatoszláv (1027–1077.december 27.), ő lett Csernyigov fejedelme 1054-től, s kétszer is megnősült. Első hitvese 1043-tól Cecília volt, akitől egy lánya született, Vysheslava, valamint négy fia, Gleb, Dávid, Román és Oleg. 1065-ben ismét megházasodott. Új felesége Stadei Oda lett. Tőle egy újabb fia született, Jaroszláv.
  • Vszevolod (1030–1093. április 13.), ő 1078-tól I. Vszevolod néven Kijev nagyfejedelme lett, s kétszer is megnősült. Első felesége Anasztázia lett, aki közeli rokonságban állt Kónsztantinosz Monomakhosz bizánci császárral. Két gyermekük született, Vlagyimir és Anna. Anasztázia halála után, 1068-ban nőül vette Poloveckaja Anna mongol hercegnőt. Négy gyermekük jött világra, Rosztyiszláv, Eupraxia, Katalin és Mária.
  • Igor (1034 vagy 1035–1060), ő volt Szmolenszk fejedelme. Feleségül vette Kunigunda orlamündei grófnőt, akitől két fia született, Dávid és Vszevolod.

1050. február 10-én távozott az élők sorából, Novgorodban. Végső nyughelye a novgorodi Szent Szófia-katedrálisban van.

Özvegye nem nősült újra, s három év múlva ő is elhunyt.

Ingegerdet később Szent Anna néven szentté avatta az ortodox egyház. Még külön vallási himnuszt is írtak hozzá.

Ünnepnapjai: február 10. és október 4.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)