Tápióbicske

magyarországi község Pest vármegyében

Tápióbicske község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.

Tápióbicske
Tápióbicske címere
Tápióbicske címere
Tápióbicske zászlaja
Tápióbicske zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásNagykátai
Jogállásközség
PolgármesterHerczegh Róbert (független)[1]
Irányítószám2764
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség3571 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség69,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 19° 41′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 19° 41′ 14″
Tápióbicske (Pest vármegye)
Tápióbicske
Tápióbicske
Pozíció Pest vármegye térképén
Tápióbicske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápióbicske témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Az Alsó-Tápió jobb partján terül el. A legközelebbi település Tápiószentmárton.

Megközelítése szerkesztés

A 4-es főútról MonorGombaBénye–Káva–Pánd, a PilisKáva–Pánd és a CeglédTápiószentmárton útvonalakon, a 31-es főútról Nagykáta vagy Tápiószecső felől közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Nagykátán található.

Története szerkesztés

A község területe, a régészeti leletek tanúsága szerint, a bronzkortól lakott. A honfoglalás óta az Árpád-kori Bicske (Bikchely) nemzetség ősi fészke. A hagyomány szerint az itteni mocsárvilágban eltévedt IV. Béla magyar királyt, bicskei Bitskey András és fegyverhordozói igazították útba Buda felé. Erre utal a bicskei Bitskey család címerében a Budát mutató csillag szimbóluma; ez az egyetlen földesúri família a Tápió-vidéken, amely az Árpád-kortól az 1848-as jobbágyfelszabadításig fennmaradt és birtokait megőrizte. Az első írásos adat 1250-ből ismert. A török idők alatt elnéptelenedett falut a 18. században a Bichkey, Beleznay és Bárdy családok birtokolták. A török kiűzés után több helyi nemesi birtokos család áttért a kálvinizmusról a katolicizmusra; 1733. június 17.-én idősebb bicskei Bitskey István (17031773), tápióbicskei birtokos tért át. Első felesége, földeáki Návay Anna,[3] földeáki Návay Pál és Borsos Erzsébet lánya, 1735-ben hozta világra egyetlenegy fiát, Bicskey Mihályt. Bitskey István második feleségétől, nemes Csebi Katalin (17201797) úrnőtől több gyermeke született: köztük, bicskei Bitskey Sebestyén (1764-1826), királyi kapitány, bicskei Bitskey Gábor (1756-†?), és bicskei Bitskey Abigail (1758-†?), a valkházi születésű nemes Takáts Ádám (1758-1812), birtokosnak a házastársa volt. Takáts Ádám leszármazottja volt Takács alias Deák György úrnak, aki 1694. szeptember 10.-én szerzett nemesi armális címereslevelet I. Lipót magyar királytól.[4][5]

Egy másik ágához tartozó Bitskey Erzsébet és más örökösök 1730-ban a földbirtokának egy részét eladták Beleznay Jánosnak, összesen 2947 rajnai forintért. 1773-ban és 1785-ben újabb részek jutottak Beleznay család kezére. Onnantól fogva a Beleznay család igen meghatározó tényezőnek kezdett számítani a helyi birtokosok között.[6]

A tápióbicskei ütközet szerkesztés

 
Than Mór: A tápióbicskei ütközet, amely 1849. április 4-én zajlott

1848 nyarán Tápióbicskén az újoncozás alkalmával lázongás tört ki, amit vármegyei erővel kellett lecsillapítani. A szabadságharc egyik győztes ütközetét vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4-én. A magyar veszteség nyolcszáz halott volt, akiket a homokbuckák alól 1882-ben temettek közös sírba. Itt zajlott le a Hermann Riedesel őrnagy és Színi Sebő Alajos alezredes közötti párviadal, amelyet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében örökített meg.

A dicsőséges ütközet emlékét híven őrzik a lakók. Vaskereszt mutatja az elesett honvédek, császári katonák, valamint a párviadalban elesett Riedesel báró hamvainak helyét. A többi áldozat végső nyughelye felett pedig kőkereszt áll.

A tápióbicskei csata emlékére az akkori bíró – Fehér István és felesége Csikós Terézia – vagyonuk egy részének felajánlásával alapítványt hozott létre. Miszerint a dicsőséges tavaszi hadjárat győztes csatájának évfordulóján – április 4-én – minden évben zsömlét osztanak a falu kisdiákjainak, akik részt vettek az évforduló ünnepén. A Fehér István és Csikós Terézia tiszteletére emelt emlékmű a nagykátai úton van, nem messze a párviadal színhelyétől, hamvaik helyét a tápióbicskei temetőben kopjafa jelzi. A tápióbicskei Kultúrházat Fehér Istvánról nevezték el.

Fáklyás menettel ünnepli a település minden évben az ütközet évfordulóját. Azt a falurészt pedig, ahol Jellasics altábornagy, horvát bán seregei táboroztak, Horvátországnak hívják.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Láng Ferenc (független)[7]
  • 1994–1998: Láng Ferenc (független)[8]
  • 1998–2002: Láng Ferenc (független)[9]
  • 2002–2006: Láng Ferenc (független)[10]
  • 2006–2010: Blahúz László (független)[11]
  • 2010–2014: Kanyó Sándor (független)[12]
  • 2014–2019: Kanyó Sándor (független)[13]
  • 2019-től: Herczegh Róbert (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3331
3378
3409
3472
3567
3571
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,1%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 16,8% (19,2% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 83,9%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 1,1% románnak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlovénnek és ukránnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,8% volt római katolikus, 4,1% református, 1,1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (46% nem válaszolt).[15]

Látnivalók szerkesztés

 
Honvédemlékmű

Római katolikus templom szerkesztés

A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt templom építését 1737-ben kezdték a falu közepén, de tornya csak 1786-ban készült el. Az egyhajós, barokk stílusú épület homlokzatát falsávok és tükrös kialakítások tagolják.

A templom oldalhomlokzatait hegedűablakok, tornyát törtívű zsalus ablakok díszítik. A boltozott belső szentélyében 18. századi díszítőfestés van, a lapos kupolán – álperspektivikus keretben – Szentháromság-ábrázolás látható. A főoltár mögött pedig festett oltárépítmény látható. Az oltárok 18. századi, megújított alkotások, a padjai állítólag a régi budai egyeteméi voltak.

A templomkertben első világháborús emlékmű áll, melyen az első világháborúban elesett tápióbicskei katonák neve olvasható.

Honvédemlékmű szerkesztés

1849. április 4-én Tápióbicske határában zajlott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik győztes csatája. A csata színhelyén álló, 1910-ben emelt szobor, Jankovich Gyula alkotása.

Gyurgyalag-telep szerkesztés

A temető melletti ún. Agyigácsó-gödör meredek löszfalában nagyon gazdag gyurgyalag-telep található.

Bicskey-kúria szerkesztés

A Bicskey család kúriája az egyik legrégibb nemesi kúria a vármegyében, 1690 körül már állt. A 19. század első felében klasszicista stílusban átépítették, eredeti stílusjegyei elvesztek.

Az épületben később téeszirodákat rendeztek be, jelenleg magántulajdonban van. Érdekessége, hogy máig megtalálható mellette a hajdani cselédház.

Testvérvárosa szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006)Návayak a 18. század elején
  4. Köszeghi Sándor. Nemes családok Pest vármegyében. 1899. 77. o.
  5. C 57 - Helytartótanácsi Levéltár - Departamentum nobilitare - megye - 1836 - F. 80
  6. [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Tapiobicske/pages/005_regi_es_uj_foldesurak.htm Írta: SZABÓ ATTILA Szerkesztette: EGEY TIBOR. Tápióbicske. Száz magyar falu könyvesháza. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007]
  7. Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  9. Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  12. Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  13. Tápióbicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  14. Tápióbicske Helységnévtár
  15. Tápióbicske Helységnévtár

További információk szerkesztés

 
Motocross pálya
  • www.tapionicske.honlapom.com
  • Tápióbicske az utazom.com honlapján
  • Maksa Ferenc: A tápióbicskei csata, 1849. április 4.; Nagykáta Barátainak Köre, Nagykáta, 1986 (Nagykátai füzetek)
  • Szabó Attila: Tápióbicske; szerk. Egey Tibor; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Hermann Róbert–Kucza Péter: 1848–1849. Szabadságharc a Tápióvidéken. A tápióbicskei ütközet; Káta '95 BT, Nagykáta, 2002
  • Nagy Imre: Tápiómentén vadásztam, 2007–2017; Aposztróf, Bp., 2020

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés