Kirkenes
Kirkenes város Sør-Varanger község területén, Norvégia északkeleti részén, Finnmark megyében. A város egy félszigeten helyezkedik el a Bøkfjorden fjord partján, amely a Varangerfjord egyik kisebb leágazása. A település Haganes nevű városrészében található a Kirkenes templom.
| Kirkenes | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Norvégia |
| Alapítás éve | 1826 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3531 fő (2019. nov. 4.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 9,0 m |
| Terület |
|
| Időzóna | UTC+01:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 69° 43′ 37″, k. h. 30° 02′ 42″Koordináták: é. sz. 69° 43′ 37″, k. h. 30° 02′ 42″ | |
| Kirkenes weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kirkenes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 2,14 km² területen elhelyezkedő város lakossága 2018-ban 3529 fő volt, amely alapján a népsűrűség 1649 fő/km². Ha a szomszédos Hesseng, Sandnes, Bjørnevatn lakosságát is hozzáadjuk a város lakosságához, akkor az közel 8000 főt tesz ki.[2]
Történelme szerkesztés
A terület közös norvég–orosz fennhatóság alatt működött egészen 1826-ig, amikor is a jelenleg is érvényes határvonalat meghúzták a két ország között. A félsziget eredeti neve Piselvnes volt, ami nagyjából annyit tesz magyarul, hogy: Pis-folyó-fok, ám ezt később megváltoztatták Kirkenesre, aminek a jelentése az, hogy Templom-fok. A névváltozás azután következett, miután 1862-ben megépült a ma is látható templom. 1998-ig a település község volt, annak falu értelmében véve, majd ekkortól városi rangra emelkedett.
Második világháború szerkesztés
Norvégia náci megszállásakor itt működött a német Kriegsmarine egyik bázisa, illetve a Luftwaffe Jagdgeschwader 5 nevű vadászezrede, valamint ettől függetlenül itt volt a lappföldi háború idején a murmanszki frontvonal ellátóbázisa. Állítólag Máltát követően Európában itt volt a második legtöbb légiriadó és légitámadás a háború során. Mintegy 1000 légiriadóról és mintegy 320 légitámadásról szólnak a források. A várost 1944. október 25-én szabadította fel a Vörös Hadsereg, miután a városból kiűzték a visszavonulásra kényszerített Wehrmacht csapatait, akik a település infrastruktúráját lerombolták visszavonulás közben. A falu házai közül csak 13 épület élte túl a háború pusztításait.
A város közelében áll egy emlékmű, amely annak a 11 ellenállónak állít emléket, akik információt gyűjtöttek a német megszállókról. 1943 nyarán felfedték a németek tevékenységüket és a Kirkenes mellett létrehozott hadifogolytáborba hurcolták őket. Hadbíróság elé állították őket, amely halálra ítélte őket, majd 1943. augusztus 18-án kivégezték őket annak a helynek a közelében, ahol ma az emlékmű áll. Amikor 1946-ban a tömegsírt felnyitották, a maradványok vizsgálatakor kiderült, hogy az áldozatokat halálra verték. A boncolást és az azonosítást követően a földi maradványokat elszállították oda, ahonnan az illető személyek származtak és ott temették el őket.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Tettsteders befolkning og areal. Statistics Norway
- ↑ Statistisk sentralbyrå: Urban settlements. Population and area, by municipality, 2018. január 1.
