Szívbillentyűhibák
A szívbillentyűk felelősek a szívben az áramlási irányok meghatározásáért. Két fő típusuk van a nagyerek (aorta) és a tüdőverőér (truncus (arteria) pulmonalis) szájadékában található zsebes (semilunaris) billentyűk, és a pitvar-kamrai szájadékokban elhelyezkedő vitorlás (cuspidalis) billentyűk. (Technikai hasonlattal élve áramlást egyenirányító szelepekként működnek.) Ép működésük mind a szív munkája, mind a vérkeringés optimalizálása szempontjából alapvető fontosságú. Betegségeik megzavarják a vérkeringést és lerontják a szív pumpafunkciójának hatékonyságát, illetve túlterhelik a szívizomzatot. Betegségeik jellegük szerint két alapvető csoportba sorolhatóak: elégtelenség (insuffitientia) és szájadékszűkület (stenosis), a kétféle eltérés gyakran kombinálódhat is. Utóbbiakat nevezzük kombinált szívbillentyűhibáknak,[1] valamint azokat az eseteket is, amikor a billentyűhiba egynél több szájadékot érint.[2]
| Szívbillentyűhibák | |
 | |
| Az emberi szív felépítésének sémás képe a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik. | |
| Szinonimák | Billentyűelégtelenség, Billentyűszűkület, „Szívbaj” |
| Latinul | Insuffitientia or/et stenosis valvulae/valvularum cordis |
| Angolul | Valvular heart disease |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | I35.0 Az aortabillentyű szűkülete, I35.1 elégtlensége; I137.0 A pulmonális billentyű szűkülete, 137.1 elégtelensége; I134.0 A mitrális billentyű elégtelensége, I134.1 előreesésese, I134.2 szűkülete, I136.0 A tricuspidális billentyű szűkülete, I136.1 elégtelensége |
| BNO-9 | |
| Leírás | |
| Érintett szervek | Elsődlegesen a szív és a keringés, ennek következményeként a szervek vér- és oxigénellátása. |
| Etiológia | Szívbelhártyagyulladás, fejlődési rendellenesség |
| Kockázati tényezők | Streptococcus okozta betegségek kellő idejű kezelésének elmaradása |
| Főbb tünetek | Nagy vagy kisvérköri pangás az érintett billentyű(k)től függően. |
| Diagnosztika | Fizikális vizsgálatok, mellkasröntgen, modern képalkotó eljárások stb. A radiológia képen - az érintett billentyűtől függően - a szív jellegzetes alaki eltérése. |
| Szövődmények | Nagv vagy kisvérköri pangás (vagy mindkettő), szívelégtelenség, fulladás, köhögés, vizenyő, hasvízkór (ascites), tüdővizenyő, megfelelő beavatkozás nélkül a várható életkor jelentős megrövidülése. |
| Kezelés | Enyhébb és műtétileg kockázatos esetekben pihenés, szívszerek. A mai szívsebészeti műtéti eljárások mellett törekedni kell a minél korábbi sebészeti korrekcióra: (billentyűplasztika, műbillentyű stb.) Ezeknek jelentős része ma már minimális kockázattal jár, sőt egy részük bevezetett katéteren keresztül is elvégezhető. |
| Kórjóslat | A súlyossági foktól, a fennállás idejétől, a beteg életkorától és általános állapotától függően igen változó. Csak a részletes kivizsgálást végző orvosi teamek tudnak érdemben nyilatkozni. |
| Megelőzés | Fejlődési rendellenességek megelőzése, szívbelhártya gyulladások (streptococcus utóbetegségek) megelőzése. |
| Adatbázisok | |
| MeSH ID | D006349 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szívbillentyűhibák témájú médiaállományokat. | |
Bal szívfél szerkesztés
Az aortabillentyű egyike a szívbillentyűknek.[3] Normálisan három zsebszerű szívbelhártya tasakból áll, bár a népesség mintegy 1%-ánál csak két tasakja van.[4] A szív bal kamrájából kiinduló aorta kezdeti szakaszában (bulbus aortae) helyezkedik el.
Szerepe és élettana szerkesztés
A szívkamra összehúzódása (systole) alatt a nyomás megnövekszik a bal kamrában. Amikor a bal kamrai nyomás meghaladja az aortában uralkodó nyomást, az aortabillentyű megnyílik, és a vér a bal kamrából az aortába áramolhat. A kamraszisztolé után a bal kamrában a nyomás gyorsan lecsökken. A csökkenő kamrai nyomás miatt az aortában uralkodó nyomás zárja az aortabillentyűt. Az aortabillentyű záródása hozzájárul a második szívhang A2 komponensének létrejöttéhez (S2).
Az aortabillentyű betegségei szerkesztés
Két alapvető elváltozás van, amely hatással van az aortabillentyűre – az aortasztenózis (stenosis aortae), amikor a billentyűk nem tudnak teljesen kinyílni, és ezáltal akadályozzák a vér ürülését a bal kamrából, és az aortaszájadék-elégtelenség (insuffitientia aortae), más néven aortikus visszaáramlás (regurgitatio), amely esetben az aortabillentyű elégtelenül zár, és a vér a kamradiasztole alatt rossz irányba visszaáramlik a kamraüregbe. Ez a két állapot gyakran együttesen jelen van.
- Az aortasztenózis leggyakoribb okai a rheumás láz, a meszesedéses elfajulás és veleszületett rendellenességek, mint pl. a kétbillentyűs (bicuspidalis) aortaszájadék.
- Az aortaszájadék elégtelenségének leggyakoribb okai a rheumás lázat követő aortatágulat (dilatatio aortae), fertőzés, azaz fertőzéses szívbelhártyagyulladás (endocarditis infectiosa), az aortabillentyű mixomatózus degenerációja és a Marfan-szindróma.
Kétzsebes aortabillentyű szerkesztés
A szív leggyakoribb fejlődési (congenitalis) rendellenessége a kétzsebes aortabillentyű. Ebben az esetben az aortaszájadékban három billentyű helyett csak kettő van. Ez az állapotot gyakran nem diagnosztizálják addig, amíg később az élet során aortaszűkület tünetegyüttese ki nem alakul. Az aortastenosis ebben az esetben általában a 40-es 50-es életévekben alakul ki, átlagosan 10 évvel korábban, mint a normális aortabillentyűkkel születetteknél. A Turner-szindrómás betegeknél általában kísérő jelenség a kétzsebes aortabillentyű.
Aortabillentyű-beültetés szerkesztés
Az aortabillentyű-beültetés azt jelenti, hogy a páciens aortabillentyűjét más billentyűvel helyettesítik.[5] Az aortabillentyűt számos betegség károsíthatja, ami szükségessé teszi az aortabillentyű műtéti korrekcióját vagy cseréjét. A billentyű rosszúl záródóvá (elégtelenné, insufficienssé) válhat, ami vérvisszaáramláshoz (regurgitatio) vezet, változó mértékben beszűkülhet (Stenosis aortae) . A bal kamra izomzatának túlterhelése és tágulata útján a kéthegyű billentyűre is visszahathat.
Állatokból származó szövetekből szerkesztés
Sertés- vagy borjúszövetekből készítenek beültethető billentyűt megfelelő biológiai és műtéti előkészítés után,[6] hogy megelőzzék a kilökődést és a meszesedést.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Mitrális regurgitáció (magyar nyelven). Egészségügyi jegyzetek. [2014. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
- ↑ Szívbillentyű-hibák (magyar nyelven). InforMed
- ↑ Aortabillentyű (angol nyelven)
- ↑ Aortabillentyű tasakok (angol nyelven)
- ↑ Aortabillentyűbeültetés (magyar nyelven)
- ↑ prof. dr. Jánosi András: Szívbetegk képes ABC-je (magyar nyelven). Pro Patiente - Health and Medicine Copyright © dr. Janos Glanz, 1995
| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
