Putnoky László

(1888–1948) vegyészmérnök, műegyetemi tanár, üvegipari szakember

Putnoky László (Felsőkázsmárk, Abaúj-Torna vármegye, 1888. november 25.Budapest, 1948. szeptember 19.) vegyészmérnök, műegyetemi tanár, az üvegipar európai hírű szaktekintélye.

Putnoky László
Született1888. november 25.
Felsőkázsmárk
Elhunyt1948. szeptember 19. (59 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásavegyészmérnök,
műegyetemi tanár
SírhelyeFarkasréti temető (Hv27-10-17)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1906-ban a budapesti VI. ker. Állami Főreáliskolában érettségizett. Egyetemi tanulmányait a karlsruhei Fridericana Műegyetemen folytatta, ahol 1911-ben szerzett diplomát. Műszaki doktori disszertációját a Royal Society anyagi támogatásával a liverpooli műegyetemen készítette el, majd a Nobel-díjas Ernest Rutherford mellett a manchesteri Victoria műegyetemen Hevesy Györggyel és Hans Geigerrel a különböző uránizotópok elválasztásával és vizsgálatával foglalkozott. Rutherford ajánlására a párizsi Sorbonne-on Le Chatelier mellett a vas és ötvözeteinek metallurgiai vizsgálataiban vett részt. 1913-ban visszament Karlsruhéba, és 1914-ben a Műegyetemen vegyészmérnöki doktori szigorlatot tett. Hazatérése után a budapesti Műegyetem Elektrokémiai Tanszékén Szarvasy Imre tanársegédje lett. 1918-ban nyilvános rendkívüli egyetemi tanárrá nevezték ki az Ilosvay Lajos által vezetett Általános Kémiai Tanszékre és megbízták külön Szervetlen Kémiai Csoport megalakításával. 1921-ben nyilvános rendes tanári kinevezést kapott az általa megszervezett Szervetlen Kémia Tanszékre, amelyet 27 éven át vezetett.

Fő kutatási területei: az aktív kovasav tulajdonságainak vizsgálata és adszorpciós képességének növelése; a bauxitok feltárása és dúsítása; a timföldgyári vörösiszap alkálifém-mentesítése; a zománcok kémiai összetétele és hőtágulása közti összefüggés vizsgálata; az üveg kristályosítási folyamatai és a hazai nyersanyagok felhasználása finom üvegáruk előállításában.

Oktatóként a vegyészmérnök hallgatók alapképzésének tantárgyait (általános kémia, szervetlen kémia és kémiai analízis) tanította. Megszervezte a magas szintű mérnök-továbbképzést. Több ízben is megválasztották a Műegyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Karának dékánjává.

Művei szerkesztés

  • The diffusion of Uranium (Hevesy Györggyel, Philosophical Magazine, March 1913)
  • Hazai homokok vastalanítása (1 - 4. közl. Bobest Bélával, Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1929-1933)
  • Bauxitaufschliessungen mittels schwefeliger Säure zwecks Gewinnung der Tonerde (Bp., 1935).
  • Az általános kémiai előadások vezérfonala. (Bp., 1941).
  • A technika haladásával kapcsolatos időszerű gazdasági feladatok és e feladatok megoldásai (Bp., 1944).

Jegyzetek szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának Centenáriumi Emlékkönyve 1871–1971. Bp., 1971.
  • Szabadváry Ferenc: Putnoky László. Magyar Kémikusok Lapja, 1988. 10. sz. 395-396.
  • Putnoky János: Putnoky László. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében II. Magyar életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Bp.: MVSZ – MTESZ – MTA – BME, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1989. 138-139.
  • Nagy József – Gresz Istvánné – Pálossy Lászlóné: A BME Szervetlen Kémia Tanszék történetének ismertetése. Kémiai Közlemények, 74 (1992), 1-2. 1-8.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 659–660. o. ISBN 963-85433-5-3