Marambio kutatóállomás
A Marambio kutatóállomás (spanyolul: Base Marambio) egy Argentínához tartozó kutatóállomás[1] az Antarktiszon. Argentína úgy tekint rá, hogy Tűzföld tartomány Antártida Argentína megyéjéhez tartozik.
| Marambio kutatóállomás (Base Marambio) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Argentína |
| Tartomány | Tűzföld |
| Megye | Antártida Argentina |
| Alapítás éve | 1969 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | ART (UTC-3) |
| Elhelyezkedése | |
 Marambio kutatóállomás
Pozíció az Antarktisz térképén
| |
 d. sz. 64° 14′ 30″, ny. h. 56° 37′ 24″Koordináták: d. sz. 64° 14′ 30″, ny. h. 56° 37′ 24″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marambio kutatóállomás témájú médiaállományokat. | |
Főként meteorológiai kutatásokat végeznek itt, valamint légi logisztikai központként szolgál.[2]
Földrajz szerkesztés
A bázis az Antarktiszi-félsziget közelében, annak északi végéhez közel, a Weddell-tengerben elhelyezkedő, 1956 óta Vicecomodoro Marambiónak nevezett szigeten található. Ennek délnyugati része egy olyan fennsík, amely általában jégborítás-mentes.[2]
Története szerkesztés
Az állomás nevét Gustavo Argentino Marambio tiszteletére kapta, aki 1951. december 1-én Río Gallegosból egy Avro Lincoln típusú repülőgépen, a Cruz del Suron a közeli San Martín kutatóállomás fölé repült, hogy oda élelmiszereket és egyéb eszközöket dobjon le a nehéz helyzetbe került legénységnek.[2]
Az 1940-től egyre fokozódó argentin érdeklődés az Antarktisz iránt szükségessé tette egy olyan kifutópálya építését, amely egész évben használható a kerekekkel rendelkező gépek számára. A legalkalmasabb helyszínnek a Marambio-szigetet találták. 1968. november 25-én már két helikopter is leszállt a szigetre, majd 1969. augusztus 30-án az argentin légierő Patrulla Soberanía nevű munkacsoportja vette birtokba azt. Három hónapos munkával felépítették a kifutópályát, ahova az első gép, amely leszállt, egy DHC–2 Beaver volt, amely a Matienzo kutatóállomásról érkezett ide. 1969. október 29-én a légierő egy Fokker F27-ese is leszállt a pályán: ez volt az első alkalom, hogy egy más kontinensről felszálló (ez a gép Río Gallegosból indult), hagyományos futóművel rendelkező repülő sikeresen földet érjen az Antarktiszon.[2]
A bázis két kifutópályával rendelkezik. Az eredeti 1200 méter hosszú, 30 méter széles, a 2015-ben épült második pálya pedig 1600 méter hosszú és 45 méter széles. Ez utóbbi az egész Antarktisz legnagyobb ilyen létesítménye.[2]
Képek szerkesztés
-
2017-ben -
Behavazva -
Egy kis múzeum a bázison -
1984-es kép
_Arribo_(1).png)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Bases argentinas (spanyol nyelven). DNA. [2017. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
- ↑ a b c d e Base Antártica Marambio (spanyol nyelven). Marambio.aq. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
