Virginiai fogasfürj

Virginiai fogasfürj
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Tyúkalakúak (Galliformes);
Család:	Fogasfürjfélék (Odontophoridae);
Nem:	Colinus;
Faj:	C. virginianus;
Tudományos név
	Colinus virginianus; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Virginiai fogasfürj témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Virginiai fogasfürj témájú médiaállományokat és Virginiai fogasfürj témájú kategóriát.

A virginiai fogasfürj (Colinus virginianus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fogasfürjfélék (Odontophoridae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Tetrao nembe Tetrao virginianus néven.^[3]

Alfajai szerkesztés

Colinus virginianus aridus Aldrich, 1942
Colinus virginianus atriceps (Ogilvie-Grant, 1893)
Colinus virginianus coyolcos (Statius Muller, 1776)
Colinus virginianus cubanensis (G. R. Gray, 1846)
Colinus virginianus floridanus (Coues, 1872)
Colinus virginianus godmani Nelson, 1897
Colinus virginianus graysoni (Lawrence, 1867)
Colinus virginianus harrisoni Orr & Webster, 1968
Colinus virginianus insignis Nelson, 1897
Colinus virginianus insulanus Howe, 1904
Colinus virginianus maculatus Nelson, 1899
Colinus virginianus minor Nelson, 1901
Colinus virginianus nigripectus Nelson, 1897
Colinus virginianus pectoralis (Gould, 1843)
Colinus virginianus ridgwayi Brewster, 1885
Colinus Colinus virginianus salvini Nelson, 1897
Colinus virginianus taylori Lincoln, 1915
Colinus virginianus texanus (Lawrence, 1853)
Colinus virginianus thayeri Bangs & J. L. Peters, 1928
Colinus virginianus virginianus (Linnaeus, 1758)

Előfordulása szerkesztés

Kanada déli, az Amerikai Egyesült Államok keleti részétől Mexikóig, valamint Guatemala területén honos. Kuba szigetére nagyon régen betelepítették, ott mára egy különálló alfaj alakult ki.

Eredeti hazáján kívül betelepítették a következő országokba is : Bahama-szigetek, Dominikai Köztársaság, Haiti, Jamaica, Puerto Rico, Amerikai Virgin-szigetek, Antigua és Barbuda, Guadeloupe, Martinique, Barbados, Bermuda, Olaszország, Franciaország, Portugália, Kína és Új-Zéland.

A természetes élőhelye mérsékelt övi erdők és bokrosok.^[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 25 cm, testtömege 150-200 gramm. Feltűnő színei dacára jól el tud rejtőzni a bokrok között, ha megzavarják, lelapul a földre. Színére inkább a barna a jellemző, jóval kevésbé vörös, mint a szemléltető képen. Hasa fehéren pettyezett. A hím fején fekete és fehér csíkok váltják egymást. A két ivar mérete ugyanakkora, csak szemöldöksávjuk és torokfoltjuk színezetében különböznek egymástól. Ezek a hímnél fehér színűek, míg a tojónál bézs színűek.

A hím

és a tojó

Életmódja szerkesztés

A földön keresi növényi részekből, magokból, levelekből, gyökerekből álló táplálékát, de időnként gerincteleneket is eszik. Ősszel és télen 5-30 fős csapatokban, úgynevezett „téli társaságokban” él. Éjjelente kör alakban egy földbe vájt mélyedésbe fekszenek le, úgy, hogy fejüket kifelé fordítják, miközben kölcsönösen melegítik egymást. Ennek előnye, hogy a madarak ebben a helyzetben bármely irányból érkező ellenséget időben fel tudják ismerni. Veszély esetén a fogasfürjek minden irányba szétrepülnek, így megzavarják a támadót. A csoportok tavasszal felbomlanak, a madarak költési időszakban párosával élnek.

Szaporodása szerkesztés

Áprilisban a hím párzási territóriumot alakít ki és ezen belül egy magasabb helyről hallatja hangos „bob-vejt”-nek hangzó kiáltását. A feléje közeledő tojót úgy próbálja a hím meghódítani, hogy fel-le járkál előtte, közben szárnyait szétterjeszti és meghajol. A virginiai fogasfürjek már egyévesen ivarérettek és akár évente kétszer is költhetnek. Talajra rakja korhadó növényi részekből készített fészkét. Fészekalja 14-16 tojásból áll, melyeken 23 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók. A fiatal fogasfürjek néhány nappal kikelésük után már tudnak repülni és nyolc hetes korukra elérik kifejlett nagyságukat.