Vita:Betűkép
pj véleménye a cikkről szerkesztés
Sajnálom, de sok hibát találtam az oldalon:
A betűkép szót nem erre használják, magyarul betűtípust mondunk erre.
Az osztályozás egy külön problémát vet fel (ezen el tudnak vitatkozni a szakértők, de az mindenképpen furcsa, hogy a kétféle csoportosítás a következő három).
Hazánkban német mintára az úgynevezett tízes csoportosítás terjedt el:
- Reneszánsz (velencei és francia) antikva
- Barokk (holland, angol, francia) antikva
- Klasszicista (olasz, francia, német, angol) antikva
- Betűtalpas lineáris antikva (egyptienne)
- Talp nélküli lineáris antikva (groteszk)
- Egyéb antikva (variációk)
- Írott betű (script)
- Dísz és reklámbetű
- Törtvonalú (gót, schwabachi, fraktur) betű
- Idegen betű (nem latin abc-k)
A 60-as években megszületett az Association Typographique International által elfogadott tipológia:
(A felosztásukban egy külön nagy csoportként kezelik a gót betűket, valóban a nyomdászatben a kezdetektől kétfelé vált a betűtípusok fejlődése/használata, németországban a 20. század közepéig a gót betű volt az eltejedtebb, bár nem volt kizárólagos. Ennek oka a nyomtatott betűk – melyek kezdetben az írást akarták utánozni – eredetében keresendő: vagy a kódexek betűít tekintették mintának, vagy a folyóírást. Erre utal bizonyos felosztásokban a humanist elnevezés a velencei antikvára.)
Round typeface (Na, ezt hogy mondjuk magyarul? Talán kerek betű? Ugyanis arra utal hogy az o betű itt kerek, mig a gót betűnál nem?)
- Velencei reneszánsz antikva
- Francia reneszánsz antikva
- Barokk (holland, angol, francia) antikva
- Klasszicista (olasz, francia, német, angol) antikva
- Betûtalpas lineáris antikva (egyptienne)
- Talp nélküli lineáris antikva
- Script (Dőlt írott betű)
- Brush (Álló írott betű)
- Dísz- és display betű
Gót betűk
- Textura
- Rotunda
- Schwabacher
- Fraktur
- Fraktur varians
A British Standards Classification of Typefaces (ismert még úgy is, hogy BS 2961) 1967-es felosztása a következő:
(Itt meghagytuk a típusok eredeti nevét, mert az elnevezések nagyon eltérnek a magyar terminológiától, másrészt mai a külföldi szakirodalom így hivatkozik rá.)
- Humanist (Velencei reneszánsz antikva)
- Geralde (Francia reneszánsz antikva)
- Transitional (Barokk antikva)
- Didone (Klasszicista antikva)
- Salb-serif (Betûtalpas lineáris antikva)
- Lineale (Talp nélküli lineáris antikva)
- Glyphic (Idegen betû)
- Script (Írott betû)
- Graphic (Törtvonalú betû)
A The Typeface Design Grouping 1991-es (ISO/IEC/9541) felosztása nagyon részletes tizedes osztályozás:
(Ezt most itthagyom ilyen részletesen, de elég két tizedespontig - kimásolva egy weboldalról - az ISO szabványleírásokat szabad használni?)
- 1.0.0 Uncials Class
1.1.0 Single Alphabet Subclass
1.1.1 Sans Serif
1.1.2 Serif
1.2.0 Duplex Alphabet Subclass
1.2.1 Sans Serif
1.2.2 Serif
- 2.0.0 Inscriptionals Class
2.1.0 Solids Subclass
2.1.1 Sans Serif
2.1.2 Serif
2.2.0 Inlines Subclass
2.2.1 Sans Serif
2.2.2 Serif
2.3.0 Outlines Subclass
2.3.1 Sans Serif
2.3.2 Serif
- 3.0.0 Blackletters Class
3.1.0 Formal Style Subclass
3.1.1 Sans Serif
3.1.2 Serif
3.1.3 Sans Serif Engraved
3.1.4 Serif Engraved
3.2.0 Round Style Subclass
3.2.1 Sans Serif
3.2.2 Serif
3.2.3 Sans Serif Engraved
3.2.4 Serif Engraved
3.3.0 Hybrid Style Subclass
3.3.1 Sans Serif
3.3.2 Serif
3.3.3 Sans Serif Engraved
3.3.4 Serif Engraved
3.4.0 Informal Style Subclass
3.4.1 Sans Serif
3.4.2 Serif
3.4.3 Sans Serif Engraved
3.4.4 Serif Engraved
- 4.0.0 Serifs Class
4.1.0 Old Style Subclass
4.1.1 Venetian
4.1.2 Garalde
4.1.3 Dutch-English
4.2.0 Transitional Subclass
4.2.1 Direct Line
4.2.2 Modified
4.3.0 Modern Subclass
4.3.1 Continental
4.3.2 Fat Face
4.4.0 Contemporary Subclass
4.4.1 Eclectic
4.4.2 Fine Serif
4.4.3 Lettering
4.5.0 Legibility Subclass
4.5.1 Rounded (Traditional)
4.5.2 Super-elliptical (Square)
4.6.0 Square Serif Subclass
4.6.1 Monotone
4.6.2 Clarendon
4.6.3 French Clarendon
4.6.4 Short (Stub)
4.6.5 Typewriter
4.6.6 Dot Matrix
4.7.0 Latin Subclass
4.7.1 Solid
4.7.2 Inline
4.8.0 Engraving Subclass
4.8.1 Barbed Serif
4.8.2 Straight Serif (Fine)
4.9.0 Free Form Subclass
4.9.1 Solid
4.9.2 Outline
4.10.0 Computer Subclass
4.10.1 OCR
4.10.2 Digital
4.11.0 Miscellaneous (Serif) Subclass
4.12.0 Mincho Subclass
4.12.1 Old Style
4.12.2 New Style
4.12.3 Miscellaneous
- 5.0.0 Sans Serif Class
5.1.0 Gothic Subclass
5.1.1 Grotesque
5.1.2 Neo-grotesque
5.1.3 Typewriter
5.2.0 Humanist Subclass
5.2.1 Classical
5.2.2 Non-classical
5.2.3 Typewriter
5.3.0 Stress Variation Subclass
5.3.1 Broad Pen
5.3.2 Casual
5.3.3 Typewriter
5.4.0 Art Deco Subclass
5.4.1 Standard
5.4.2 Modified
5.4.3 Thin Line
5.5.0 Geometric Subclass
5.5.1 Round, Straight Stem Ends
5.5.2 Round, Rounded Stem Ends
5.5.3 Super-elliptical
5.5.4 Stylized
5.5.5 Typewriter
5.6.0 Computer Subclass
5.6.1 OCR
5.6.2 Digital
5.7.0 Free Form Subclass
5.7.1 Solid
5.7.2 Outline
5.8.0 Miscellaneous Subclass
- 6.0.0 Script Class
6.1.0 Joined Subclass
6.1.1 Formal
6.1.2 Informal
6.1.3 Monotone
6.2.0 Unjoined Subclass
6.2.1 Formal
6.2.2 Informal
6.2.3 Monotone
6.2.4 Brush
6.2.5 Cursive
6.2.6 Calligraphic
6.2.7 Ronde
6.3.0 Soft Brush Subclass (Japan)
6.3.1 Kaisho
6.3.2 Kyokasho
6.3.3 Gyosho
6.3.4 Sosho
6.3.5 Miscellaneous
6.4.0 Kana Subclass (Japan)
6.4.1 Old Style
6.4.2 New Style
6.5.0 Soucho Subclass (China/Japan)
- 7.0.0 Ornamentals
7.1.0 Inline Subclass
7.1.1 Sans Serif
7.1.2 Serif
7.2.0 Outline Subclass
7.2.1 Sans Serif
7.2.2 Serif
7.3.0 Decorative Subclass
7.3.1 Sans Serif
7.3.2 Serif
7.4.0 Three-dimensional Subclass
7.4.1 Sans Serif
7.4.2 Serif
7.5.0 Tuscan Subclass
7.5.1 (unspecified)
7.5.2 Serif
7.6.0 Stencil Subclass
7.6.1 Sans Serif
7.6.2 Serif
7.7.0 Reversed Subclass
7.7.1 Sans Serif
7.7.2 Serif
7.8.0 Engraved Subclass
7.8.1 Sans Serif
7.8.2 Serif
7.9.0 Miscellaneous Subclass
7.9.1 Sans Serif
7.9.2 Serif
- 8.0.0 Symbols and Ornaments Class
Ismert még az IBM Font Class Parameters, mely részben átveszi az ISO felosztás, de az alkategóriákban néha nagyon furcsa felosztást használ. Bővebben: http://www.microsoft.com/typography/otspec/ibmfc.htm
Az Adobe is valamilyen módon osztályozza a betűket, de sajnos nagyon sajátos a kategorizálás...
Bőveben: http://store.adobe.com/type/browser/classifications.html
A mostani szócikk (szerintem tévesen) egy valahonnan átvett "betűtípusunk azonosítása" jellegű dolgot vett át. Ami ott természetesen helyes, mert egy betűt igy kezdenek azonosítani: talpas vagy talpatlan, ha talpas akkor...
A magyar terminológia nem ismer olyat, hogy arányos és aránytalan betűtípus.
A vastagított betű nálunk egész mást jelent, a neve egész egyszerűen gót betű. Az meg nagyon nem igaz, hogy a nyomdagép feltalálása, inkább nyomtatás kezdetekor lenne a helyes.
A talpas betűknél nagyon nem meggyőző a kurzív példák használata, mert ott igencsak mások a jellemzőek, és nem is lehet könnyen megmagyarázni a változásokat. És akkor már, ha mindenképpem kurzív, akkor a p betűt javaslom példabetűnek. Egyébként sem szerencsés a g betű, mert annak pont csak talpa nincs.
A Palatino nem reneszánsz betű.
A Times New Roman meg nem barokk.
A Century Scoolbook meg nem klasszicista.
Természetesen összehasonlítottam a szócikket az angollal, ahol hasonló hibákat találtam, de akkor is meggondolásra javaslom.
pj 2005. július 4., 21:08 (CEST)
Na megint belenyúltam, de csak itt a vitaoldalon, de ha senki semmit nem gondol erről, akkor jól átírom az egészet. Csak még azt nem tudom, hogy a betűtípusok ismertetésénél melyik felosztást használjam: a legrészletesebbet (ISO) vagy valamelyik jobban érthetőt. pj 2005. július 10., 13:38 (CEST)
Bocs, de nem szoktam belejavítani, mert annyi időm sajnos nincs, hogy az egészet átírjam. Összességében ez az oldal kritikán aluli, dilettáns katyvasz. Ezt akár törölni is érdemesebb volna. Számtech vonalon és klasszikus tipográfiában is a nulla szinthez csak alulról konvergál. Szánalmas. Nyomdászként, tipográfusként és számítástechnikai vonalon 20 éve tevékenykedőként nyugodtan állíthatom. 2010. július 25. D.A.
Ez a cikk valóban egy dilettáns írás, pl. olyan kifejezések szerepelnek benne, amelyek nem is léteznek. Írjuk meg szépen! :-) Nekem egyébként van kedvem hozzá. A Times New Roman egyébként barokk, annak ellenére, hogy nem a barokk korban tervezte Stanley Morison és Victor Lardent. Szerintem a DIN 16518 szabvány szerinti osztályozást illene használni, lévén, hogy a magyar tipográfiai szakirodalomba (főleg Szántó Tibor munkájának köszönhetően) leginkább ez épült be, és vert gyökeret évtizedek óta. – kgyt (vita) 2010. december 27., 01:37 (CET)
Idézőjelek szerkesztés
Le lehetne cserélni a képekben szereplő idézőjeleket ilyenekről: "a" ilyenekre: „a”? Ádám ✉ 2008. augusztus 15., 11:52 (CEST)
betűtervsorozat, betűrajzolat szerkesztés
T. Szerk!
A nyomdászatban viszonylag járatlan érdeklődő laikusként botlottam el az alapmeghatározásban. 'összhangba hozott betűtervsorozat' 'betűrajzolatok sorozata'
Mi az a betűtervsorozat, betűrajzolat? És nem kukacoskodás, de mivel összhangba hozott? (Egymással? talán még ez sem szabatos)
Úgy érzem nem kerültem közelebb sokkal a megértéshez...
ECO fontok és egyéb egzotikus kisállatok szerkesztés
Szia! Bocs, ha belevau, de ez eléggé soványka, bár terjedelmes ugyan... gyakran nem elég az angolt hibátlanul lefordítani, hanem adaptálni kell a magyar viszonyokhoz, az itt használt terminológiákhoz. Amiért billentyűzetet ragadtam, az
- az általad környezetbarát fontok szakaszban található: „A környezetvédelem előtérbe kerülésével a betűtervezők is elkezdtek olyan betűtípusokat kidolgozni, amelyek betűképe lyukacsos, így nyomtatáskor kevesebb tintát igényelnek” hehehe... figyelmedbe ajánlom a Computer Modern Roman vagy az LM Roman családot. Mindkettő szabadon felhasználható, különösen az utóbbi minden formátumban és többféle méretben elérhető. A
cmrpl. éppen nem egy mai gyerek. Az 1960-as években még ilyesmivel szedték a magyar napilapokat, pl. Népszabót. - A betűképnél talán nem ártana megemlíteni a nagyítás jelentőségét: némileg más egy 6 pontos betűvel szedett szöveg 24 pontosra nagyítva, mint a 12 pontos 24 pontra nagyítva.
- Betűkép nevű cikkben ligatúrák még hivatkozás szintjén sem szerepelnek, kerningről egy szó sincs.
- Emellett a cikk számos hibával terhelt, forrásmegjelölés nélkül.
- Most nem ugrik be, hogy az ábrák »idézőjeleit« említették-e már.
- Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve? Osiris Kiadó, Bp.
Átnevezés szerkesztés
 |
Tartalmi segítségre van szükség! • A vitalapnak ebben a szakaszában a cikk olyan tartalmi problémáját tette szóvá valaki, ami igényelné hozzáértő/érdeklődő szerkesztők közreműködését, mert amíg nincs megoldva, ront a cikk minőségén. | Ha nem jön elég gyorsan a válasz, érdemes szóvá tenni a dolgot a Kocsmafal általános szekciójában.
Szerkesztőknek: ha a kért segítséget megadtad, a sablont cseréld le erre: {{sl|tartalmi segély}}(?) ; ha 1 hónapon belül nem érkezik segítség, használd a hosszú paramétert: {{tartalmi segély|hosszú=igen}}(?) formában. |
"A cikk színvonalát nagyban rontja", hogy betűképnek a nyomdaiparban/tipográfiában teljesen mást hívnak, ahogy azt többen említették az elmúlt 13 (!) évben. Ennek az ábrának a magyar fordításában meg lehet nézni, hogy az öntött betű melyik részét:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Metal_type.svg
A fordítások forrása: Dr. Gara Miklós (főszerkesztő), Nyomdaipari enciklopédia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979, ISBN 963 10 2793 7, 64. old.
Valaki legyen szíves nevezze át a lapot, és az összes benne szereplő "betűkép" említést cserélje "betűtípusra", ez azért nem tartana túl sokáig.– 94.21.176.99 (vita) 2018. december 7., 16:09 (CET)
- Egyetértek. Kicseréltem az átirányítás irányát. – kgyt (vita) 2019. január 17., 18:17 (CET)