Vadsø

város és község Norvégiában

Vadsø (északi számi nyelven Čáhcesuolu, finnül: Verisaari) város és község Norvégia Nord-Norge földrajzi régiójában, a Varanger-félsziget déli részén. Finnmark megye közigazgatási központja.

Vadsø
Vadsø látképe a templommal
Vadsø látképe a templommal
Vadsø címere
Vadsø címere
Vadsø zászlaja
Vadsø zászlaja
Közigazgatás
Ország Norvégia
Földrajzi régióÉszak-Norvégia
MegyeFinnmark megye
KözségVadsø község
Rangmegyeszékhely
PolgármesterWenche Pedersen (2019–, Munkáspárt)[1]
Alapítás éve1838
Testvérvárosok
Lista
Murmanszk (1973. április 30. – )
Népesség
Teljes népesség5593 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség4,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen1257,85 (földterület, sziget, 2020. január 1.)[3] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 70° 04′ 24″, k. h. 29° 44′ 59″Koordináták: é. sz. 70° 04′ 24″, k. h. 29° 44′ 59″
Vadsø weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadsø témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

Vadsø a nagy norvég községek közé tartozik, területe 1258 km². Népessége azonban alacsony, mindössze 6062 (2008. január 1-jén[4]).

A Varanger-félsziget déli fele, ahol Vadsø fekszik, védettebb az északinál, ezért növényzete is gazdagabb: jobbára nyírfák borítják.

A Varanger-fjord partján elterülő község madárvilága (főleg bizonyos partszakaszokon, mint Store Ekkerøy) nemzetközi hírű

Történelem szerkesztés

Nevének óészaki változata Vatnsøy. Összetett szó, előtagj a vatn („víz”) genitivusa, az øy utótag jelentése „sziget”. Az összetett szó azt jelentette: „sziget ivóvízzel”.

A 16. században a település még nem volt több, mint egy halászfalu egy templommal Vadsøya szigetén. Később a település a kontinensre húzódott. 1833-ban városi jogot kapott és hamarosan telepesek is érkeztek a közeli Finnországból, illetve Svédország akkor éhínség sújtotta északi részéből. Olyan sok volt a bevándorló, hogy évtizedekre a finn vált a domináns nyelvvé. Még ma is vannak családok, akik beszélik a finnt.

A második világháború idején Vadsøt számos szovjet légitámadás érte. Ennek ellenére a városközpont közelében számos 19. századi faház maradt fenn jó állapotban, ami Finnmark megyében ritka. Ilyen például a norvég Esbensen és a finn Tuomainen ház.

Vadsøya szigetén látható egy léghajó árbóc, amelyet Umberto Nobile és Roald Amundsen használt az 1926-os északi-sarkiexpedíció során a Norge léghajón, illetve 1928-ban még egyszer Nobile Italia léghajóján.

Vadsø, mint község 1838. január 1-jén jött létre (lásd: formannskapsdistrikt). Az akkori jogszabály szerint a városokról közigazgatásilag le kellett választani a vidéki területeket, Vadsø esetében azonban az alacsony lélekszám miatt erre nem volt lehetőség. (Lásd még: Hammerfest és Vardø. Végül három lépcsőben mégis leválasztottak területeket Vadsøről: 1846-ban vált el Nesseby, 1858-ban Sør-Varanger és 1894-ben Nord-Varanger. Utóbbit azonban 1964-ben visszaolvasztották Vadsøbe.

A község címere 1976-ból ered, rénszarvasfejet ábrázol.

Közlekedés szerkesztés

Vadsønek repülőtere van, illetve kikötője (Hurtigruten hajóút).

Testvérvárosok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ordfører
  2. 07459: Alders- og kjønnsfordeling i kommuner, fylker og hele landets befolkning (K) 1986 - 2023. Statistics Norway, 2023. február 21.
  3. Norvég Térképészeti Hivatal: Arealstatistikk for Norge 2020 (bokmål norvég nyelven). Norvég Térképészeti Hivatal, 2019. december 20.
  4. Regional statistikk. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 1.)

Külső hivatkozások szerkesztés