Szerkesztő:Kmiki87/Váci út
A Váci út Budapest egyik legjelentősebb sugárútja, amely a Nyugati tértől indul és észak felé a XIII. kerületen és Újpesten keresztül a városhatárig tart; ott a 2-es főútban folytatódik. Fontos szerepet játszik mind e városrészek, mind az agglomeráció észak-pesti részének közlekedésében. Környéke korábban a magyar gépipar fellegvárának számított, ma elsősorban irodaházak és kisebb-nagyobb kereskedelmi egységek sorakoznak mellette.
A tömegközlekedésben a 19. század végétől fontos szerepet játszik, először lóvasút, majd villamos járt rajta, ma a XIII. kerületi szakasza alatt fut a 3-as metró vonala.
Története szerkesztés
Az út a váci országút vonalán épült ki, és fokozatosan települt be a 19. századtól kezdve. Az 1860-as években már látszott, hogy fontos közlekedési folyosó lesz a kiépülő északi külterületen, ezért
Az út épületei szerkesztés
A Nyugati tér és a Lehel tér között szerkesztés
WestEnd City Center szerkesztés
A Váci út 1-3. szám alatt, korábbi vasúti területen épült fel a Váci út, a Nyugati pályaudvar és a Ferdinánd híd között Budapest és az ország egyik legnagyobb bevásárló- szórakoztató és irodaközpontja. A Finta József irodájának tervei alapján 1998 és 2000 között elkészült épület a Demján Sándor nevéhez kötődő Trigránit egyik legnagyobb hazai beruházása volt. Az összesen 200 ezer négyzetméteres komplexumban a bevásárló- és szórakoztatóközpont mellett egy ötcsillagos Hilton szálloda és irodahelyiségek is helyet kaptak.
Tizenkilencedik századi lakóházak és huszonegyedik századi irodaházak szerkesztés
Az út páros oldalán az építészet nem ennyire egységes. A Váci út 4. és 6. szám alatti négyemeletes, körfolyosós lakóházak még a Nagykörút megnyitásának évében, 1896-ban készültek el, és a Szent István körút építészeti stílusához illeszkedik. A 4. szám alatti épületet Sterk Izidor, a 6. szám alattit Wellish Alfréd tervezte.[1]
Észak felé haladva hasonló korú lakóépületek szegélyezik az utat balról, a földszinten kisebb-nagyobb üzletek és vendéglátóegységek sorakoznak. Ezt a stílust a Radnóti Miklós utca sarkától a Balzac utca sarkáig modern irodaházak váltják fel, a WestEnd City Center építésével egy időben készült el ez a rész is, WestEnd Business Center néven.
Innentől az egységes utcaképnek búcsút mondhatunk. A Balzac utca sarkán, a Váci út 28. szám alatt egy 1890 körül épült ötemeletes lakóház hívja fel magára a figyelmet,[1] majd egy modern irodaház után még egyszer visszatér a századelő.
Kossuth mozi szerkesztés
A Váci út 14. szám alatt nyílt meg a Kossuth mozi 1946-ban egy üzemcsarnok vagy garázs helyén felépülő épületben.[2] A multiplexek építése előtt sokáig a XIII. kerület legújabb mozijának számító intézmény hatalmas nézőterét idővel több teremre bontották és csökkentették az ülésszámot, így kivételesen nagy hely maradt az üléssorok között. A 2000-es évek elején négy teremmel üzemelő filmszínházat az üzemeltető Intercom 2006-ban - az egész Hollywood Multipex hálózattal együtt - eladta a Váci út túloldalán fekvő WestEnd moziját is üzemeltető Palace-nak. 2009 november 5-én azután - a hivatalos honlap információi szerint ideiglenesen - bezárt a Kossuth.[3]
Lehel tér szerkesztés
A Lehel tér (korábban Ferdinánd, majd Élmunkás tér) fontos közlekedési csomópont, itt csatlakozik a Váci úthoz a Lehel utca, innen indul a Ferdinánd híd, amely a Nyugati pályaudvar vágányai fölött kapcsolja össze a XIII. és a XIV. kerületet.
Lehel csarnok szerkesztés
A tér északi oldalán a korábbi szabadtéri Lehel piac helyén épült fel nem sokkal az ezredforduló után a Lehel Csarnok. Ifjabb Rajk László posztmodern alkotása, mely megjelenésével átadása után vitákat kavart, a főváros egyik legfontosabb piacának ad otthont.
Szent Margit-templom szerkesztés
Dél felé, a belváros irányába tekint a tér közepén álló neoromán Árpád-házi Szent-Margit-templom, amit 1931 és 1933 között a zsámbéki romtemplom mintájára építettek fel.
Ferdinánd híd szerkesztés
A Lehel tér és a Podmaniczky utca közötti híd a Nyugati pályaudvar megépülte után egymástól elvágott észak-pesti városrészek összekötésének céljából épült fel 1874-ben, amikor a főváros perrel kényszerítette híd építésére az Osztrák-Magyar Vasutat.
Dózsa György úti kereszteződés szerkesztés
Észak felé haladva az út következő fontos csomópontjánál a Dózsa György út indul keletre és a Dráva utca nyugatra, a Duna felé. A forgalmas csomópontot minden oldalról irodaházak veszik körbe, a 19. század legvégétől a 21. század első évtizedéig több korszak építészete megjelenik. Itt áll az egykori Volga Szálló épülete is.
A csomópont legrégebbi épülete az Budapesti Elektromos Művek székháza. A Váci út 72-74. szám alatt álló épülettömb két különálló épületként épült. Először a Váci út 72. alatti szárny első részei készültek el 1893-ban, itt indult meg a Magyar Villamossági Rt. égisze alatt a váltóáramú elektromosság termelése. Ezt az épületet 1907-ben Gerstenberg Emil és Arvé Károly tervei alapján két [[emelettel bővítették. 1900-ban a Magyar Műhely és Raktártelep Rt. székházaként felépült a székház díszesebb, Dráva utcára támaszkodó része is.[4] Az épület előtt nyílt 2010 szeptemberében meg Budapest első nyilvános töltőállomása elektromos autók számára.[5]
1978 és 1980 között épült a Fővárosi Vízművek a váci út túloldalán álló, 71 méter magas székháza, Magyarország egyik legmagasabb épülete.
Valamivel fiatalabb, 1971-ben készült el a Váci út 65. szám alatti egykori Volga Szálló épülete. A tízemeletes szállodát a Vadászati Világkiállítás alkalmából épült, Finta József tervezte.[6]
A csomóponttól északra újabb építésű irodaházak állnak.
Schlick gyárépület szerkesztés
A Váci út 45-47. alatti gyárépületben működött az 1880-as évektől 1927-ig a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár.[7] A Váci út és a Dunyov István utca sarkán álló, mára erősen elhanyagolt épület falán emléktábla emlékeztet erre az időszakra.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ a b szerk. Sas, Gellért: Budapest XIII. kerület 124.o.
- ↑ szerk. Sas, Gellért: Budapest XIII. kerület 102.o.
- ↑ Moziszituáció 2009. (Hozzáférés: 2010. augusztus 4.)
- ↑ Áramházak. Budapest Folyóirat, 2006. 5. (Hozzáférés: 2010. december 27.)
- ↑ Ingyen "tankolhatnak" az elektromos autók az Elmű székháza előtt. HVG, 2010. szeptember 22. (Hozzáférés: 2010. december 27.)
- ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 645. o. ISBN 963-05-6411-4
- ↑ Emléktábla az egykori Schlick Ignác alapította vasöntöde helyén, 2010. május 28. (Hozzáférés: 2011. szeptember 2.)