Szerkesztővita:Karmela/archív/2007apr01-2007ápr20

Archiv ne szerkeszd!

Mindenkinek saját plázát !

Ahogy elnézem, itt is kezd körvonalazódni az ősi üzleti megfigyelés: gyártással vergődni csak addig érdemes, amíg valamiféle monopóliumunk van. Itt viszont már legalább öt cikkértékelési javaslat állt elő: nem kéne áttérni inkább a forgalmazásra??:))--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. április 1., 12:26 (CEST) De ki veszi meg?  Karmela^posta  2007. április 1., 12:28 (CEST)

Ki-ki?!? Hát ugyanazok, aki az egyfélét is megvennék! Vagy - nem vennék meg. (...!) Ha azt az egy annyi sok gonddal dédelgetettet végül is leszavaznák, vagy pláne ha érdektelenségbe fúlna a voksolás: az ugye eléggé frusztráló érzés lenne...? De ha egyszerre öt-hat tartalmilag hevenyészett, de küllemre csicsás (így: közérthető) modellel állsz ki, akkor akármelyik is lesz a befutó: mind a te jelölted, tehát menthetetlenül nyersz! Még Nyenyeccel kell megegyezned, hogy Condorcetjébe be tud-e préselni néhány pótülést is, aztán indulhat is a nagy derby...:)--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. április 1., 12:40 (CEST)

Zeneportál

Szia, iskola teendőim miatt kevesebb időt töltöttem itt, de azért megkérdezném hogy most milyen stádiumban van a zeneportál? Zoltán^posta 2007. április 1., 16:27 (CEST)

Szia, jó hogy újra itt vagy. Vizsgáznod kellett? A vizsgastressz engem alaposan meggyötört annak idején.
Két hétig én is wikiszabin voltam, szerdától újra wikiszabin leszek. Mostanában a →cikkértékeléssel vagyok leginkább elfoglalva.
A zeneportál stabil, alig van változás. Néha érkezik egy cikk-kívánság.
A zenei cikkek a Sablon:Zeneportál2 és a Sablon:Zeneportál segítségével vezetnek oda.
Ja, most jut eszembe! Amikor egy anon süketségeket beleírt, visszaállíthattad volna. Én éppen wikiszabin voltam, így egy hétig díszelgett a portálon.
Szeretnél valamit alakítani rajta?

 Karmela^posta  2007. április 1., 16:50 (CEST)

Megírtam a vitalapra, de aztán semmi reakció nem volt. Laptörténet meg gyanús volt. Nem tudtam mi célból van kint, azt gondoltam valaki csak homokozik.

Ha rákattintok az egyik betűméretre akkor megjeleníti a többi dolgot , pl kisorsolt kép tudtad hogy.. ... Ha csak simán a zeneportálra kattintok és nem választok betűméretet, akkor ezek nem jelennek meg(csak a kostoló) Zoltán^posta 2007. április 5., 15:03 (CEST)

Userlapod és Fónagy

megtekintettem, nagyon profi vagy:-) Viszont tartozom Neked információval a Fónagy szócikket illetően. Sajnos akármelyik nagy elektronikus katalógus (MOKKA, Librery of Congress elektronikus katalógusa etc.)igen megbízhatatlanok tudnak lenni, nem pontos a szerző neve, a cím egy szava pontatlan, a dátumokról már nem is beszélve. Én imádom az elektronikus katalógusokat, de nagyon sokmindenre egy az egyben nem használhatók, pld. arra sem, hogy egy pontos Fónagy bibliográfiát összeállíts velük, pedig milyen egyszerű lenne. Bocsi, lehet, hogy ezt tudod, de én közvetlen kézbevétel alapján még le fogom ellenőrízni Fónagy Iván fő munkáit, mert az a biztos. Nagy tudású és szorgalmas ember volt, találkoztam vele a Sorbonne-on.--Márti 2007. április 6., 00:13 (CEST)

Örülök, hogy te is beszállsz a Fónagy témába, biztos hogy a te háttereddel sokban hozzá tudsz járulni.
Kapcsolatban vagyok a lányával, Éva Bérarddal. Ő küldött nekem, és még fog küldeni kivonatokat a munkáiból. A problémám, hogy F.I. főként franciául és angolul publikált, márpedig én szeretnem a cikkben őt közvetlenül idézni, lehetőleg nem lefordított anyagból, hanem egy az egyben. Szeretném, ha a gondolatait közvetlenül mondhatná el, ha tovább élhetne finom iróniája, kedves humora, eredetisége. A lánya, É.B. segítségével a szerzői jogi problémák nem problémák többé, de neki nincs sok magyar nyelvű anyaga.
Majd felsorolom neked, hogy miket küldött, de most fáradt vagyok hozzá.
Azt írod, hogy „kézbevétel alapján” tudod ellenőrizni az adatokat. Hol? Nekem is hozzáférhető helyen?
Létezik már egyébként egy több mint kétszáz tételt tartalmazó F.I. bibliográfia, tudsz róla?
 Karmela^posta  2007. április 6., 00:49 (CEST)

Köszönöm a próbalevelet. Rengeteg anyag van meg Fónagytól magyarul, a bibliográfiát is megnézem, mi maradt ki belőle. Talán az MTA könyvtárában Pesten van meg legtöbb anyag, de nem vagyok benne teljesen biztos. Majd délután jelentkezem, ha hagynak a hallgatók. Nem tudtam, hogy van Fónagy bibliográfia.Márti 2007. április 6., 07:40 (CEST)

Leellenőríztem a Fónagy főbb műveket, A költői kutatásról (1992) sehol nem találtam, hogy ti. létezne ilyen, aztán nem tudom, hogy a személyi bibliográfiája mikor és milyen nyelven jelent meg, ennek sem akadtam még nyomára. Kézbevettem az 1943-as A mágia és a titkos tudományok története c. művét, mind 1989-ben, mind 1999-ben ugyanezt adta ki két különböző kiadó, új előszavakat sem írtak hozzá, maradt a Szerb Antalé egymagában. Talán azért érdemes mindhárom dátumot feltüntetni, mert így megnyugszik a kutató típus, hogy ti. könnyebben hozzáfér, ha van több kiadás.Márti 2007. április 7., 15:50 (CEST)

Itt egy link a világhálón hozzáférhető bibliográfiájára:
Bibliographie d'Ivan Fónagy
Szörnyű torzítások vannak benne a francia abc miatt.
Kaptam É.B.-tól egy jobbat Wordben. Elküldjem emilben? Gondolom nincs kifogása É.B.-nak ellene, hiszen te is benne vagy a „Fónagy-brigád”-ban.

(Ha azt akarod, hogy a sorvégek úgy jöjjenek ki, ahogy írtad, akkor a sorokat zárd le azzal, hogy < br > (üres hely nélkül). Máskülönben ömlesztve jön a szöveg.

Ha rákattintasz a szerkesztői ablak alatt, akkor automatikusan is beíródik a < br >.
 Karmela^posta  2007. április 7., 17:49 (CEST)

Igen, ettől tartottam, hogy ti. bepakoltad a nem monográfia jellegű kiadványban megjelent
tanulmányt a monográfiák közé, bármennyire lehet fontos, akkor is műfajilag teljesen más,
nem lehet egybeömleszteni. Utána lehet egy új fejezet, pld. Tanulmányai szakfolyóiratokban,
s ott felsorolni, amit szeretnétek. Persze, ha lett volna még idő, akkor biztos egy
gyűjteményes kötetben kiadta volna Fónagy úr a fontosabb tanulmányait, amelyek most szét
vannak szóródva nemcsak szakfolyóiratokban, hanem gyűjteményes kötetekben is, pld. Általános
Nyelvészeti Tanulmányok etc.
Lényeg: Egy lexikoncikkben nem lehet ezt a hatalmas munkásságot felsorolni, de
monográfia, gyűjteményes kötet, szakfolyóirat szigorúan három műfaj.
Még külön műfajt képez, amikor Fónagy úr szerkesztőként vagy fordítóként működött közre.
Javaslom, hogy most csak a fontosabb monográfiákat vegyük számba, mig jobbat ki nem találunk.
Amúgy rengeteg magyar elektronikus katalógust átböngésztem, a cikkatalógusokat is, nagyon szép
nagy anyag van tőle mind magyar, mind francia és más nyelveken is hazai könyvtáraink
állományában. Más: A személyi bibliográfia jó így pillanatnyilag, hogy mindig a legfrissebb
van az elején. Legértékesebbek benne a periodikákban és a gyűjteményes kötetekben megjelent
tanulmányok, mert azokat nehezebb begyűjteni. A [SZTE] [Egyetemi Könyvtár]ban Fónagy munkái
megvannak mind magyar, mind idegen nyelveken, nem egy tanulmánya ma is kötelező irodalom a
diákok számára. Fónagy tanított a [Szegedi Tudományegyetem]en, majd kinyomozom, hogy mettől
meddig,persze a főállása nem itt volt, hanem az Akadémián, Pesten.--Márti 2007. április 8., 00:41 (CEST)

Ha úgy levelezünk, hogy te nem teszed be „blockquote” és „/blockquote” közé amit írsz, én pedig igen, akkor jól látszik a ki-bekezdésből, hogy ki mit írt.

Ez ragyogó, hogy te ennyi mindent kiderítettél! Ha megint Pesten leszek, akkor szorgosan fogom látogatni a könyvtárakat, addig arra támaszkodom, amit É.B.-tól kaptam. Valószínűleg májusban járok arra.
Kérlek, hogy ami hibát csak találsz, minden további nélkül javítsd ki.

Milyen szerencse, hogy ilyen hozzáértő segítőtársat találtam, vagyis inkább te találtál meg engem.
 Karmela^posta  2007. április 8., 13:51 (CEST)

Nagyon jó kiegészítő bibliográfiai adatokat találok a személyi bibliográfiához, s kék színnel írom be a Word szövegszerkesztőmbe, hát úgy mellékesen össze kellene, hogy álljon a személyi bibliográfia, nagyon sok kutatónak nagyon hasznos lenne, hiszen Fónagy kutatásai a nyelvészeten kivül a pszichológiát és az irodalomtudományt is, sőt a néprajzot és a művészeteket is érintik. A kötetek kézbevétele alapján pontosítom majd az adatokat. Talán az anyaggyűjtő lap vitaoldalán jó lenne, egyenlőre odapakolom a plusz találataimat. Szerkeszthetnénk együtt a szócikket meg a személyi bibliográfát is. A szépirodalmi művek magyarra való fordításait most figyelmen kivül kellene hagyni, de pld. az egyetemi tankönyvet már beveszem, bár ez sem számít "hivatalosan" tudományos munkának.Márti 2007. április 9., 13:40 (CEST)

Probléma van a Fónagy bibliográfiával

Máris törlésre javasolták itt a Wikipédiában, csak a Fónagy szócikk végére mehet allapként, ahogyan eredetileg elképzelted:-)--Márti 2007. április 20., 19:23 (CEST)
Menjetek és szavazzatok a törlése ellen! Én már megtettem, de egy fecske nem csinál nyarat. Kata 2007. április 20., 19:24 (CEST)
bibliogárfiája van írva bibliográfiája helyett a szócikk címében, azt én nem tudom javítani.--Márti 2007. április 21., 10:23 (CEST)

Forrás

Szia Karmela! Az a helyzet, hogy leginkább régi gimis jegyzeteimet használtam fel, azt nem nagyon tom, hogy hogy tudom megjelölni. Meg az az igazság, hogy eléggé kezdő is vagyok itt a wikipédián, még nem nagyon ismertem ki.

Azt meg örömmel halom, h tetszenek a cikkeim...:)
(Aláíratlan, írója User:D.)

Hmm. Talán a gimnáziumi tankönyvedre hivatkozhatnál? Az is jobb, mint a semmi. Azt is csinálhatod, hogy guglizol egy kicsit, és úgy keresel valami alkalmatos hivatkozást.
A Pénelopé cikket majd én kidekorálom, legalább ennyi haszna legyen a gyűjtögetésemnek.
Ha az üzeneteidet négy hullámvonallal fejezed be, akkor a rendszer generál neked egy aláírást és időpontot. Ezt úgy is csinálhatod, hogy a szerkesztő ablak fölött a tizedik kék képecskére kattintasz.
 Karmela^posta  2007. április 8., 18:01 (CEST)

Zeneportál

Szia! Wikipédia:Zeneportál most átirányít a Wikipédia:Zeneportál/Kóstoló oldal95-re. Biztosan ezt akartad? --Burumbátor ^{Burum kerekasztala} 2007. április 9., 19:24 (CEST)

Szia!

Egy nagy kér(d)ésem volna. A múltkor említetted, hogy van egy olyan sablonféle, amit akkor használsz, ha éppen nagyon dolgozol valamin és nem akarod, hogy más is belekotyogjon, amíg nem készült el a mű. (De nem a tatarozós sablonra gondolok.) A nevét sajnos elfelejtettem, a vitalapomat pedig levettem, mert kidobja a Google és nem kell mindenkinek vitákat olvasni, aki csak a netre fellép. Hmm, hmm... Tudnál esetleg segíteni? Köszönöm szívességed...Kata 2007. április 11., 16:54 (CEST)

Köszi szépen! Kata 2007. április 11., 17:12 (CEST)

Már el is késtem, nem saját cikkre akartam rátenni, hanem egy félkészre, amit én is követtem volna. Most azonban kifújtam, leeresztett az energiám. Nem írok sokat mostanság. Kata 2007. április 12., 13:43 (CEST)

Áh, köszi, már az acél is elszakadt. A Balzac cikkére kellett volna rátenni a tataroz sablon helyett, esetleg nem tennéd be, ha ráérsz? Előre is köszöntem, na lelépek, dolgozni is muszáj. Kata 2007. április 12., 14:11 (CEST)

Közhely

József Attila azt mondja: "Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény."

Én meg azt mondom: keressük hát meg idejében annak a félelemnek a fészkét, és ne sajnáljuk szétrúgni a - tojásait!...:)--Olajossy-Kence Godson ^fóruma 2007. április 11., 17:21 (CEST)

Opció

Beleeírom a gugliba: "gabonakeresztek alatt sok pockot".

Erre visszapofázik: "Did you mean: "gabonakeresztek alatt sok pocket"" ???

(Szóval csak körültekintően a mások nevében előre kiókumlált "segítő" kérdésekkel...:)--Olajossy-Kence Godson ^fóruma 2007. április 13., 13:49 (CEST)

Az MTA tagjai

Az MTA tagjai

Az akadémikusok körét rendes és levelező, valamint külső, illetőleg tiszteleti tagok alkotják.

A hazai akadémikusok az Akadémia levelező és rendes tagjai.

Levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel vagy az Akadémiai Törvény 28. §-a alapján azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.

Rendes taggá az a levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

A külföldi akadémikusok az Akadémiai külső tagjai és tiszteleti tagjai.

Külső taggá az a tudós választható, aki külföldön él, nem magyar állampolgár, de magát magyarnak vallja, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.

Tiszteleti taggá az a külföldön tevékenykedő tudós választható, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és aki a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.

Az akadémikusokat a hazai rendes és levelező tagok választják soraik közé.Kope 2007. április 15., 13:07 (CEST)

Kedves Karmela! Az akadémia szeret egy kicsit kenni a tagviszony körül. Külföldön élő ember külső vagy tiszteleti tag lehet, aszerint, hogy magyar-e vagy sem. Az itthoniak először levelező, majd rendes tagok. Azonban fontos tudni, hogy míg külföldi tagnak lenni gyakorlatilag semmilyen joggal vagy előnnyel nem jár (olcsón lakhat az Akadémia szállásain de a Magyar Tudomány kézbesítését két éve megszűntették!), addig itthoni tagnak lenni nemcsak havi kb félmilliós plusz jövedelemmel, de óriási hatalommal jár, gyakorlatilag minden bizottságba belekerül, ha akarja és ha ő az egyetlen akadémikus, akkor legnagyobb valószínűséggel elnök lesz, stb, stb.Kope 2007. április 15., 15:19 (CEST)

A dolognak az is pikantériája, hogy Fónagy Iván sohasem szűnt meg magyar állampolgár lenni, akkor sem, amikor már felvette a francia állampolgárságot is. [1]
Márpedig ha jól értelmezem az általad idézett szöveget, akkor így nem is lehetett volna külső tag, hanem vagy rendes taggá kellett volna tenni, vagy meghagyni levelezőnek?
 Karmela^posta  2007. április 15., 17:34 (CEST)

Azt hiszem nem veszik száz százalékig komolyan ezt az állampolgárság szabályt, inkább talán úgy, hogy külföldi tag a külföldön letelepedett, belföldi tag az itthon élő. Főleg, hogy gyakorlatilag nem lehet elveszteni a magyar állampolgárságot. Azért gondold meg, hogy számos más, a magyarnál híresebb (és persze: színvonalasabb) nemzeti akadémia is ismeri a külföldi tag, amolyan pártoló tag fogalmát. Ha jól emlékszem, Erdős Pális csak ilyen volt a Royal Societyben. Nem mellékesen, most jut eszembe ő az MTA-n mindig itthoni tag volt. Igaz, ő Rákosi ide, Kádár oda, mindvégig deklarálta hogy Magyarország az egyetlen ország, ahova tartozik. Csak magamat ismétlem: akülföldi tagság nem sokkal több kitüntetésnél, a belföldi viszont őrületes hatalom, például bármikor alapíthatsz tanszéket ott ahol akarsz. Kope 2007. április 15., 17:53 (CEST)

Zenesablon

Szerintem nagyon jó. Az megoldható lenne, hogy ami szerepelt már címlapon, az félkövérrel legyen? (A többinél úgy van. A Kezdőlap frissítésénél segít, hogyha látszik, mi nem volt még kinn.) – Alensha ^üzi 2007. április 18., 19:21 (CEST)

Cikkértékelés

Szia! Felraktam a sablonokat, így most már át lehet szerkeszteni a Sablon:Cikkértékelési osztályzások oldalt (Neked csak a leírásokat kell átírnod + megcsinálnod, Bennó mondta, hogy szóljak, ha megvannak a sablonok).

Műhelyre szelektíven: mivel teljesen új sablon lesz a vitalapokon és a kategóriák neve is másmilyen lesz, ezért az új rendszerbe csak azok a műhelyek/kategóriák fognak átkerülni, amelyekre rárakjuk őket (így kihagyhatunk párat nyugodtan, lehet csinálni egy tesztidőszakot pl. egy-két múhellyel.

Csekklista: A csekklistás dolgot nem nagyon értem, tudnál rá nekem egy mintát mutatni? A kivitelezéssel szerintem nem lesz gond, a vele kapcsolatos sablonmunkát is gyorsan meg tudom csinálni. Üdv., Dani^vita 2007. április 20., 12:54 (CEST)

Kata kérdései a cikkértékelésről

Szia, szia. Azt szeretném kérdezni, hogy ez az értékelős dolog hogy is fog alakulni. Konkrétan: ki fog értékelni és mit? Mi alapján? S ami eddig értékelve lett, azzal mi lesz? Új jegyet kap? Létezik itt is önjelölés, mint a kiemelt cikkeknél? Azaz önértékelés? Mert bizony annak nem sok értelme lenne.

Kata 2007. április 20., 13:16 (CEST)

Remélem Bennó egyetért azzal amit írok, majd ő még kommentálja.
Tehát a kérdések:

• ki fog értékelni és mit?
  

Azok a műhelyek, amelyek a cikkértékelősdibe beneveztek, értékelnék a témájukhoz tartozó cikkeket. A szereposztás az értékelésben műhelyfüggő lenne.

• Mi alapján?

Csekklista. A csekklista tartalmazná egyrészt azt, amire általánosan minden cikknél szükség van, de azt is, amit egy-egy műhely szükségesnek lát

• S ami eddig értékelve lett, azzal mi lesz? Új jegyet kap?

Igen, a cikk elsőre automatikusan kap egy jegyet, ami attól függ, hogy eddig hogy volt besorolva. A műhely azután átsorolhatja azokat a cikkeket, amiknél az új jegyet nem érzi találónak.

• Létezik itt is önjelölés, mint a kiemelt cikkeknél? Azaz önértékelés?

Alapban ez így lenne:

Amikor egy szerkesztő úgy látja, hogy egy cikk („saját” vagy sem) átlép éppen egy másik osztályba, akkor fogja a csekklistát, és kipipálgatja ami megvan. Ha tényleg betelt egy osztály, akkor szól a műhelynek, és a műhelyből valaki ellenjegyzi a felsőbb osztályba sorolást.

Ha azonban egy műhely másként akar eljárni, akkor másként jár el.

Kisérleti fázisban vagyunk.
Karmela^posta 2007. április 20., 14:49 (CEST)

Ez aztán így nagyon-nagyon bonyolult lesz! Többet fogunk vele szórakozni, mint a cikkek írásával. Nem gondolod? És ez a rengeteg variáció is nagyon bonyolult. El sem tudom képzelni, hogy 55 ezer cikkre hogyan kerül rá az értékelő sablon úgy, hogy az valóban korrekt legyen. S persze az emberi tényezőket sem szabad kihagyni. Ha beleszámoljuk, ki mindenkit fog vérig sértegetni ez a rendszer és emiatt majd hányan lépnek le örökre, mert elmegy majd a kedvük (lásd. a kritikát a legnehezebb elviselni), akkor nem tudom, hogy árt-é vagy használ az értékelgetés. Sebaj, Bennó ráér...Kata 2007. április 20., 15:37 (CEST)

Szerintem annak, aki egy cikkben éppen benne van, nem nagy ügy a cikklistát kipipálgatni.

A rendszer csak egy üres keret, szerintem nem sérteget senkit. Hogy érted ezt a sértegetést? Vagy még mindig sértőek lennének a nevek, amikkel a szinteket jelöljük? Annyira igyekeztünk pedig pozitivan fogalmazni!

Biztos hogy elkedvetlenitően fog az egész hatni? Én azt remélem, hogy sokakat motivál, hogy minél magasabb szintre hozzák fel a cikkeiket.

Nézzük meg először, hogyan hasznosítják az egészet a benevezett műhelyek.

Karmela^posta 2007. április 20., 16:03 (CEST)

Óh, nagyon nagyon optimista vagy! Sajnos nem osztom lekesedésedet - ismerve a körülményeket. Kiváncsian várom a hatást! Kata 2007. április 20., 16:58 (CEST)

Air

Megnéztem egy angol-magyar és egy francia-magyar szótárt az air szó jelentéseiről. Az eredmény: angol: 1. levegő 2. arckifejezés, megjelenés 3. dallam, ária francia: 1. levegő 2. arckifejezés, megjelenés 3. dallam, ária. Hm. Kope 2007. április 20., 15:46 (CEST)

Igen, időközben mondta ezt nekem egy francia ismerős is. Így jár, aki (én) egy forrásból ellenőrizetlenül vesz át valamit. :-((

Mindjárt kijavítom.
Karmela^posta 2007. április 20., 16:08 (CEST)

User:Chery/Codex Vicipaediae/Korrektúra

Ránéznél, kérlek, erre az oldalra? Itt Chery valami olyat alkotott, ami nagyon hasonlít arra, amire te gondoltál, vagy be kéne vonni, vagy átalakítani vagy valami, de ez itten erősen hasznosíthatónak tűnik. Ha átnézted, Chery vitalapján megbeszélhetnénk a dolgot, neki már írtam, hogy ez rém gyanús. :o) (köszönöm a siófoki linket, fel fogom használni!). – Bennó  ^(beszól) 2007. április 20., 22:19 (CEST)