Mallorca
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Mallorca (katalánul, spanyolul; ejtsd: [ma'λorka]) Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keletre. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont, amely az 1960-as évektől kezdve fokozatosan vált a „nyugati országokban” egyre népszerűbbé. Neve a latin insula maior („nagyobb sziget”) szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik.
| Mallorca | |
 | |
| Mallorca műholdképen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Spanyolország |
| Autonóm közösség | Baleár-szigetek |
| Székhely | Palma de Mallorca |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 914 564 fő (2022. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 238.75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Földközi-tenger |
| Szigetcsoport | Baleár-szigetek |
| Terület | 3684 km² |
| Legmagasabb pont | Puig Major, 1445 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Mallorca
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 39° 37′, k. h. 2° 59′Koordináták: é. sz. 39° 37′, k. h. 2° 59′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mallorca témájú médiaállományokat. | |
Fővárosa, Palma de Mallorca egyben a Baleár-szigetek spanyol autonóm tartomány székhelye is. Mallorca nemzeti himnusza a La Balanguera. A sziget lakosai a katalán nyelv mallorcai nyelvjárását beszélik.
Földrajz szerkesztés
Mallorca a Földközi-tenger nyugati medencéjében fekszik. A Baleár-szigetek legnagyobbika Ibiza, Menorca, Formentera mellett. Nagysága 3684 km². Partszakaszainak összesített hossza 554 km. Ezek egy része lassan mélyülő homokos part, míg másutt sziklás, meredek partszakaszok találhatóak.
Domborzat szerkesztés
Mallorca szigetét keletről és nyugatról két, nagyjából 70 kilométer hosszan elterülő hegylánc határolja. Keletről a Serra de Llevant, nyugatról pedig a magasabb Tramontana-hegység (Serra de Tramuntana).
Északon és délen két nagyobb öböl, az Alcúdiai-öböl (Badia de Alcudia), illetve a Palmai-öböl (Badia de Palma) található.
Mallorcának jelentősebb állandó folyója nincs. Számos vízfolyás található a szigeten, de ezek csupán a hegyekből lezúduló esővizet vezetik el, s az éghajlati viszonyok hatására rendszeresen kiszáradnak.
Bár természetes tavak nincsenek, a hegyekben több mesterséges tó található, melyekben csapadékvizet gyűjtenek és tárolnak.
Mallorca közelében két kisebb lakatlan sziget is található, Cabrera, illetve Dragonera.
A sziget főbb hegyvidékei:
A Serra de Tramuntana (sp. Sierra de Tramuntana) hegysége a parttal párhuzamosan emelkedik, a nyugati vidéken. Legmagasabb pontjai:
- Puig Major (1445 m) – a sziget nyugati részén, Sóller városától északra található. 1958-ban katonai radarállomás épült a hegycsúcson, ezért napjainkban turisták nem látogathatják.
- Puig de Massanella (1364 m)
- Puig Tomir (1102 m)
- Puig de l'Ofre (1090 m)
- Puig de Galatzó (1027 m)
A Serra de Llevant (sp. Sierra de Levante) hegysége, keleten húzódik. Legmagasabb csúcsai:
- Puig de Morell (562 m)
- Bec de Ferrutx (519 m)
- Puig de Sant Salvador (510 m)
További hegyek a két hegyvidéken kívül:
- Puig de Randa (543 m)
- Puig de Galdent (420 m)
Éghajlat szerkesztés
Mallorca éghajlata mediterrán. A hegyekben (főként a Tramuntana-hegységben) jelentősebb mennyiségű csapadék hullik a sziget többi részéhez viszonyítva. Sőt, a hegylánc egyes részein télen havazás is előfordul.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szept. | Okt. | Nov. | Dec. | Éves átlag | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A víz hőfoka °C | 15 | 14 | 14 | 15 | 18 | 21 | 24 | 25 | 25 | 23 | 20 | 17 | 19 |
Történelem szerkesztés
Mallorca az ókorban szerkesztés
Az első emberek i. e. 5000 körül érkeztek Mallorcára. A sziget természetes barlangjaiban éltek, és vadászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat.
Az évszázadok alatt lassan benépesült szigetre az első komoly külső hatást a karthágóiak, majd az őket legyőző rómaiak tették. Utóbbiak i. e. 123-ban foglalták el a Baleár-szigetcsoportot, s az általuk Balearis Majornak elnevezett Mallorcán számos várost alapítottak. Közéjük tartozik a mai főváros, Palma is. Ez az időszak tekinthető a sziget első virágkorának. Fellendült a mezőgazdaság (szőlészet, olívatermesztés) és az építészet (templomok, utak épültek).
A római uralom után szerkesztés
A Római Birodalom szétesése után az Ibériai-félszigetet fokozatosan uralmuk alá hajtó mórok 903-ban Mallorcát is elfoglalták. A sziget új urai a rómaiakhoz hasonlóan fejlődést hoztak magukkal. Ismét fellendült az építészet és a mezőgazdaság. Különösen az olíva- és gyümölcstermesztés.
1229 szeptemberében I. (Hódító) Jakab aragóniai király seregével elindult Mallorca elfoglalására. Hajói azonban több napos viharba kerültek, s végül csak komoly nehézségek árán sikerült kikötniük a mai Santa Ponsa közelében (a partraszállás emlékét emlékmű őrzi). December végére megtört a mórok ellenállása, s Mallorca keresztény fennhatóság alá került.
I. Jakab halála után örökösei váltották egymást a sziget trónján. Mallorca ekkor önálló királyság volt, egészen 1349-ig, amikor a Baleár-szigetek az Aragóniai Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időszakban Mallorca a térség jelentős kereskedelmi központja volt, szerepe azonban 1492 (Amerika felfedezése) után folyamatosan csökkent. A szigetnek pedig állandósult kalóztámadásokkal is meg kellett birkóznia (ennek következtében sok lakos a belső, partoktól távolabbi részeken telepedett le).
A sziget a XX. században szerkesztés
A spanyol polgárháború alatt Mallorca szinte végig a nacionalisták ellenőrzése alatt volt, köszönhetően a fasiszta Olaszország támogatásának, melynek csapatai megszállták a szigeteket. Bár a köztársaságiak 1936 nyarán kísérletet tettek a sziget elfoglalására, ez végül meghiúsult. Mussolini kezdetben igényt formált a szigetekre, és tervei között volt olasz telepesek küldése is a Baleár-szigetekre.[3]
A második világháború után Mallorca fejlődése a 60-as években indult meg látványosan. Az 1960-ban átadott Son San Juan repülőtér új távlatokat nyitott a turizmusban, s a kiváló adottságokkal rendelkező sziget hamarosan az európai turisták kedvelt célpontja lett.
1983-ban a szigetcsoport teljes autonómiát kapott a spanyol államtól.
A töretlen fejlődést jól jelzi, hogy a 90-es évek második felében a szigetre látogató turisták száma megközelítette az évi hétmilliót. Az idegenforgalom ilyen mértékű fellendülése Spanyolország vezető gazdasági régiójává tette a Baleár-szigeteket.
Demográfia szerkesztés
| 2019 | 923 608
|
| 2022 | 914 564
|
Mallorca a Baleár-szigetek legnépesebb szigete és Spanyolország második legnépesebb szigete a kanári-szigeteki Tenerife után,[4] egyben Szicília, Szardínia és Ciprus után a Földközi-tenger negyedik legnépesebb szigete.[5]
2019 elején hivatalosan 896 ezer főre becsülték a lakosságot.[6]
Nyelv szerkesztés
A szigeteken a katalán és a spanyol a hivatalos nyelv. A katalán nyelvet a lakosság igen aktívan használja, jóllehet, nagyon sokan állítják, hogy mallorcai nyelven beszélnek, de a nyelvészek nagy többségének az a véleménye, hogy ez csupán a katalán nyelv mallorcai nyelvjárása.
Vallás szerkesztés
A mallorcaiak igen vallásosak. A lakosság közel 100%-a római katolikus.[forrás?] A szigeten sok templom, kolostor található. Rendszeresen tartanak vallási zarándoklatokat.
Közigazgatás szerkesztés
A Baleár-szigetek Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike. Az alkotmány szerint a Baleár-szigetek számos téren önálló jogkörrel rendelkezik. Ez alól kivétel a hadügy és a külügy, amelyek továbbra is a madridi székhelyű spanyol kormánynak vannak alárendelve.
Mallorca 53 kerületből áll.
Gazdaság szerkesztés
Mallorca gazdasága a 20. század közepétől fokozatos átalakuláson ment keresztül. A nemzetközi repülőtér (PMI) megépítése lehetővé tette az európai turisták számára, hogy kényelmesen és gyorsan a szigetre utazhassanak. A helyiek közül egyre többen találtak munkát az idegenforgalomban és a hozzá kapcsolódó építőiparban. A mezőgazdaság és a könnyűipar fokozatosan háttérbe szorult.
Turizmus szerkesztés
Üdülőturizmus szerkesztés
Gazdaságának gerincét a turizmus egyre növekvő forgalma alkotja. A sziget idegenforgalmi statisztikája 1960-ban csupán 360 000 idelátogató turistáról tesz említést, számuk 1970-ben két millióra, 2007-ben pedig már 9,91 millióra növekedett. A turisták 35,8 százaléka német, 23,2 százaléka brit, 21,6 százaléka spanyol volt. Az idelátogató vendégek döntő többsége repülőgéppel érkezik, 2007-ben csupán 203 000-en választották a vízi közlekedést. Ekkor a sziget megközelítőleg 1600 szállodájában összesen 286 400 férőhely állt a vendégek rendelkezésére.
Népszerű üdülőhelyek:
- Platja de Palma (Playa de Palma) – A sziget legnagyobb strandja a fővárostól keletre, a repülőtér közvetlen szomszédságában.
- C'an Pastilla – Platja de Palmától keletre terül el, a repülőtér mellett.
- S'Arenal (El Arenal) – Playa de Palmától keletre, a Bahía de Palma (Palmai-öböl) felé nyílik.
- Magaluf (Magalluf) – Palma Nova – A palmai öbölben fekszik, a fővárostól nyugatra, nevezetessége delfináriuma és víziparadicsoma.
- Alcúdia – Középkori város kikötővel az északi parton. A Puerto de Alcúdia mentén húzódik a turistacentrum is.
- Es Trenc – A sziget egyik legszebb strandja.
- Cala Minor – A keleti parton terül el több apró öbölben.
- Cala d’Or – A sziget keleti partján található. Több homokos strandja van, melyek védett öblökben fekszenek (pl. Playa Cala d’Or, Cala Gran, Cala Esmeralda).
Kulturális örökség szerkesztés
- A sziget fővárosa Palma (Palma de Mallorca),
- Inca, a sziget második legnagyobb városa, Playa de Palma és Alcúdia között fekszik az országút mentén.
- Valldemossa, amely Frédéric Chopinnak és George Sandnak (Egy tél Mallorcán) adott otthont.
- Sóller, kirándulóhely és üdülőhely, Palmából kisvasút köti össze, mely a hegyvidéken át vezet.
- Manacor, a bútorgyárak városa.
- Pollença, két hegy között fekvő kultúrváros, ahol a Calvari lépcsősor 365 foka található.
- Portocristo, amely a Coves del Drach (Sárkánybarlang) barlangi sétáról híres.
Kolostorok
- Santuari de Cura (Puig de Randa, Algaida, 540 m magasan)
- Santuari de Montision (Porreres, 263 m magasan)
- Ermita de Sant Miquel (Montuiri, 246 m magasan)
- Ermita de Bonany (Petra, 317 m magasan)
- Santuari de Sant Salvador (Felanitx, 510 m magasan)
- Ermita de Betlem (Artà)
- Ermita de la Victòria (Alcúdia, 400 m magasan)
- Santuari des Puig de Maria (Pollença, 333 m magasan)
- Santuari de Lluc (Escorca/Lluc 550 m magasan)
- Ermita de Santa Magdalena (Inca, 304 m magasan)
- Ermita de la Trinitat (Valldemossa, 540 m magasan)
Közlekedés szerkesztés
A sziget megközelítése a Palma de Mallorca nemzetközi repülőtéren (Son San Joan (PMI)) keresztül a leggyorsabb, mivel járatok nemcsak Spanyolország városaiból (Barcelona, Valencia, Madrid, Alicante, Bilbao stb.), hanem Európa több városából indulnak. A szigeten található még egy kisebb repülőtér, az Aeropuerto de Son Bonet, ez azonban csak kisebb sportgépeket és helikoptereket fogad.
Mallorca közlekedési infrastruktúrája fejlett. Vonattal el lehet jutni Palmából Manacorig, illetve a történelmi Palma–Sóller-vasútvonalon Sóllerig.
A nagyobb városok autópályákkal és gyorsforgalmi utakkal vannak összekötve. Az utak kifejezetten jó minőségűek. A buszközlekedés szintén fejlett, mind távolsági, mind helyi, városi viszonylatban.
A hajóközlekedés kiemelt szerepet játszik a sziget életében. Mind a szigetcsoport környező szigetei, mind a kontinens elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal.
Galéria szerkesztés
-
Valldemossa -
Cap de Formentor -
Formentor -
Delfinárium – Marineland, Magalluf -
Porto Cristo -
Serra de Tramuntana -
Puig Major, a legmagasabb hegycsúcs -
Valldemossa -
Sa Calobra, Escorca -
Cap de Ses Salines -
Cala Agulla, Capdepera -
Auto – Safari -
Cuevas del Drach -
Cala Pi -
Bellver kastélya, Palma
Média szerkesztés
Rádióadók szerkesztés
- Flaix FM
- IB 3
- Radio Mallorca Ser
- Radio Popular Cope
- Última Hora Radio
- Radio Nacional de España
- Onda Cero
- Radio Jove
- Radio Balear
- Radio gaggi
- Inselradio 95,8/99,6 (német nyelvű)
- Maxima.FM (megszűnt 2006-ban)
- Kiss FM
- Cadena Dial Mallorca
Televízióadók szerkesztés
- IB 3
- T.V.E. Balear
- M-7
- Canal 4
- TV 3
Kapcsolódó szócikk szerkesztés
- RCD Mallorca – helyi labdarúgócsapat
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://ibestat.caib.es/ibestat/estadistiques/933ae75d-c922-494f-bc1a-04341d1f13a9/fe3be181-2d59-4205-a774-f703a3a671b9/ca/pad_res01_22.px
- ↑ a b Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Ray Moseley (2000): Mussolini's Shadow: The Double Life of Count Galeazzo Ciano. Yale University Press, 27. o.
- ↑ Real Decreto 1458/2018, de 14 de diciembre, por el que se declaran oficiales las cifras de población resultantes de la revisión del Padrón municipal referidas al 1 de enero de 2018 (spanyol nyelven). Ministerio de Economía y Empresa, 2018. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
- ↑ Mallorca, cuarta isla más poblada del Mediterráneo, ver 1 January 2016
- ↑ Instituto Nacional de Estadística, Madrid, 2019.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mallorca című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben
