Vízityúk

Vízityúk
	Vízityúk a természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Darualakúak (Gruiformes);
Család:	Guvatfélék (Rallidae);
Nem:	Gallinula;
Faj:	G. chloropus;
Tudományos név
	Gallinula chloropus; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	A vízityúk elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves telelőhely valószínűleg kihalt
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vízityúk témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vízityúk témájú médiaállományokat és Vízityúk témájú kategóriát.

A vízityúk (Gallinula chloropus) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása szerkesztés

Egész Európában megtalálható, kivéve Skandinávia és Finnország nagy részét, és Oroszország északi területeit. Fellelhető Nyugat-Ázsiában, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Afrikában. Észak- és Dél-Amerikába betelepítették.

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Megfelelő időjárás mellett kis létszámban itt is telel.

Megjelenése szerkesztés

A vízityúk hossza 35 centiméter, szárnyfesztávolsága 50–55 centiméter és testtömege 145–490 gramm. A tollazata fekete, helyenként sötétbarnás árnyalatú, a farktollai alul fehérek. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. Hosszúra nyúlt lába és lábujjai segítik az ingoványos talajon való közlekedésben; járás közben jellegzetesen „kilép”. A csibék tollazata fekete, csőrük és szemük környéke piros, fejük teljesen kopasz. Csak 6 hónapos korukban lesz élénkpiros a csőrük, addig narancssárga vagy citromsárga színűek.

Életmódja szerkesztés

A költési szezon kivételével társas lény. Tápláléka növények, bogyók, rovarok és egyéb kis termetű gerinctelenek. Biztonságos környezetben akár 15 évig is élhet, de a természetben átlagban csak 3 évig él.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ebben az időben 2-3 fészekaljat nevel fel a pár. A fészket a part menti növényzetben vagy egy úszó szigeten helyezik el a madarak; vázát nádból és más vízinövényből készítik, belsejét puha növényekkel bélelik, és mindkét madár részt vesz a fészeképítésben. Egy fészekaljban 10 tojás van, ezek vörösesbarnán pettyezett sárgásbarnák. Az öregek mintegy három héten át felváltva melengetik őket. Az előző fészekaljból kikerült madarak segítenek felnevelni az öregeknek a következő fészekaljakat. A kirepülés 6-7 hetes korban következik el.