Királycsőricse

madárfaj

A királycsőricse (Cosmopsarus regius) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Királycsőricse
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae)
Nemzetség: Lamprotornini
Nem: Cosmopsarus
Faj: C. regius
Tudományos név
Cosmopsarus regius
(Reichenow, 1879)
Szinonimák

Lamprotornis regius

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Királycsőricse témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királycsőricse témájú médiaállományokat és Királycsőricse témájú kategóriát.

Besorolása vitatott, az újabb kutatások a Lamprotornis nembe helyezik Lamprotornis regius néven.

Előfordulása szerkesztés

Kelet-Afrikában, Etiópia, Szomália területén, valamint Kenya északkeleti és Tanzánia északkeleti részein honos.

Nyílt szavannák, bozótos területek és nyílt erdők madara, olykor a külvárosi kertekben is megjelenik.

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 35 centiméter, de ebből jelentős rész esik hosszú farkára. Háta, nyaka és válla fénylő zöldeskék színű. Ezzel éles ellentétben hasa élénksárga. Mellén lila folt látható. Tollazata fénylő.

 
 

Életmódja szerkesztés

Bár közeli rokona a fényseregélyeknek (Lamprotornis nem), de megjelenése és életmódja is jelentősen eltér azokétól. A főleg gyümölcsevő fényseregélyekkel szemben a királycsőricse elsősorban kisebb állatokkal, így rovarokkal, pókokkal, férgekkel és csigákkal táplálkozik, melyeket a talajon vagy a levegőben kap el. Gyümölcsöt csak kiegészítésképp fogyaszt.

Kis, 3-10 egyedből álló csoportokban él. Ha a csoport megriad, akkor hangosan fütyülve emelkednek fel a madarak a magasba. Egy-egy csoport igen összetartó, nemcsak táplálkozás közben, de a fészkelési időszakban is egymás mellett élnek és a csoport tagjai segítenek egymásnak a fiókák felnevelésében is.

Szaporodása szerkesztés

Faodúba vagy sziklaodúba fűből építi gömb alakú fészkét, tollakkal béleli. A tojó 4-5 tojást rak, melyeken felváltva költenek a hímmel 12 napig. A fészek építésében, a kotlásban és a fiókák nevelésében mindkét szülő részt vesz.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Königsglanzstar című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés