Wikipédia

Molnár V. József

(1930–2022) magyar néplélek- és néprajz-kutató, grafikus
Ez a szócikk a néprajzkutatóról és grafikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Molnár József (egyértelműsítő lap).

Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja.

Molnár V. József
2010-ben Solymáron
2010-ben Solymáron
Született1930. március 17.
Marcali
Elhunyt2022. február 21. (91 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásanéplélekrajz-kutató, grafikusművész
Tisztségeegyetemi tanár
KitüntetéseiMagyar Örökség díj (2012)
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár V. József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja szerkesztés

A Somogy vármegyei Marcaliban született kispolgári családba. Édesapja, Molnár József, egy fakitermelő cégnél volt munkavezető. 1944-ben az oroszok elhurcolták málenkij robotra, ahonnan sosem tért vissza. Ezt követően a család az édesanyával és a gyermekekkel a nagyszülőkhöz költözött a Vas megyei Pankaszra. Itt ismerkedett meg a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával. Már 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük.[2] Édesapját több mint 30 évig várták haza. Jóval később tudták meg, hogy Temesváron a hadifogolytáborban vérhas ütött ki, amit helyben nem tudtak gyógyítani. Édesapjáról pedig a legutolsó hír Temesvárról jött.[3]

Később Marcaliba visszatérve az ifjú Molnár József lett a családfenntartó. A Vitéz Kovácsffy Arnold nyugalmazott katonatiszt tulajdonában lévő nyomdában volt tanonc, e mellett mindenféle ház körüli alkalmi munkát elvállalt. Kacsákat etetett, kapált, szüretelt, könyvesboltban takarított. Kovácsffyné, aki a herceg Esterházyaknál volt korábban nevelő, próbált segíteni Molnár Józsefen. Tőle kapott először „igazi” könyveket – ugyanis addig csak ponyva irodalmat olvasott. Meghatározó élménye volt, mikor elolvasta Az ember tragédiáját. Erről így ír:

„ „Amikor úgy érezte (Kovácsffyné), hogy érett vagyok már rá, akkor odaadta nekem Az ember tragédiáját. Én azzal elvonultam egy vasárnap Marcali határába, végigolvastam, és úgy éreztem, hogy én valami egészen más életbe avatódtam be. Egyik percről a másikra megváltozott a szemléletem, ahogy végigolvastam a könyvet. Estefelé ballagtam haza, napszentülte előtt, és éreztem, hogy szinte minden porcikámban kicserélődtem. ”
– Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 17. o.

1956-os szerepe szerkesztés

1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. Október 22-én este még – mit sem sejtve a másnapi eseményekről – az ELTE színháztermében megalakították a Március 15-e Kört, aminek – diák létére, két egyetemi tanár mellé – beválasztottak a vezetőségébe. Tudták, hogy a Műegyetemen is összejöttek a diákok, és ők 16 pontban már a követeléseiket is megfogalmazták, így fölvettük velük a kapcsolatot még aznap éjszaka, és másnapra szolidaritási gyűlést hirdettek a lengyel szabadság támogatására a Bem térre. A Rádió ostromában már nem vett rész, ugyanis az egyetem másnak megjelenő lapjának, az Egyetemi Ifjúságnak meg akarta írni az addigi eseményeket, amit elkészülve azonban egy környékbeli razzia hallatára megevett. Közben a Március 15-e Kör a műegyetemiekkel egyesülve Egyetemi Forradalmi Diákbizottsággá alakult, amelynek szintén az egyik vezetője lett.

A forradalom leverése után elszegődött az illegálisan működő Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által kiadott Október huszonharmadika című laphoz, ahol író-szerkesztő és terjesztő is volt. Ezért 1957. január 23-án elfogták és később 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Az itteni idő alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóságnak összetett rétegeit idézi meg, annak gyakorlatát itt fedezte fel. A kép mágiájával is ekkor ismerkedett meg: a kép e szerint nem dísz, nem azért van, hogy az ember környezetét elviselhetőbbé vagy kellemessé, esztétikussá tegye.[4]

Szabadulása után nem folytathatta tanulmányait. Nyomdászként helyezkedett el az egyetem tanszékének titkárnője segítségével. Itt belekerülhetett a művészeti életbe. Avantgárd festőként kiállításai is voltak, miközben a néprajzot is művelhette. Majd megnősült, és megszületett kislánya is. Azzal azonban, ami igazán érdekelte, csak a rendszerváltás után foglalkozhatott szabadon. Hintalan László néprajzossal már 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemén, ahol még ugyanabban az esztendőben doktorrá avatták. 86. életévén túl is sok előadást tartott doktori disszertációja témájáról, az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról.

Életében nagy fordulót jelentett, mikor alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.

Avantgárd művészként szerkesztés

Molnár V. József Csáji Attila festő, a progresszív avantgárd csoport egyik vezéralakjának barátjaként megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt. A nemzeti avantgárd (köztük Molnár V. Józseffel) és a kozmopolita irányzat képviselői (többek között Erdély Miklós, Bak Imre, Hencze Tamás) egyaránt részt vettek ezen a rendezvényen, ahova Aczél György is elment. „Aczél ott rögtön tudta, hogy neki mi a teendője, hogy ezekből az avantgarde törekvésekből mindazt, ami nagyon közel van a politikához, vagy a puszta dekorativitáshoz, azt az államnak támogatnia kell, a többit pedig szépen háttérbe szorítani, megszüntetni...”[5]

2012-ben megkapta a Magyar Örökség díjat.

Munkássága szerkesztés

 
Molnár V. József egy 2007-es előadásán Pomázon

Olyan emberek segítették elméletei kidolgozásában, mint Nagy Dénes elméleti matematikus, Lugosi György vegyészmérnök, Váci Pál mérnök, Pap Gábor művészettörténész.[6] Molnár V. József szerint a hagyomány egyetlen célja a hagyomány folytatása. Hintalan Lászlóval és Pap Gáborral létrehozta az Örökség Népfőiskolát.[7] A Kárpát-medencét járva a magyar hagyomány műveit népszerűsítő rádiósorozatokat, előadásokat tart.

Az Ég és föld ölelésében, A Nap arca és az Újraszülető világ c. könyveiben gyerekrajzokat elemez. A Kalendárium c. könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai. A könyv a naptári évet kétszeresen osztja fel: az állatövi jegyek és a naptári hónapok szerint is. Ezzel megismerhetővé válik a hagyományos népi kultúrában élő ember életének és az évszakok körforgásának kapcsolata, vagyis hogy a klasszikus paraszti világban az ember szinte együtt lélegzett a természettel, az évszakok változásával, azaz a Nappal, annak útjával, „forgásával”.

Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki elméleteit, melyet a Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere című munkájában adott közre.[8]

A katolikus egyház álláspontja Molnár V. Józseffel kapcsolatban szerkesztés

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a magyar katolikus egyház nevében, a 2009. szeptember 20-án kelt körlevelében elítélt egyes, újpogánynak és ősmagyar szinkretizmusnak minősülő, keresztényellenes és történelemhamisító nézeteket: „...a különböző vallási elemeket keverő ún. „ősmagyar szinkretizmus“. [...] kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a „Jézus, pártus herceg“-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése. Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék.”. Bár a körlevél nem nevesített senkit, megjelenését követően Ablonczy Bálint a témával foglalkozó cikkében a „szubkultúra top5” szerzői között említette meg Molnár V. Józsefet, mint ilyen, a katolikus felfogás szerint keresztényellenes és történelemhamisító nézetek képviselőjét.[9][10][11]

Elismerései szerkesztés

Művei szerkesztés

  • A nap arca. A gyermekrajzok üzenete; Petőfi Művelődési Központ, Gödöllő, 1990 (Örökség könyvek)
  • Az emberélet fordulói; Melius Alapítvány, Pécs, 1991
  • Tanulmányok az esztendő körének rítusrendszeréhez; Melius Alapítvány, Pécs, 1992 (Régi Gyógyítás Műhely)
  • Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere; Örökség Alapítvány, Bp., 1996 (Örökség könyvek)
  • Egész-ség; Melius Alapítvány, Pécs, 1995
  • Ég és föld ölelésében: Tanulmányok a gyermekvilágról. Örökség könyvműhely, 1998
  • Kalendárium: Az esztendő körének szokásrendszere. Örökség Könyvműhely, 1998
  • Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma. Örökség könyvműhely, 1999
  • Hétboldogasszony: Főnix Könyvműhely "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2001
  • Újraszülető világ: A kisgyermek rajzos üzenete. Örökség Könyvműhely, 2009
  • Valaki bennem tovább él... Molnár V. József élete és hitvallása Tóth Péter Pál portréfilmje alapján. Ős-Kép Kiadó, 2010
  • Az emberélet szentsége. Főnix Könyvműhely, "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2011
  • Örökség: Válogatott tanulmányok 1994–2011. Ős-Kép Kiadó, 2011
  • Világ – virág: A természetes műveltség alapjelei, és azok rendszere. Ős-Kép Kiadó, 2013
  • Örökség. Válogatott tanulmányok, 1994–2011; 2. bőv. kiad.; Ős-kép, Bp., 2013
  • A magyar lélek képe. Az emberi élet fordulói néphagyományunkban; Hun-idea, Bp., 2014 (Magyarságtudományi füzetek)
  • A nap arca. A gyermekrajzok üzenete; Ős Kép, Bp., 2014
  • Hétboldogasszony; Két Hollós, Bp., 2015 (Hazatalálás füzetek)
  • "Nem én segítök..." Adalékok az "eszköztelen" népi gyógyításhoz; Két Hollós, Bp., 2017 (Hazatalálás füzetek)
  • Kerek istenfája. Az esztendő körének szokásrendszere; jav., bőv. kiad.; Ős-Kép, Bp., 2018

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Elhunyt Molnár V. József, korunk legnagyobb magyarja
  2. ↑ Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... Molnár V. József élete és hitvallása. Ős-Kép Kiadó, 2010. 9. o.
  3. ↑ Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 15. o.
  4. ↑ Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 77. o. A természetes műveltség alapjelei, és azok rendszeréről lásd bővebben: Világ - virág. Örökség Könyvműhely, 2013. (negyedik kiadás) 10. o.
  5. ↑ Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 118. o.
  6. ↑ Valaki bennem tovább él... 142-150. o.
  7. ↑ Örökség Népfőiskolai Szövetség. [2015. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  8. ↑ „Kiálts telyes torokal” Képek és írások Pap Gábor művészettörténész 60. születésnapjára. Polar Alapítvány, Budapest, 2000. 10. o.
  9. ↑ Az Egyház élő hitével összhangban – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele, regi.katolikus.hu - 2009. szeptember 19.
  10. ↑ Gábor, Csaba a., P. István: TÁRSALGÓ - Kérdések és válaszok (A Püspöki Kar körlevele), plebania.net - 2012. március – 2014. február
  11. ↑ Ablonczy Bálint: A táltosok már a spájzban vannak – Senki által nem látott dokumentumra hivatkozik a Jobbik. valasz.hu, 2009. október 7. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. ↑ Történelmi Vitézi Rend vitézavatása Budapesten
  13. ↑ Magyar Örökség díjazottainak táblázata. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  14. ↑ A magyar kultúra napja - Átadták a Kultúra Lovagja kitüntetéseket Archiválva 2020. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, kormany.hu - 2016. január 22.
  15. ↑ Kitüntetések átadása és díszelőadás, helyihirek.hu - 2016. március 21.
  16. ↑ A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja, mma.hu

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_V._József&oldid=26675939”