Kultúra és Tudomány

A Kultúra és Tudomány egy nagy terjedelmű magyar ismeretterjesztő könyvsorozat volt, amely a két világháború közötti időben jelent meg. A sorozatban 1912 és 1948 között – ugyanakkor az egyes kötetekben évszám jelzés nélkül – jelentek meg művek társadalom- és természettudományi kérdésekről.

Kultúra és Tudomány
(könyvsorozat)
A Kultúra és Tudomány borítója (a képen: Enyvvári Jenő: Philosophiai szótár)
Szerző	több szerző
Első kiadásának időpontja	1912–1948
Nyelv	magyar
Témakör	társadalom- és természettudományok
Részei	75 kötet
Kiadás
Magyar kiadás	Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.
Külső hivatkozás	Arcanum
A Wikimédia Commons tartalmaz Kultúra és Tudomány témájú médiaállományokat.

Korabeli hirdetés

Korabeli hirdetés

Kötetei

A sorozat kötetei a következők voltak időrendben (csak az első kiadásuk időpontjával):

1910-es évek

Wilhelm Bölsche: A természettudomány fejlődésének története I–II. (1912) Adolf Karl Heinrich Slaby: A szikratávíró (1912) John Atkinson Hobson: A vagyon tudománya (1912) Georges Palante: A szociológia vázlata (1912) Gaál Jenő – Apáthy István – Berzeviczy Albert: Széchenyi eszmevilága I–III. (1912) Gross Félix: Kant-breviárium. Kant világnézete és életfelfogása (1912) Heinrich Lhotzky: Az emberiség jövője (1912) Gustave Le Bon: A tömegek lélektana (1913) Lytton Strachey: A francia irodalom főirányai (1914) Svante Arrhenius: A világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időtől napjainkig (1914) René Gillouin: Henri Bergson filozófiája (1914) Rodin beszélgetései a művészetről (1914) Rudolf Eucken: Az élet értelme és értéke (1915) Lenhossék Mihály: Az ember helye a természetben (1915) Albert Frederick Pollard: Anglia története (1916) Wilhelm Jerusalem: Bevezetés a filozófiába (1916) Benedetto Croce: Az aesthetika alapelemei (1917) Geréb József: A római kultúra legjelentősebb vonásai (1917) Balanyi György: Világpolitika. A világtörténet legújabb fejezete 1871–1914 (1918) Enyvvári Jenő: Philosophiai szótár (1918) Émile Faguet: A kontárság kultusza (1919)

1920-as évek

Balanyi György: A Balkán-probléma fejlődése a párisi kongresszustól a világháború kitöréséig 1856–1914 (1920) Henry George: Munka, hit, és föld (1920) Benedek Marcell: A modern világirodalom 1800–1920 (1920) Gustave Le Bon: Múlt és jövő – Gondolatok a világháborúról, békéről s a népek és a kultúra sorsáról (1920) Molnár Antal: Az európai zene története 1750-ig (1920) Arthur Schopenhauer: Kantról. Kant filozófiájának bírálata (1920) Geréb József: A görög szellem Európa kulturájában (1921) Voinovich Géza: Regényírók – tanulmányok (1921) Wilhelm Wundt: Bevezetés a pszichológiába (1921) Ralph Waldo Emerson: Természet, ember, társadalom. Válogatott tanulmányok (1921) Émile Faguet: «… és a felelősségtől való rettegés» «A kontárság kultuszának» folytatása (1922) Rudolph Sohm: Rövid egyháztörténet (1922) H. G. Wells: A nagy katasztrófa 1914–1920 (1922) Ottlik László: A marxizmus társadalomelmélete. Elméleti kritika és történelmi tanulságok (1922) Angyal Dávid: Tanulmányok (1923) Fekete F. Sándor: Munka és fáradság (1923) Ralph Waldo Emerson: Az emberiség képviselői (1923) Molnár Antal: A zenetörténet szociológiája (1923) Maurice Maeterlinck: A méhek élete (1923) Mende Jenő: A radiotelefon (1924) Hippolyte-Adolphe Taine: A görög művészet bölcselete (1924) Halasy-Nagy József: Gondolkodók (1924) Émile Durkheim: A szociológia módszere (1924) Schöpflin Aladár: Írók, könyvek, emlékek (1925) Jean-Jacques Rousseau: A magányos sétáló álmodozásai (1925) Halasy-Nagy József: Két filozófus. Platon és Kant (1925) Benedetto Croce: A politika elemei (1926) Stefan Zweig: Három mester. Balzac, Dickens, Dosztojevszkij (1926) Voinovich Géza: Az angol irodalom története (1926) Rákosi Jenő: A tragikum (1926) Ferdinand Brunetière válogatott kritikai tanulmányai (1927) Mester János: Kelet nagy gondolkodói (1927) Bartók György: Bőhm Károly (1928) Kárpáti Aurél: A kételkedő kritikus (1928) Kundt Ernő: Az angol regény mesterei (1928) Stefan Zweig: Tolsztoj (1928) Angyal Dávid: Szakaszok Magyarország újabb történetéből (1928)

1930-as évek

Kornis Gyula: Magyar filozófusok. Tanulmányok (1930) Németh László: Magyarság és Európa (1935) Joó Tibor: Bevezetés a szellemtörténetbe (1935) Benedek Marcell: Irodalom-esztétika (1936) Pukánszky Béla: A mai osztrák irodalom (1936) Cs. Szabó László: Levelek a száműzetésből (1937) Szabolcsi Bence: Bevezetés a zenetörténetbe (1937) Gyergyai Albert: A mai francia regény (1937) Halász Gábor: Az értelem keresése. Irodalmi tanulmányok (1938)

Reményi József: Amerikai írók (1938) Villani Lajos: A renaissance úttörői (1939) Németh László: Berzsenyi (1939) Halasy-Nagy József: Magyar önismeret. Politikai olvasókönyv önmagukat kereső magyarok számára (1939) Bartha Dénes: Beethoven (1939) Czettler Jenő: Az emberi gazdálkodás története (1939) Joó Tibor: A magyar nemzeteszme (1939)

1940-es évek

Émile Faguet: A kontárság kultusza és a felelősségtől való rettegés (1944) Mitrovics Gyula: Gyulai Pál esztétikája (é. n.)

Képtár

• 
  A francia irodalom főirányai
• 
  A természettudomány fejlődésének története
• 
  Kant-breviárium
• 
  A vagyon tudománya
• 
  Egy magányos sétáló álmodozásai

Források

• Arcanum, az egyes kötetek elektronikus elérhetőségével
• Szabadon letölthető kópiák a REAL-EOD-ben

További információk

• Komjáthy Miklósné (szerk.) – Kertész Gyula (szerk.): Magyar könyvészet 1921–1944. I–XII., Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1980

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar könyvsorozatok listája