Mora (Svédország)
Mora nagy történelmi múltra visszatekintő település Svédország Dalarna megyéjében, egyben Mora község központja. A városka nevezetes mint a Vasa-futás befutójának a helye, valamint az itt született kiemelkedő svéd festő, Anders Zorn múzeumáról.
| Mora | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Svédország |
| Körzethívószám | 0250 |
| Testvérvárosok | Lista nincs |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 12 854 fő (2020. dec. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
 | |
 é. sz. 61° 00′ 35″, k. h. 14° 33′ 49″Koordináták: é. sz. 61° 00′ 35″, k. h. 14° 33′ 49″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mora témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredete szerkesztés
Neve a régi svéd „mor” szóból ered, aminek jelentése körülbelül sűrű, nedves talajú erdő. A térség eredeti növényzete tajga jellegű erdő.
Földrajzi helyzete szerkesztés
Mora a Siljan és Orsasjön tavak közötti félszigeten fekszik. Itt folyik az Österdalälven folyó is a Siljan tóba. A terület egy ősi becsapódási kráter, a Siljansring nyugati széle. Ez Európa legnagyobb, 52 km átmérőjű meteoritkrátere, ami a Devon-korban, mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Siljan az egykori kráter egy részét tölti ki.
A település központja az 1800-as évek végére alakult ki a régi templom körül, nagyrészt az itt épített vasútállomás vonzerejének hatására, majd fokozatosan összenőtt a környező kis falvakkal: (Noret, Lisselby, Morkarlby, Utmeland, Hemus, Selja, Långlet, Öna, Kråkberg és Östnor).
Geológiailag a település az Österdalälven hordalékára, a Siljanba nyíló deltájára épült. A folyó az elmúlt századokban gyakran változtatta futását, utoljára 1659-ben alakított ki új medret.[2] Jelenleg is rendszeresen kotorni kell annak érdekében, hogy esetleges áradásával ne okozzon súlyos károkat.
Története szerkesztés
A település területén már a történelem előtt időkből is találtak emberi letelepedésre utaló leleteket. Mora egyházközség valószínűleg a 13. században alakult ki, a morai templom legrégebbi részei ugyanis ebből a korból származnak.
Gustav Vasa szerkesztés
Mora és vidéke 1520-ban került a svéd történelembe, amikor Gustav Vasa, a későbbi nemzeti hős és svéd király, a dán uralkodó lovagjai elől menekülve Morába érkezett. A hagyomány szerint beszédet mondott a morai templom előtt, felkelésre biztatva a moraiakat. Ők azonban bizonytalankodtak, ezért Vasa folytatta menekülését Norvégia felé. A morai közösség egy idő után meggondolta magát, és két sífutót Vasa után küldött, hogy forduljon vissza. Vasát Sälenben érték utol, visszatért, és megindította azt a felkelést, ami végső soron megdöntötte II. Keresztély dán király uralmát Svédország felett. Gustav Vasa visszatérésének emlékére rendezik meg évente a Vasa-futást Sälen és Mora között.
Gazdasági élet szerkesztés
A gazdasági élet sok évszázadon keresztül az önellátó földművelésre, állattenyésztésre, fakitermelésre alapult. Mora kedvező földrajzi fekvésénél fogva már korán kereskedelmi szerepet is kapott, norvégiai kapcsolatokkal is rendelkezett. A helyi gyepvasércből már a viking korban készítettek fegyvereket, szerszámokat. Erre a hagyományra és a nyersanyagra alapozva a helyi lakosság a 19. században sokféle ipari tevékenységgel próbálkozott. Egy ideig sikeres volt a morai órák – nagy álló- és fali órák – gyártása, a Mora kés, a jellegzetes helyi késfajta gyártása, majd a csapok és más vízszerelvények előállítása. A 19. század végére a település a nagy svéd vasútépítés nyomán a település vasúti csomópont is lett keleti, északi és déli kapcsolattal.
A 21. században a helyi gazdaság fő ágazata a téli-nyári turizmus, elsősorban belföldi látogatókkal, valamint a hagyományos népművészeti termékek gyártása, gyakran bemutató jelleggel is. A vízszerelvények gyártása ezen túlmutatóan is jelentős.
A közlekedésben az észak-déli vasúti kapcsolatok, a csaknem az egész hatalmas országon átvezető belső svéd észak-déli vasútvonal, az Inlandsbanan forgalmának 20. századi csökkenésével vesztettek jelentőségükből, de a keleti vasúti összeköttetés fontos maradt. Jelentős modern autóutak épültek ki, így itt keresztezi egymást a 26. számú és a 70. számú svéd országos főútvonal. Az előbbi hosszú szakaszon egybeesik az E45-ös európai úttal. .
Éghajlata szerkesztés
Éghajlata nedves kontinentális. Ezen a szélességi fokon (61 fok) már inkább a szubarktikus éghajlat lenne a természetes, de a Golf-áramlat enyhítő hatása még a Skandináv-hegységnek ezen az oldalán, azaz az esőárnyékában is érzékelhető. Az itteni éghajlat erősebben kontinentális jellegű, mint a nagyobb svéd városokban, viszonylag meleg nyarakkal és az enyhébb és szigorúbb telek közötti nagy ingadozásokkal. 2015-ig a legenyhébb január 1989-ben volt 0,2 °C átlaghőmérséklettel, míg a leghidegebb, -18,8 fokkal mindössze két évvel korábban, 1987-ben volt.[3]
Az alábbi táblázat hőmérsékleti adatai a 2002-2015 közötti időszakra, a csapadék számai 1961-1990-re vonatkoznak; a szélsőségek 1941 óta végzett megfigyelések alapján szerepelnek.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 10,5 | 11,5 | 17,3 | 26,4 | 27,7 | 32,4 | 31,7 | 33,0 | 25,4 | 21,6 | 14,4 | 10,9 | 33,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −2,2 | −1,1 | 4,0 | 10,5 | 15,5 | 19,6 | 22,1 | 20,3 | 15,6 | 8,3 | 3,0 | −0,6 | 9,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −5,5 | −4,9 | −0,8 | 4,8 | 9,7 | 13,8 | 16,5 | 15,0 | 10,7 | 4,6 | 0,2 | −4,0 | 5,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −9,8 | −8,7 | −5,7 | −0,8 | 3,9 | 7,9 | 11,0 | 9,8 | 5,8 | 0,8 | −2,6 | −7,4 | 0,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −39,7 | −40,5 | −30,6 | −22,0 | −8,6 | −3,4 | 2,5 | −2,2 | −8,8 | −16,6 | −27,4 | −35,0 | −40,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 35 | 26 | 27 | 35 | 42 | 53 | 69 | 67 | 62 | 47 | 48 | 36 | 547 |
| Forrás: [4][5] | |||||||||||||
Látnivalók szerkesztés
- Zorn-gyűjtemények - Anders Zorn, a kiemelkedő svéd festőművész lakóháza, múzeuma, birtoka, gyűjteményei
- Az 1200-as évekre visszavezethető Morai templom
- A Vasa-futás célterülete és a rendezvény központi épülete
- Anders Zorn Gustav Vasát ábrázoló szobra a Vasa-futás befutója mellett
- A svéd népművészeti Dala ló szobra a tóparti városi parkban, gyártása a Nusnäs városrészben
- A hagyományos helyi Mora kés gyártása
- Az 1865-ig visszavezethető helyi vízszerelvény-gyártás bemutatója Ostnor városrészben
Látképek szerkesztés
-
Gustav Vasa szobra -
Történelmi mozdony -
Nyáresti tóparti látkép -
Hagyományos polgári faház
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
- ↑ Ragnar Lannerbro: Ther nu ähr Elf war förra Landh (Mora 1953)
- ↑ Temperature and Wind - January 2015. SMHI. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
- ↑ SMHI precipitation average 1961-1990. Swedish Metereological and Hydrological Institute (Mora code 10 458). [2018. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 18.)
- ↑ SMHI Monthly & Yearly Statistics 2002-2015. SMHI, 2016. április 20. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 18.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mora című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
