Kisgyörgy Réka
Kisgyörgy Réka, álneve: Szentgyörgyi Mária (Barót, 1967. november 8. –) romániai magyar író, újságíró, Kisgyörgy Zoltán geológus leánya.
| Kisgyörgy Réka | |
| Élete | |
| Született | 1967. november 8. (56 éves) Barót |
| Szülei | Kisgyörgy Zoltán |
| Házastársa | Jakabffy Tamás |
| Pályafutása | |
| Írói álneve | Szentgyörgyi Mária |
| Jellemző műfaj(ok) | próza |
Életútja szerkesztés
Sepsiszentgyörgyön a Matematika–Fizika Líceumban érettségizett (1986). A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakon tanári diplomát szerzett. 1990-től a Romániai Magyar Szó kolozsvári munkatársa.
Első írásával az Utunkban jelentkezett (1987), itt s a Korunk, Igaz Szó, Echinox hasábjain jelentek meg esszéi, ismertetései. Az Utunkban sorozatosan közölt novellái (1987–88) kiváltották a kritika érdeklődését. „Novelláiban regényrészletek?” – kérdezte Szász János. A szemléletesség nem a cselekmény, hanem egy életérzés alakulásához fest hátteret: egy tűnődő, tétova, titkokat finom ujjakkal bogozó, a világot betéve ismerő, hol keserűen, hol élvezettel fölismerő érzékenység veszi minduntalan számba a lét első és végső kérdéseit." 1992-ben Látó-nívódíjban részesült.
Angyalok kenyere című elbeszéléskötete 1993-ban jelent meg, Marosvásárhelyen dedikálta első alkalommal a Látó 1994-es díjkiosztó ünnepségén.[1]
1992-ben az Éneklő Borz című hangos folyóirat egyik alapítója Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Salat Levente, Visky András társaságában. Számos, magyarok által (is) lakott településen sikerrel szerepeltek.[2]
Az 1989-es rendszerváltást követő politikai, egyházi, nemzetiségi, kulturális eseményekről számolt be, riportokat készített jeles emberekkel, Székely Árpáddal (1993); Vincze Gábor történésszel (1996); Ioan Lăcătuşsal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével (1996); Mózes Árpáddal, az Erdélyi Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház püspökével (1998); Bartha Zoltánnal, a kolozsvári Tinivár Könyv- és Lapkiadó vezetőjével (1998); Cserey Zoltán történész-kutatóval, muzeológussal (199); Szőcs István íróval, irodalomkritikussal (1999); Szilágyi Júlia íróval, irodalomkritikussal (1999); Kozma Mária írónővel, kiadóvezetővel (2001). A 2005-ben megszűnt Romániai Magyar Szó után az utódlap Új Magyar Szónál folytatta újságírói tevékenységét.
A Reményik Sándor Emlékkönyvben Kisgyörgy Réka által gyűjtött versek jelentek meg (1999, ESZC). A Látó-nívódíjas szerzők A hibátlanság vágya című antológiájában prózaírással szerepelt (2010).[3]
Művei szerkesztés
- Angyalok kenyere. Novellák; Polis, Kolozsvár, 1993
- Húsvéti olvasókönyv; összeáll., szerk. Kisgyörgy Réka; Kolozsvári Evangélikus Püspökség–Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1998
- Reményik Sándor emlékkönyv; összegyűjt., szöveggond. Kisgyörgy Réka; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1998
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, 1994. február 10.
- ↑ A pozsonyi Kalligram című folyóirat áprilisi száma: Éneklő Borz különszám. Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1996. május 1.
- ↑ Látó nívódíjai, Látó-nívódíjas szerzők antológiája, 2010
Források szerkesztés
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
- Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Kisgyörgy Réka lásd 305. p. ISBN 973 97980 0 4
További információk szerkesztés
- Szász János: Kisgyörgy Réka prózái. A Hét, 1988/17.
.svg){kind=small}