Torday Ferenc (orvos, 1871–1942)
Tordai Torday Ferenc (Pest, 1871. október 11. – Budapest, 1942. június 10.) gyermekorvos, a Budapesti Állami Gyermekmenhely főorvosa, egészségügyi főtanácsos, Torday Árpád (1874–1943) belgyógyász, egyetemi tanár bátyja.
| Torday Ferenc | |
| Született | Torday Ferenc Dezső 1871. október 11.[1] Pest[2] |
| Elhunyt | 1942. június 10. (70 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szilágyi Szilárdka (h. 1908–1942) |
| Szülei | Torday Ferenc |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1892, orvostudomány) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (28/2, N/A, 4, 1)[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Torday Ferenc (1841–1888) gyermekgyógyász, egyetemi tanár és Leder Anna fiaként született. Orvosi oklevelét 1892-ben szerezte a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán, majd nemsokára a Bókay Klinika tagja lett. Mint tanársegédet 1904-ben nevezték ki a Budapesti Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely főorvosává, ahol 1936-ig, nyugalomba vonulásáig szolgált. De még azután is három éven át vezette az Apponyi Albert Poliklinika gyermekrendelését. A Budapesti Tudományegyetemen 1908-ban kapta meg egyetemi magántanárrá képesítését, amit 1921-ben a közoktatásügyi miniszter az egészségügyi gyermekvédelemre is kiterjesztett. 1922-ben egészségügyi főtanácsosi, 1923-ban egyetemi rendkívüli tanári címet kapott. A Poliklinika és az állami gyermekmenhely kórházi főorvosaként dolgozott. Szerkesztette a XVI. nemzetközi orvoskongresszus alkalmából a Munkálatokat és a Napilapot 1909-ben és 1903. május 21-től a Budapesti Orvosi Ujságot, 1905-től pedig a Gyermekvédelmi Lapokat. Gyermekgyógyászati tudományos dolgozatainak száma: 55. Tíz könyvet írt.
Felesége Szilágyi Szilárdka Teréz (1884–1959) volt, akivel 1908. június 17-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[4]
Munkái szerkesztés
- Sclerodermiához csatlakozott hemitrophia progressiva esete. Budapest, 1898. (Különnyomat a Gyermekgyógyászatból)
- Légutakba jutott idegen test néhány esete. Budapest, 1899. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
- Néhány gyakoribb fejlődési rendellenesség. Budapest, 1900. (Klinikai Füzetek X. 3.)
- A gyermekgyógyászati irodalom 1899-ben. Budapest, 1900. (Klinikai Füzetek X. 10.)
- A gyermekkori lugmérgezésről. Budapest, 1900. (Különnyomat az Egészség 5. füzetéből)
- A gyermekkori hevenyfertőző kórok prophylaxisa. Budapest, 1900. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
- Az egészség közgazdasági jelentőségéről. Röpirat a közegészségügy államosítása érdekében. Budapest, 1902
- Mamák könyve. (A gyermekápolás dióhéjban). Budapest, 1906
- Mindennapi gyermekgyógyászat (Budapest, 1914)
- Egészségügyi csecsemő-, gyermek és anyavédelem (Budapest, 1927)
- Az újszülött élet-, kór- és gyógytana (Budapest, 1928)
- Gyermekgyógyászati vénygyűjtemény (Budapest, 1930)
- Gyermekgyógyászat (Budapest, 1935)
- Gyermekdiagnostika (Budapest, 1935)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Base biographique (francia nyelven)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. augusztus 22.)
- ↑ https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/farkasreti-temeto/torday-ferenc-ifj-tordai/
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 550/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Budapesti Orvosi Újság, 1942. június 11. / 24. szám, 289. old.
További információk szerkesztés
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Pesti Alfréd, Magyarország orvosainak Évkönyve. Budapest, 1905.
