Parókás makákó

emlősfaj

A parókás makákó (Macaca radiata) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.

Parókás makákó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini)
Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae)
Alcsalád: Cerkófmajomformák
(Cercopithecinae)
Nem: Macaca
Faj: M. radiata
Tudományos név
Macaca radiata
(É. Geoffroy, 1812)
Elterjedés
Elterjedése
Elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Parókás makákó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Parókás makákó témájú médiaállományokat és Parókás makákó témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

India déli részének trópusi erdeiben honos.

Urbanizáció szerkesztés

A városokban is szoktak előfordulni, ott ellopják az élelmiszereket és egyebeket, a hindu vallásban a majom szent állat, szokták az emberek is etetni. A templomokban is szívesen látják, még akkor is, ha dühös.

Megjelenése szerkesztés

A parókás makákónak két alfaja van a Macaca radiata radiata és a Macaca radiata diluta, az utóbbi alfajnak világos a hasa, az első alfajnak meg sötétebb a hasa. A faj névadó jellegzetessége a parókaszerű szőrzete a fején. Szőrzete szürkésbarna és aranybarna. Hossza a farok nélkül 35–60 cm, a nőstény testtömege 3.9 kg, a hím testtömege 6.7 kg.

Életmódja szerkesztés

Nappal aktív 30 fős csapatokban élő majomfaj, amibe hierarchia van, aminek élén az alfa hím és nőstény áll. Táplálékát hüllők, tojások, rovarok, levelek, gallyak, magvak, csonthéjasok, gyümölcsök, nektár és virágok alkotják. Természetes ragadozói a leopárd, a tigris, az ázsiai vadkutya, sasok, krokodilok és óriáskígyók. Élettartama a fogságban 35 év, a vadonban meg 27 év.

Szaporodása szerkesztés

A párzási időszak regionálisan változó, ennek tetőpontja szeptember és október. A 168 napig tartó vemhesség végén az anyaállat 1 kölyöknek ad életet, „aki” 300-550 g tömegű. Az elválasztásra 6-7 hónapos korban kerül sor, 9-12 hónaposan már a kölyök önálló.

Források szerkesztés