Wikipédia

Őszikék

(Kapcsos könyv szócikkből átirányítva)

Az Őszikék Arany János kései versciklusa, maga nevezte így, feltehetően egy elterjedt kikericsfajta, az őszike (Colchicum autumnale) neve nyomán. Ez késő ősszel virágzik, szinte levéltelenül, csak a virág látszik, „…s gyakran úgy tetszik, mintha valaki leszaggatott puszta virágokat szurkált volna a száradó őszi fű közé … már a régiek is ismerték és efemeronnak (a. m. egy napra való v. múlékony) nevezték, s azt hitték róla, hogy a gumójától még aznap meg kell halni…” – írta róla Borbás Vince botanikus doktor a Pallas nagy lexikonában száz évvel ezelőtt.

Arany János Kapcsos könyvének egy lapja a ciklus címadó versével

A „kapcsos könyv” szerkesztés

Arany kései lírája illetve életművének ezen korszakában keletkezett balladái az úgynevezett „kapcsos könyvben” maradtak fenn. Ez a „kapcsos könyv” a magyar irodalom egyik legkitüntetettebb szellemi és tárgyi emléke. A Gyulai Pál által 1856. augusztus 20-án Arany Jánosnak ajándékozott kéziratos könyv a Kisfaludy Társaság gyűjteményébe tartozott, majd annak megszüntetése után, 1953-ban került mai helyére. Így ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattára őrzi K. 510. jelzet alatt. (Érdekesség, hogy ma a kézirattár az egykori „főtitkári lak” szobáit használja, ahol annak idején Arany is lakott. A kéziratok tehát ott születtek, ahová később, némi kalandozás után megőrzés céljából kerültek.)

A kapcsos könyv egy B/5-öshöz hasonló méretű egyedi bőrkötésű könyv, amely ma 179, részben számozott lapot tartalmaz. Eredetileg talán 200 lapos lehetett, de még feltehetően Arany kitépett/kivágott tucatnyi lapot. Ma az első 45 lapon található Arany kezeírása és az utolsón néhány töredék. Az Arany kezeírását tartalmazó összes oldal megtekinthető a fakszimilékben, illetve a Magyar Elektronikus Könyvtár hivatkozott elektronikus kiállításán. Mondhatjuk, hogy a könyvecske nagy kulturális becsét az is bizonyítja, hogy az elmúlt fél évszázadban három ún. hasonmás kiadás a is megjelent: 1962-ben Sőtér István utószavával és Sáfrán Györgyi jegyzeteivel, majd Keresztury Dezső tanulmányával 1977-ben és 1982-ben is. Az első ezek közül szürkeárnyalatos képek formájában tartalmazza a könyv lapjait, az utóbbi két kiadás már színes, de ezzel együtt is a fakszimilék technikailag nem túl jól sikerültek. A kapcsos könyv hasonmását a Kossuth Kiadó 2017-ben, igen jó, színes minőségben ismét megjelentette, a szövegek nyomtatott átiratát is közölve, Kokas Károly tanulmányával.(ISBN 9789630990974)

A ciklus szerkesztés

 
A ciklus eleje a Kapcsos könyvben

Az akadémiai kézirattárban eredetiben vagy az említett hasonmás kiadásokban bárki megnézheti a bejegyzést: „Arany Jánosnak. Aug. 20. 856. Gyulai Pál.” A költő örült a kis, lezárható bőrkötésű könyvnek, el is kezdte bemásolni a Szondi két apródját. Ezekben az években gyakran jegyez bele: még hat vers került ide 1856-ban ill. 1857-ben, közöttük egy vígballada, a Pázmán lovag. Az 1865 és 1871 közötti időszakban megint ennyi beírás van, magánéleti kudarcainak emlékei (akadémiai keservei, Juliska betegsége és halála stb.) Majd sok évig semmi. 1877-ben aztán új lap és új cím: Új folyam. Alatta ceruzával a lírai újrakezdés dátuma s mellette, ugyancsak ceruzával, egészen halványan, a ciklus címe: Őszikék.

 
Gyulai Pál bejegyzése Arany Kapcsos könyvében

A kézirat még 56 verset tartalmaz. Az egy Aj-baj! korábbi, a többi gondosan, napra datált, tehát 1877. július 3. és 1880. december 10. között születtek. A ciklushoz tehát 55 új és egy régebbi verset sorolhatunk.

Arany eredetileg nem gondolt kiadásra, később – talán Gyulai Pál unszolására mégis foglalkozni kezdett a gondolattal, ezt mutatják a címek mellé tett kék ceruzás csillagok ill. ceruzás számok. 1880. február körül – úgy tűnik – Arany feladta a kötetkiadás tervét, mert az utolsó négy darabot már nem számozta meg. Így az ekkoriban készülő Összes Munkákba csak az a 15 vers került be az Őszikékből, amelyeket barátai kikönyörögtek a költőtől. A többi vers csak a költő halála után, az Arany László-féle kiadásban jelenik majd meg.

Irodalmi jelentősége szerkesztés

 
A ciklus „névadója”, az őszike (Colchicum autumnale)

Noha Arany János irodalmi nagysága és megbecsültsége soha nem képezte vita tárgyát a magyar irodalomtörténet-írásban, költészetének, pályájának értékelése, értelmezése annál inkább. Közhely számba megy, hogy míg a kortársak és közvetlen túlélők nemzedéke Aranyban elsősorban az epikus költőt látta, addig a Nyugat első nemzedéke szinte programszerűen „fedezte fel” magának a lírikus Aranyt. Természetesen az „Őszikék” ciklus megítélése is változott az idők folyamán. De az értelmezés azon lehetősége, hogy ezek az öregkori versek a modern magyar költészet születésének pillanatait jelenthetik, mindig fel-felbukkan.

Külső hivatkozások szerkesztés


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Őszikék&oldid=25537687”