A Wikipédia lényege ugyan a szabadság, mégis vannak bizonyos dolgok, amikben jó, jobb, sőt, a legjobb egységesnek lenni. Ezen az oldalon a saját formai ajánlásaimat, ha úgy tetszik, útmutatómat szedem pontokba.


Helyesírás szerkesztés

Az embernek a helyesírás sokak szerint vagy megy, vagy nem, de ha nem, megtanulni már nem lehet. Én mégis arra bíztatok mindenkit, hogy ha írásra adja a fejét, tanuljon meg néhány alapvető szabályt. Ez nem pusztán kukacoskodás: az írás összképét is nagyban rontják a különféle helyesírási hibák, nem is beszélve arról, hogy egy hibáktól hemzsegő szöveg sokak szemében kifejezetten komolytalannak tűnhet.

Tehát önmagadért és a Wikipédia sikeréért is érdemes szerkesztés közben figyelembe venned az alábbiakat.

A dátumozás szerkesztés

A dátumozás, vagy más néven keltezés használatát egyértelmű és következetes szabályok írják le.

A megfelelő dátumozás nem csupán szöszölés, hanem egy olyan lépés, amit mindenképpen meg kell tennünk, ha komoly enciklopédiának akarunk tűnni. Nem szabad egy az egyben átvennünk dátumokat más wikipédiákból, nem írhatunk le olyat, hogy „június 1 1792”!

Gyakori hibák:

  • Március; helyesen: március
  • március 1848; helyesen: 1848. március
  • 1848 március; helyesen: 1848. március
  • 1848. márciusa; helyesen: 1848 márciusa
  • március 15.-én; helyesen: március 15-én
  • január 1-én; helyesen: január 1-jén

A témáról bővebben A magyar helyesírás szabályai idevágó szakaszaiban olvashatsz.

A számok szerkesztés

Gyakori problémát jelent – főleg idegen nyelvű szövegek fordításakor – a nagy és a törtszámok helyesírása.

A magyar helyesírás szerint a 10 000-nél nagyobb számok tagolására nem pontot és nem vesszőt, hanem szóközt (a sortörést elkerülendő használd az   HTML-kódot) használunk. A négyjegyű számokat csak akkor tagoljuk, ha egy oszlopban szerepelnek 10 000-nél nagyobb számokkal!

A törtszámoknál az egész- és a törtrész elválasztására nem a tizedespontot, hanem a tizedesvesszőt alkalmazzuk.

Néhány példa:

  • 3000 cm2
  • 299 792 458 m/s
  • 39,28 fő/km2

A kis- és nagykötőjel szerkesztés

Az írógépek és a számítástechnika hőskorából maradt ránk a nagykötőjel mellőzése és a kiskötőjel kizárólagos használata. Mára azonban a szövegfeldolgozó eszközök – köztük a Wikipédia is – elérték azt a szintet, hogy nemcsak a különféle tipográfiai kuriózumokat, hanem a legutolsó kínai írásjeleket is gond nélkül be tudják vinni, és meg tudják jeleníteni. Ennek megfelelően ideje ismét felfedezni ezt a rég elfeledett apróságot.

Ez már csak azért is hasznos, mert esztétikailag is jobb összhatást érhetünk el, és az olvashatóságon is javíthatunk, ha ott, ahol kell, nagykötőjelet használunk. Az erre vonatkozó szabályok szerencsére alapjában véve igen egyszerűek:

  • a kiskötőjel (-) szorosabb kapcsolatot jelképez, így ez használatos többek közt
    • elválasztások (ki-csi),
    • becslések (kb. 4-500 kistigris született),
    • földrajzi nevek (Földközi-tenger, Közel-Kelet) és
    • toldalékok kapcsolása (1848-ban) esetén;
  • a nagykötőjel (–) ezzel ellentétben, nem meglepő módon lazább kapcsolatot fejez ki, ezért
    • gondolatjelként,
    • útvonalak (New York–London),
    • időperiódusok (március 13–16., 1848–49) és
    • laza kötődések (Molotov–Ribbentrop-paktum) leírására használják.

A nagykötőjel a Wikipédiában a szerkesztődoboz alatti különleges karaktereket gyűjtő dobozból könnyen beszúrható.

A magyar helyesírásban a nagykötőjelnél kétszer hosszabb úgynevezett em dash-t (—) nem használjuk.

A témáról bővebben A magyar helyesírás szabályai 262. és 265. pontja között olvashatsz.

Az idézőjelek szerkesztés

A magyar nyelvben a nyitó idézőjel alulra, míg a záró felülre kerül. Ezek HTML-kódja „ és ”, de a Wikipédiában a szerkesztődoboz alatti különleges karaktereket gyűjtő dobozból is könnyen beszúrható.

Idézeten belüli idézésre befelé fordulú csúcsos idézőjeleket (» «) használunk, melyek HTML-kódja » és «. Ezek is megtalálhatóak a szerkesztődoboz alatt.

Példák használatukra:

  • „csillag”
  • „Aznap tizenhárom »csillagot« látott.”

Formázás szerkesztés

Wikihivatkozások szerkesztés

Az angol útmutatóval összhangban, ám más okból nem tanácsolom, hogy a szekciók fejléceibe hivatkozásokat szúrj be: egészen egyszerűen ez nem stílusos, túlbuzgóságra utal. A fejléc az maradjon meg fejlécnek, a tartalom kifejtése és a linkelés pedig szorítkozzon a szöveg keretein belülre. Kivételt jelentenek a vitalapok és a hasonló fórumok, ahol a stílusnál fontosabb lehet az egyszerűség. :)

Továbbá – ahogy erre a WP:FORMA is kitér – fontos, hogy ne ess tulzásokba a hivatkozásokkal. Csak abból csinálj linket, ami valóban releváns, témába vágó szócikkre mutat. Ne legyen a szócikk harmada kék és piros! Az sem jó, ha olyan dolgokra hivatkozol, amiknek még nincsen szócikke, és nem is valószínű, hogy a közeljövőben lesz. A piros hivatkozások nem vetnek jó fényt a Wikipédiára.

HTML-tagek szerkesztés

Nehezíti szerkesztés közben a szöveg olvashatóságát a HTML-tagek beszúrása. Ha teheted, alkalmazd az adott tag Wikipédiás megfelelőjét!

Táblázatok esetében mellőzd a közvetlen formázást. Helyette használd a {{széptáblázat}}(?) sablont, ami nemcsak szebb, hanem elősegíti a Wikipédia egységes kinézetét is. Az infoboxok reprodukálásához egyszerűen hozd létre a megfelelő infobox-sablont, főleg, ha tudod, hogy arra máshol is szükség lehet (pl. Egyesült Államok tagállamainak esetében).

A sortöréseket illetően az a határozott véleményem, hogy nemcsak a végterméket, hanem már a wikikódot is olvashatóbbá teszi, ha <br /> tagek helyett egyszerűen az új gondolati egységnek új bekezdést nyitsz.

Összegezve: a formázást lehetőleg bízd a Wikipédiára!

Interwiki szerkesztés

Valószínűleg teljesen egyedül vagyok az nyelvközi linkek formázását illetően, ám elgondolásaimat mégis leírom, hátha megihlet valakit.

Az interwiki-linkek elválasztására az angol, a spanyol, a francia és a német Wikipédiában is az újsort használják, ami igaz a robotokra éppúgy, mint a hús-vér szerkesztőkre. Ennek megvan az a nagyon egyszerű előnye, hogy ha kézzel kell beilleszteni egy új linket, sokkal könnyebb megtalálni a helyét, mivel a nyelvkódok egy szabályos oszlopban jelennek meg. Szinte rejtély, hogy a magyar Wikipédia miért nem követi ezt az elvet.

További apróság, hogy a rendezettség és a könnyebb kezelhetőség kedvéért a {{Link FA}}(?) sablonokat minden esetben az adott nyelv interwiki-linkjével azonos sorba, a link után helyezzük. A végeredmény tehát valahogy így fest:

[[en:Shinto]]
[[ar:شنتو]] {{Link FA|ar}}
[[de:Shintō]]
[[et:Šintoism]]
[[es:Shinto]]

Emlékezz hát a tanításra, egy szép napon még hasznodra válhat! :)