Wikipédia

Kertész Jenő

(1889–1969) magyar fogorvos

Kertész Jenő, 1903-ig Kohn[3] (Mencshely, 1889. április 15.[4] – Budapest, 1969. augusztus 5.)[5] fogorvos, az orvostudományok kandidátusa (1957).

Kertész Jenő
SzületettKohn Jenő
1889. április 15.
Mencshely
Elhunyt1969. augusztus 5. (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaWerner Margit
(h. 1925–1969)
Foglalkozásafogorvos
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1914)
SírhelyeFarkasréti temető (C-310. fülke)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Kohn József (1863–1915) kereskedő, vendéglős és Hochstädter Mária (1863–1942)[6] gyermekeként született zsidó családban. A Barcsay utcai főgimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi karának hallgatója lett, ahol 1914 novemberében szerezte meg oklevelét. Az első világháború alatt mint honvédorvos teljesített szolgálatot. Másfél évig harcolt a fronton, meg is sebesült és helytállásáért számos kitüntetésben részesítették. Fogorvosi szakképesítését a budapesti Stomatológiai Intézetben szerezte meg, ahol Árkövy József és Szabó József mellett volt gyakornok, 1919 januárjától tanársegéd. A Tanácsköztársaság alatt pártbizalmi, a Vöröshadsereg orvosa volt, ezért később elvesztette klinikai állását és a két világháború között magánpraxist folytatott. A második világháború idején egyetlen fia a nyilasok áldozata lett. A háború után szerepet vállalt a fogbetegellátás átalakításában és 1946-ban visszamenőleg rehabilitálták. 1948-tól a Csengery utcai Rendelőintézet fogpótlástani osztályának főorvosa lett, majd megnyitásától kezdve a Központi Sto­matológiai Intézet főorvosaként dolgozott. 1948 és 1966 között a Fogorvosi Szak­csoport egyik alapítója, vezetőkádere, 1950-től 1952-ig főtitkára, 1953-tól állandó elnökhelyettese volt. 1957-ben az Új eredmények az arc- és állcsonthiányok és deformitások protetikai helyreállításához című értekezésével elnyerte a kandidátusi címet. 1964-ben nyugalomba vonult, de továbbra is részt vett az Intézet munkájában. Alapító tagja volt az 1938-ban alakult Tapolca és Hegyvidéke Barátai Egyesületnek.

Felesége Werner Margit (1896–1992) volt, Werner Adolf és Sonnenfeld Róza lánya, akit 1925. augusztus 4-én Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[7] Lánya Kertész Judit.

A Farkasréti temetőben nyugszik (C-310. fülke).

Munkássága szerkesztés

Tudományos érdeklődési területe elsősorban a helyreállító protetika (szájpadhiányok pótlása, onkológiai rehabilitáció) volt és e tárgykörben számos írása jelent meg. Részt vett a budapesti Fogorvostudományi Kar oktató munkájában, és rendszeresen fakultatív előadásokat hirdetett a helyreállító protetika tárgykörből.

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Munka Érdemrend arany fokozata (1966)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 37632/1903. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 1040. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 26. oldal 9. sor
  4. ↑ Születési bejegyzése a nagyvázsonyi izraelita hitközség születési akv. 4/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 3.)
  5. ↑ „Elhunyt Kertész Jenő”, Népszabadság, 1969. augusztus 17. (Hozzáférés: 2021. március 3.) 
  6. ↑ Kertész Józsefné Hochstädter Mária halotti bejegyzése a tapolcai polgári halotti akv. 144/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 3.)
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1095/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 3.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kertész_Jenő&oldid=26761138”