Lusignan Izabella örmény királyi hercegnő
Lusignan Izabella (1333/35 – 1387 után), születési neve: Izabella (Zabel/Zampea[1]), görög neve: Mária, Margit, örményül: Զապել Լուսինյան, franciául: Isabelle de Lusignan, görögül: Ισαβέλλα (Ζαμπέα)/Μαρία/Mαργαρίτα των Λουζινιάν, latinul: Isabella (Elisabeth) Armeniae/de Leziniaco. Örmény királyi hercegnő, Morea úrnője (deszpinája). V. (Lusignan) Leó örmény király elsőfokú unokatestvére és VI. (Kantakuzénosz) János bizánci császár menye. A Lusignan(-Poitiers)-ház örmény ágának utolsó, törvényes házasságból született tagja.
| Lusignan Izabella | |
| Lusignan Zabel/Zampea Lusignan Mária Lusignan Margit | |
| Örmény Királyság hercegnője | |
| Զապել Լուսինյան/Isabelle (Zampea) de Lusignan | |
| Uralkodási ideje | |
| 1342. október – 1387 után | |
| Morea úrnője (deszpina) | |
| Ισαβέλλα (Ζαμπέα)/Μαρία/Mαργαρίτα των Λουζινιάν | |
| Uralkodási ideje | |
| 1349 – 1380. április 10. | |
| Elődje | Aszen Irén |
| Utódja | Palaiologosz Irén |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Lusignan(-Poitiers)-ház |
| Született | 1333/35 |
| Elhunyt | 1387 után (54 évesen) |
| Nyughelye | Misztrász |
| Édesapja | II. (Lusignan) Konstantin (Guido) örmény király (1297/1300–1344) |
| Édesanyja | Szürgiannaina Teodóra bizánci úrnő (1300 körül–1347/49) |
| Házastársa | I. (Kantakuzénosz) Mánuel bizánci császári herceg, Morea despotája (1326 körül–1380) |
| Gyermekei | ? |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lusignan Izabella témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A francia eredetű Lusignan(-Poitiers)-család Cipruson uralkodó dinasztiájának örmény ágából származott. Apja II. Konstantin örmény király, édesanyja Szürgiannaina Teodóra bizánci úrnő. Apai nagyapja Türoszi Amalrik (1270/72–1310) ciprusi királyi herceg, Türosz ura, Ciprus kormányzója. Apai nagyanyja Izabella (1276/77–1323) örmény királyi hercegnő, II. Leó (1236–1289) örmény királynak, aki I. Izabella örmény királynő és I. Hetum örmény király fia volt, és Küra Anna (–1285) lamproni úrnőnek a házasságából született. Nagynénje, Mária, akit 12 évesen elsőfokú unokatestvérükhöz, III. Leó örmény királyhoz adtak feleségül 1306-ban, rövidesen megözvegyült, miután 1307-ben a férjét meggyilkolták, azonban még szülei életében, 1309-ben meghalt. Nagyapja, Lusignan Amalrik meggyilkolása (1310) után a nagyanyja, Izabella örmény hercegnő a gyerekeivel örmény hazájába tért vissza 1311-ben. Az apja, aki ekkor még Guido (Vid/Guy) herceg volt, 1317-től Konstantinápolyban élt a nagynénje, Szaven-Pahlavuni Mária[2] (1278–1333) bizánci császárné környezetében. 1323-ban itt érte a hír, hogy meggyilkolták az édesanyját, Izabella örmény hercegnőt az örmény fővárosban, Sziszben. 1324. augusztus 31-én gyermektelenül meghalt az apjának a nagybátyja, II. Henrik ciprusi király, akit a még a nagyapja, Türoszi Amalrik trónfosztott 1306-ban egy időre, és aki csak öccse meggyilkolása után, 1310-ben szerezte vissza trónját. A trónöröklés szerint Türoszi Amalrik még életben maradt fiainak kellett volna örökölnie a trónt az elsőszülöttség rendjében, így elsőként a legidősebb fiúnak, Guidónak, a későbbi örmény királynak, de Amalrik fiait száműzték Ciprusról, így nem foglalhatták el a ciprusi trónt, mely így Amalrik és II. Henrik elhunyt ifjabb öccsének, az idősebb Lusignan Guidónak a fiára, Lusignan Hugóra szállt, aki IV. Hugó néven lett Ciprus királya. Apja elsőfokú unokatestvére, IV. Leó (1308/09–1341) örmény király 1341. augusztus 28-án történt meggyilkolása után, akinek a második felesége, Aragóniai Konstancia[3] Guido nagynénje volt II. Henrik ciprusi király feleségeként, Guido öccse, Lusignan János a régens tisztét töltötte be Örményországban, és mivel Aragóniai Konstancia örmény királyné másodszorra is meddőnek bizonyult, amivel az örmény királyi dinasztia, a Szaven-Pahlavuni-ház Hetumida vonala férfi ágon kihalt, így a női ágat hívták meg az örmény trónra Lusignan Izabella hercegnő apjának a személyében.
A választott örmény király ekkoriban Konstantinápolyban, a bizánci udvarban élt, hiszen kétszer is a bizánci császári ház egy-egy közeli rokonát vette feleségül, másodszor Szürgiannaina Teodórát, ezért János 1342-ig, a bátyja trónra léptéig bátyja nevében gyakorolta az örmény királyi jogokat. Lusignan Guido 1342-ben családja nélkül érkezett meg Örményországba, és II. Konstantin néven koronázták örmény királlyá 1342. októberében örmény rítus szerint Sziszben, az örmény fővárosban.[4] II. Konstantin hiába kérte feleségét, hogy jöjjön utána Örményországba, Teodóra királyné visszautasította, hogy két kiskorú gyermekükkel, a lányukkal, Izabella hercegnővel, valamint egy a forrásokban konkrétan meg nem nevezett ismeretlen nemű gyermekükkel a férje után menjen.[5] Az új király megerősítette öccsét, Jánost a hadsereg-főparancsnoki tisztségben, aki még bátyja uralkodása idején, 1343. augusztus 7-én halt meg az örmény fővárosban, Sziszben, feltételezhetően természetes halállal, amely az örmény királyi ház kevés számú tagjainak volt a kiváltsága.[6] Sziszben is temették el. A római katolikus II. Konstantin 1344-ben fiatalabb öccsét, Bohemondot küldte Avignonba a pápához, VI.Kelemenhez az egyházi unió kérdésében, mely végül végzetesnek bizonyult az első Lusignan-házi örmény uralkodó számára. A nyugatellenes puccsisták II. Konstantint és öccsét, Bohemondot egyszerre gyilkolták meg testőreikkel együtt 1344. november 17-én Adanában.[7] Öccsének, Lusignan Jánosnak a gyerekeit a puccsisták fogva tartották, de később sikerült Ciprusra menekülniük. II. Konstantint előbb helyben, Adanában temették el, majd földi maradványait később átszállították a Tarsusi Székesegyházba.[5]
Izabella 1349-ben feleségül ment Kantakuzénosz Mánuel (1326 körül–1380) moreai despotához, VI. (Kantakuzénosz) János bizánci császár fiához, és ha születtek is gyermekeik, azok korán meghalhattak.[8] Izabella férje 1380-ban halt meg Misztrászban. Izabella 1387 után hunyt el, és a földi maradványait Misztrászban helyezték végső nyugalomra
Ősei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ejtsd: Zabea, amely az örmény Zabel görögös olvasata.
- ↑ Mária (eredeti nevén Rita) örmény hercegnő felesége volt a Palaiologosz-házi IX. Mihály bizánci császárnak, aki II. Andronikosz bizánci császár és Árpád-házi Anna magyar királyi hercegnő házasságából született, valamint anyja III. Andronikosz bizánci császárnak.
- ↑ Aragóniai Konstancia ciprusi, majd örmény királyné II. Frigyes szicíliai királynak és Anjou Eleonóra nápolyi hercegnőnek, aki II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő házasságából származott, volt a lánya.
- ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 222).
- ↑ a b Lásd Rudt de Collenberg (1980: 223).
- ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980: 225).
- ↑ Lásd Rüdt-Collenberg (1963) és Rudt de Collenberg (1980).
- ↑ Lásd Rudt de Collenberg (1980).
Források szerkesztés
- Baum, Wilhelm. Konstantin II., Kg. v. Armenien (Guy de Lusignan) (1342–1344), In: Traugott Bautz (szerk.): Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon Vol 28 (német nyelven), Nordhausen: Verlag Traugott Bautz GmbH, 927–930. o. (2007). Hozzáférés ideje: 2017. február 4.
- Kurkjian, Vahan M.. A History of Armenia (angol nyelven). New York: Armenian General Benevolent Union (1958). Hozzáférés ideje: 2017. február 4.
- Millet, Gabriel (1906). „Inscriptions inédites de Mistra” (francia nyelven). Bulletin de correspondance hellénique 30 (1), 453–466. o. (Hozzáférés: 2017. február 4.)
- Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
- Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
- Schwennicke, Detlev: Die Kantakuzenoi II, 1341–1354 Kaiser von Byzanz, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 181, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
További információk szerkesztés
- Cawley, Charles: Armenia Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. február 4.)
- Marek, Miroslav: The House of Poitou 2 (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. február 4.)
- Schreiber, Karl-Heinz: Konstantin II. König von Armenien (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2017. február 4.)
- Schreiber, Karl-Heinz: Manuel Kantakuzenos Prinz von Byzanz (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2017. február 4.)
| Előző Aszen Irén |
Morea úrnője (deszpinája)  1349 – 1380 |
Következő Palaiologosz Irén |
