Torday Ferenc (orvos, 1841–1888)

(1841–1888) gyermekorvos, egyetemi tanár

Tordai Torday Ferenc (Léh, 1841. június 10.[2]Budapest, 1888. május 30.)[3] gyermekorvos, egyetemi tanár.

Torday Ferenc
Született1841. június 10.
Léh
Elhunyt1888. május 30. (46 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaLeder Anna
Gyermekei
Foglalkozásagyermekgyógyász
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1865, orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (2, N/A, 6, 82)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Torday Gábor református lelkész és Kurecska Anna gyermekeként született. Orvosi tanulmányait Pesten végezte, ahol 1865-ben orvosdoktorrá avatták. 1884–85-ben a gyermekgyógyászatból egyetemi magántanár lett. 1866-tól egészen haláláig a Pesti (Nemzeti) Tornaegylet orvosa és a tornatanítóképző tanfolyamon az élettan és bonctan előadója volt. Publikációit a szem- és gyermekbetegségek gyógyításáról, a sportorvosi teendőkről írta.

Családja szerkesztés

Felesége Leder Anna volt.

Gyermekei:

  • Torday Ferenc Dezső (1871–1942) gyermekorvos, egyetemi tanár. Felesége Szilágyi Szilárdka (1884–1959).
  • Torday Judit Aranyka (1873–?), férjezett dr. Nemes Károlyné.
  • Torday Árpád János (1874–1943) belgyógyász, egyetemi tanár. Felesége Csató Margit (1891–1965).
  • Torday Berta Anna (1876–?). Férje Lipter Gyula István orvos (elvált).
  • Torday Gábor József (1878–1925) ügyvéd. Felesége László Róza (elvált).
  • Torday Amanda Anna (1879–?).
  • Torday István János (1883–?).
  • Torday Géza János (1886–1961) ügyvéd. 1. felesége Remzső Rozália (1895–?), 2. Kutas Margit
  • Torday József (1888–?).

Művei szerkesztés

  • Gerhardt Károly, A gyermekbetegségek tankönyve. Ford. Pest, 1872. (Kétly Károllyal).
  • Az ember-boncztan, élettan és életrendtan rövid kivonatban tornatanítók számára. A szöveg közé nyomott 3 ábrával. Budapest, 1876.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Budapest, Medicina, 1990
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Hőgyes Endre Emlékkönyve. Budapest, 1891. 222. l.