Vita:Gyakori tévedések listája

Mi vehető fel ide?

Javasolom, hogy mi is vegyük át a szigorú kritériumokat, ami a a cikk eredetijének, az en:/List_of_common_misconceptions cikknek szerkesztésekor a szerkesztőablak fölött megjelenik, mint az angol Wikipédiában:

Tehát csak olyasmit szabad felvenni a listába, aminek van önálló cikke; megbízható forrásokra kell hivatkozni; nem csak a helyes információról kell forrás, hanem azt is alá kell forrással támasztani, hogy valóban egy gyakori tévedésről van szó; csak azután szabad felvenni egy tévedést a listába, miután az illető cikkben is szerepel megfelelő forrásokkal ellátva; a tévedésnek a napjainkban is fenn kell állnia, nem lehet egy antik vagy elavult darab.

--Karmela posta 2012. augusztus 15., 17:50 (CEST)

Hahner Péter két könyvet is írt a témában, alkalomadtán azokból bővítgetem majd a listát. – Laci.d ^vita 2012. augusztus 18., 17:52 (CEST)

Az jó lesz.

És a kritériumokhoz mit szólsz? Sajnos a cikk fordítója lenyelte az angol cikk hivatkozásait :(

Először egy szorgos méhecskének azokat kéne ide áthordoznia, máskülönben reménytelen a jövőbeli szigorúság.

--Karmela posta 2012. augusztus 18., 18:01 (CEST)

Jónak tűnnek a kritériumok, szerintem kellően jól meghatározzák, hogy mi kerülhet fel ide. A források átemelését az enwikiről pedig majd hamarosan megcsinálom én. – Laci.d ^vita 2012. augusztus 18., 18:19 (CEST)

Egyetértek. Le kéne magyarítani ezt és kitenni a cikk tetejére. Talán annyiban módosítanám vagy egészíteném ki, hogy ha benne van az adott cikkben (mert épp ez lett volna a kérdésem, h ezek vajon mind szerepelnek is valamelyik cikkben?), akkor a cikkben az itt szereplő tévedésre megadott források is elégségesek lehetnének. --eLVe ^{hali, mizu?} 2012. augusztus 19., 10:45 (CEST)

Az előbbi kérdést nem egészen értem, de alighanem a következőkkel függ össze:

Egy tiszta alaphelyzetet az teremtene, ha a létrehozáskor az angol cikkből ide átvett tévedésleirásokat a megfelelő cikkekbe is belefűznénk, Gyanítom, hogy a cikkek kiegészítése még kevésbé történt meg, mint a források átvétele, hiszen az a nagyobb strapa.

A jövőre nézve pedig: ha valaki ide fel akar venni valamit, tegye bele előbb az illető cikkbe , ha ott még nem volna.

Jó mellékhatása ennek a listának, hogy frissítően hat a többi cikkre is, sőt esetleg hiányok pótlására is inspirál.

--Karmela posta 2012. augusztus 19., 11:22 (CEST)

Gőzgép, James Watt

Ki találta ki, megbízható forrás nélkül azt, hogy nem James Watt-é a gőzgép? Mert ilyen állítást csak úgy feltenni, az veszélyes. Ha nem övé, akkor kié? Akkor azt kéne említeni.

Sokkal hihetőbb volna, ha mindenhez tartozna forrás.

Sutka99 ^Danger! 2012. augusztus 21., 15:15 (CEST)

James Watt cikkében már a legelső sor ezt mondja: „…a gőzgép fejlesztésével…”. A második mondat pedig már a tévhitről és Thomas Newcomenről szól. Tehát akit érdekel, csak oda kell kattintania. – LA^pankuš 2012. augusztus 22., 08:22 (CEST)

Meg egyebek

1. Én még sosem hallottam, hogy a a Kínai Nagy Fal a Holdról látható, csak azt, hogy az űrből.Ez valószínűleg nem mindegy.
2. Napóleonnal az a gond, hogy számos korabeli forrás és anekdota állítja: alacsony kis emberke volt. Ez valószínűleg mégiscsak több, mint puszta babona. Vagyis ez nem tévedés, hanem vitatott kérdés, amelyet a kis káplár saját cikkében árnyaltan illene bemutatni.
3. Hasonló vonatkozik Nero Roma-gyújtogatására: ezt nem illik egy forrásd alapján így röviden elintézni, hogy nem is ...
4. Kik foglalkoznak gyakran Adolf Hitler heréinek számával? Nem hiszem, hogy az erre vonatkozó bármiféle nézet babonának számítana.
5. Mit jelent "a Föld tengely körüli forgásának és Nap körüli forgásának szögkülönbsége" kifejezés? Elárulom, hogy ebben a formában teljesen értelmetlen. A Föld Nap körüli forgásának mennyik a "szöge" ugyanis? Mikor mennyi? Minek a szöge ez? Szöge csak egyeneseknek, félegyeneseknek és hasonló alakzatoknak van, ráadásul egy darab szöghöz két objektum kell. A "Föld Nap körüli forgása" sem nem egyenesszerű alakzat, sem pedig a két szükséges objektum nem olvasható ki belőle. Amennyiben a mozgás mint forgatás szögéről van szó, úgy teljesen értelmetlen erről beszélni a kiinduló helyzet, vagy időadatok nélkül, és az is kérdés, hogy van-e értelme egy teljesen másik mozgás forgásszögével összehasonlítani. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍

Szerintem a Nappal kapcsolatban egy probléma van, a Nap körüli forgás helyett keringést kell írni. A keringésre vonatkozóan nyilván csak a keringési sík jöhet szóba, vagyis az ekliptika síkja. A tengelyforgás szöge pedig ezzel nem 90 fokot zár be, és ez okozza az évszakok változását. – LA^pankuš 2012. augusztus 22., 15:19 (CEST)

Nem a tengelyforgás szöge zár be nem 90 fokot a keringési síkkal, hanem a forgástengely. Ez nem mindegy. Az első kifejezés értelmetlen (olyan, mintha azt mondanám, megfogtam egy olló két érintőgombját (wtf?), és szétnyitottam 30 liter távolságra [wtf?2]), a második értelmes. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. augusztus 22., 19:37 (CEST)

A tengelyforgás szöge elég egyértelműen a forgástengely állásszögét jelenti, de ezen nem érdemes vitázni. A lényeg, hogy tényleg tévhit az évszakok váltakozását a keringési pálya elliptikusságának betudni. – LA^pankuš 2012. augusztus 24., 09:45 (CEST)

Nem éppen. Amire te gondolsz, a tengelyferdeség (szöge). "A tengelyforgás szöge elég egyértelműen a forgástengely állásszögét jelenti." Magyarul biztosan nem. A tengelyforgás szöge, ami tehát forgásszög(?), a tengely körüli elfordulás szögét jelenti adott idő alatt vagy adott kiinduló helyzetből (amíg ez nincs megadva, a kifejezésed nélkülözi az értelmet, hasonlóan az "egyhez hozzáadva, kettőt kapunk"-hoz, mivel hiányzik a kettő szükséges argumentum egyike). ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. augusztus 26., 00:40 (CEST)

Én nem vagyok matematikus, sőt elég messze áll tőlem a matematika. (Ezért nem lettem csillagász, pedig gyerekkori álmom volt.) Így aztán a korrekt matematikai fogalmazás sem várható el tőlem. Biztosan igazad van, de ez esetben is a tévhit létezik, csak kicsit másképp kell megfogalmazni. – LA^pankuš 2012. augusztus 26., 02:28 (CEST)

Én pedig csillagász nem vagyok, tehát nem igazán tudom kijavítani a dolgot (több évtizede nem foglalkoztatnak érdemben afféle kérdések, mint az évszakok, és igen rég volt tananyag nekem), de ahogy volt, az nem volt jó. Megpróbáltam mindenesetre megfogalmazni, de jó lenne, ha ránézne valaki. 2012. augusztus 26., 11:45 (CEST)

1. Pedig mondták ezt is, elég gyakran. Egyébként úgy tudom az űrből sem látható.
3. Neronak a cikke is ezt írja, egyedül Suetonius rosszindulatú írásai teszik őt felelőssé a gyújtogatásért, ennek már Tacitus sem ad hitelt. A valóságban a tűzvész kezdetén még csak nem is tartózkodott Rómában és a visszatérése után sem örömködött, hanem megnyitotta a palotáit, és élelmet osztatott. Valószínűleg azért tették mégis őt felelőssé később, mert a tűzvész után nagyszabású építkezésekbe kezdett, amik a város leégése nélkül nem igazán indulhattak volna el. Ha kell, még írok be neked öt másik forrást is, de nem értem ez minőségileg miért lenne jobb az egynél.
4. Adolf Hitler heréinek száma sok helyen feltűnik, még egy amerikai gúnydal is született róla, amit többek között a Híd a Kwai folyón című filmben is dúdoltak. Azóta igencsak közkeletű tévedés ez is. Egyébként ezek egyike sem babona, hanem gyakori tévedés. A babonákkal szerintem egy másik cikk foglalkozik. – Laci.d ^vita 2012. augusztus 22., 14:31 (CEST)

A babona szó egyik mellékjelentése, hogy gyakori tévedés. Hitlert illetően nem vagyok meggyőzve. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. augusztus 22., 14:36 (CEST)

Legyen, bár szerintem akkor is megtévesztő, mert a legtöbben nem ezt a jelentést társítják hozzá. Ami Hitlert illeti: Hitler Has Only Got One Ball. Napóleon kapcsán egyértelmű tévedésről van szó, az elit katonák sem voltak magasabbak 170 centiméternél, Napóleon halálakor 168 centiméter magas volt. Hahner Péter szerint valószínűleg azért tűnhetett alacsonyabbnak, mert a gránátosok magasba nyúló medveszőrsapkát, a dragonyosok pedig fémtaréjos sapkát viseltek, szemben Napóleon apró, egyszerű háromszögű kalapjánál. – Laci.d ^vita 2012. augusztus 22., 14:38 (CEST)

Ez nem magyarázza azokat a szólásokat, amiket grófnők tettek róla partik alkalmával. Azokon is jelen voltak a dragonyosok medveszőr sapkában? ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. augusztus 22., 19:31 (CEST)

Napóleon magassága a halálakor 168 centiméter volt - ez tény, ugyanis megmérték a holttestet. A legdaliásabb elitkatonák 170,5 centiméter magasak voltak - ez tény. Innentől, ha megbocsátasz, pont nem érdekel, hogy holmi grófnők miket mondogattak róla. – Laci.d ^vita 2012. augusztus 22., 19:47 (CEST)

Egyszer azért megnéznék egy statisztikát a 18. századi franciák átlagmagasságáról. Csak a kíváncsiság kedvéért, mert erről forrást még nem láttam. Nero ügyében azt kell mondjam, ma már sokan pedzegetik, hogy Suetonius nem igazán szavahihető, és Nerónak sem oka, sem lehetősége nem volt Rómát felgyújtani, ellenben aktívan részt vett az oltásban (miközben többször, több helyen gyulladt ki máshol a város), a tűzvész után törvényt hozott arról, hogy a házak közé éghetetlen anyagból tűzfalat kell építeni, hogy ne ismétlődhessen meg a nagy égés. Nero kapcsán Suetonius révén egy rakás más rosszindulatú pletyka is terjedt, ami a mai napig elhomályosítja a tényleges uralkodót, akit más kortársak nagyra értékeltek. – LA^pankuš 2012. augusztus 22., 15:04 (CEST)

Érdekesnek találom a tulajdonképpeni kérdéseket Gubbubu megyjegyzései mögött:

• Feltéve, hogy egy állítás bizonyítottan tévedés, mégis mikor mondhatjuk, mivel bizonyíthatjuk, hogy gyakori is?
• Mennyire sommás álllításokat bír el ez a lap? Mi az, amit vissza kell utalnunk a cikk keretei közé itteni említés nélkül, mert árnyaltabban kell hozzáállni, mint amit ez lap elbír?

Azt hiszem, hogy konzervatívan kéne hozzáállnunk: kevesebb, de minőségi bejegyzések többet érnek, mint egy felduzzasztott lap.

--Karmela posta 2012. augusztus 22., 21:36 (CEST)

Magyar viszonyokhoz igazítás

Szerintem annak is lenne értelme, ha (itt kivételesen) a magyar viszonyokhoz igazítanánk a cikket. Sose hallottam se azt, hogy Washingtonnak fából lett volna a foga, se azon nem gondolkodtam el, mire írták az amerikai alkotmányt. (én arra tippeltem volna, hogy papírra…) Ezek az angol wikiből lettek átvéve? Alensha 2012. augusztus 22., 22:22 (CEST)

Igen, ez a cikk az enWiki fordításával vette kezdetét. Csakhogy nálunk nem teljesen ugyanazok a tévedések vannak forgalomban, és bár az angolszász tévedések is át szoktak szivárogni hozzánk, büszkén mondhatom, hogy vannak nekünk saját tévedéseink is.

--Karmela posta 2012. augusztus 23., 05:44 (CEST)

Raktam be egypár magyar vonatkozású dolgot. Ha már szűkíteni akarjuk a bekerülő tévedések körét, akkor érdemes lenne első körben az alapján dönteni, hogy Magyarországon egyáltalán ismert-e az adott tévedés. Washington fafogainak története egyértelműen az USA-ban örvendhet nagy népszerűségnek, idehaza viszont szerintem nem nagyon hallott még róla senki. – Laci.d ^vita 2012. augusztus 23., 16:00 (CEST)

A kínai nagy fal az ötödikesek tankönyvében

Történelemtanárok Egylete idézi a Nemzeti Tankönyvkiadó főszerkesztőjét:

Egy kiadónkhoz intézett olvasói levél azt a hibát tárta fel ötödikeseknek szóló történelemkönyvünkben, miszerint alaptalanul állítjuk, hogy a Holdról szabad szemmel látható lenne a kínai Nagy Fal. Az olvasói levél nyomán utánajártunk a kérdésnek, és a NASA honlapján a következő közlést találtuk: "The only thing you can see from the Moon is a beautiful sphere, mostly white, some blue and patches of yellow, and every once in a while some green vegetation," said Alan Bean, Apollo 12 astronaut. "No man-made object is visible at this scale." A közlés alapján készséggel és sajnálattal belátjuk, hogy a kifogásolt mondat téves. Erről hozzánk forduló olvasónkat köszönetnyilvánításunk mellett értesítettük, a könyvet pedig javítjuk. A 2011. évi utánnyomásban már nem fog szerepelni a téves állítás.

Azt hiszem, hogy egy ilyen esetben, ha valami tankönyvben fordult elő, bizonyítottnak vehetjük a tévedés gyakoriságát.

--Karmela posta 2012. augusztus 22., 22:08 (CEST)

Kiakolbólított tévedések

Szerintem, ha úgy érzi valamelyikünk, hogy a magyar viszonyokra valamelyik tévedés nem is jellemző, itt nem kerengenek ilyen legendák, az hozza át a tévedást forrásustól, mindenestől ide, a vitalapra, és csináljon belőle egy önálló szakaszt. Itt jól elvan, és van esélye, hogy valaki mégis valami érdemlegessel rukkoljon ki a védelmében.

Azért az angolszász tévedésekből is benne lehetne hagyni néhány érdekesebb kapitális ökörséget, feltéve, hogy jól forrásolható. Az igye benthagyottaknál egy szóval ki kéne térni arra, hogy a tévedés nem is nálunk divatos, hanem hol.

--Karmela posta 2012. augusztus 24., 01:43 (CEST)

Mi lenne, ha a cikken belül kapna önálló szakaszt, hogy miben (tév)hisznek az inglisek? – LA^pankuš 2012. augusztus 24., 09:42 (CEST)

Egész jól fel van osztva már a lap, témák szerint. A „hol hiszik?” kérdése kilógna ebből. --Karmela posta 2012. október 11., 23:37 (CEST)

Hát nem tudom. Azért a magyar wiki "gyakori tévedések esetén" feltételezné az ember, hogy magyar specifikus vagy nemzetközi a téma és pl nálunk nem gyakori tévedés azt hinni, hogy a rágó az 7 évig bennünk marad vagy a kávétól nagyobbra nő a gyerek. Én azért néhány dolgot még biztos kiszednék. Nyelvi okokból például az "rule of thumb"-ökölszabálynak semmi értelme nálunk. Nálunk az ökölszabály nem a "tapasztalat és józan megítélés segítségével kialakított gyakorlatias, azonban nem teljesen pontos szabályt vagy eljárást" jelenti. – Szente ^vita 2012. október 12., 01:08 (CEST)

"...Az ég kék színe nem a tengerekről visszaverődő fény miatt van..." Na ez is tipikusan egy komoly méretű tengeri szakasszal rendelkező országban terjedhet el ilyen tévhit. Kétlem, hogy nálunk vagy bárhol a kontinensen belül bárki ezt hinné. – Szente ^vita 2012. október 12., 01:15 (CEST)

Konkrét javaslatok, hogy szerintem a magyar szócsikkből mit kellen kiszedni, mert a mi értelmezésünkben nem gyakori tévedés:

• Az ókortól a kora modern korig:
  • A tévhittel ellentétben az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya nem kenderből, hanem pergamenből készült tekercsre íródott.
• Étkezés
  • Egy rágógumi lenyelését követően nem kell 7 év az emésztéséig.
• Szavak és kifejezések (az egész szekció)
• Emberi test és egészség
  • A vénákban futó vér nem kék
• Szexualitás
  • Nem csökkenti a sportoló erejét a verseny előtti 24 órában végzett szex. - Azt lehet, de a teljesítményét ronthatja. Félre érthető így.
• Fizika
  • A vízfelületek nem az égbolt miatt lesznek kék színűek
  • Az ég kék színe nem a tengerekről visszaverődő fény miatt van.
• Technológia
  • Al Gore sosem állította, hogy ő találta volna fel az Internetet.
• Közlekedés
  • A mosdókban keletkező hulladékot sosem dobják ki a repülőgépből
• Ünnepek (egész szekció, mert az egyetlen itt szereplő tétel se ismert nálunk)

– Szente ^vita 2012. október 12., 01:33 (CEST)

Én hallottam azt is, hogy az ég színe miatt kék a tenger, meg hogy a repülőből kidobják a végterméket (igaz, utóbbit csak viccesen). Egyébként vicces lesz, ha már nem csak azt kell forrással igazolni, hogy tévhit, hanem azt is, hogy gyakori :D A többi, amit írtál, tényleg törlendő.

A történelem résznél nekem nem világos, mi alapján lett így kettéválasztva, hogy Salieri modern kor előttinek számít, a négy évvel korábban elhunyt Napóleon pedig modern korinak. Alensha 2012. október 12., 02:07 (CEST)

Al Gore-t mindenképpen benne hagynám. Viszont a villámos dolgot a fizika részben nem ártana a jelenlegi, számomra egyértelműen vulgárszcientistának tűnő formájáról valami finomabbra átfogalmazni. Konkrétan a "kétszer nem csap ugyanoda a villám" nem egy, a villámok viselkedéséről szóló babona (szerintem), hanem egy közmondás, amely azt akarja állítani, hogy egy nagyon valószínűtlen esemény megismétlődése - nagyon valószínűtlen. Ennek nyilván megvan a maga racionalitása. Mindenképpen forrással kell igazolni, hogy ez "tudományos" babonaként is létezik. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. október 12., 09:12 (CEST)

re Rule of thumb: nos, ez nem "ökölszabály", hanem az ökölbeszorított kéz feltartott hüvelykujja (thumb = hüvelykujj). Ez a jelzés pedig nagyjából megfelel annak a leírásnak, amit fent tettél, Szente. Bár tény, hogy nálunk nem így, hanem "józan paraszti ész"-ként emlegetjük, és nem formálunk szabályt köré. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. október 12., 09:19 (CEST)

Végül is azért részben mérhető lenne, hogy nálunk mi az elterjedt tévnézet a google kereső által, de ennyire belemenni nem akarok én se.

Akkor összefoglalva a repülős marad és tenger színe is (az ég színe akkor nem?), Al Gore szintén. Viszont az ökölszabálynak átfogalmazás után sincs értelme. Illetve fentebb volt a felvetés Washingtonnak fából készült fogáról, szerintem az is mehet ha nincs ellenvetés. Még azért várok egy kicsit hátha valaki hozzászól még. – Szente ^vita 2012. október 12., 20:08 (CEST)

Egyetértek. Ha valamiről kiderülne később, hogy mégiscsak ide való, akkor majd visszatesszük, azt annyi. Áhozod őket ide külön-külön szakasznak három egyenlőségjellel? --Karmela posta 2012. október 12., 20:31 (CEST)

Washington fafogai

• George Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke sohasem rendelkezett fából készült fogakkal. A Pittsburghi Egyetem egyik törvényszéki antropológusa által, a Nemzeti Fogászati Múzeum és ezzel a Smithsonian Múzeum közreműködésével összeállított tanulmány leírása alapján Washington négy ma ismert fogsorának anyagai között volt az arany, a víziló-elefántcsont, az ólom, valamint több emberi és – többek között lovaktól és szamaraktól származó – állati fog. A fogsorok napjainkban a Nemzeti Fogászati Múzeumban vannak kiállítva a marylandi Baltimore városában.

Kendertekercs

• A tévhittel ellentétben az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya nem kenderből, hanem pergamenből készült tekercsre íródott.

Rágógumi

• Egy rágógumi lenyelését követően nem kell 7 év az emésztéséig. Valójában a rágógumi nem emészthető meg, ugyanakkor más ételekkel együtt pár napon belül kiürül a szervezetből.

Ökölszabály

• Az „ökölszabály” (angolul: rule of thumb, ’hüvelykujjszabály’) kifejezéssel kapcsolatban –, amely egyébként tapasztalat és józan megítélés segítségével kialakított gyakorlatias, azonban nem teljesen pontos szabályt vagy eljárást jelent – gyakran előfordult az az állítás, miszerint egy olyan törvény nevéből ered, amely engedélyt ad rá, hogy egy férfi egy bottal verje a feleségét akkor, ha a bot nem vastagabb, mint a nő hüvelykujjának szélessége. A tévedéssel ellentétben az ökölszabály szó pontos eredete nem ismert; első előfordulása J. Durham Heaven upon Earth című 1685-ös munkájából származik: „Sok hétköznapi keresztény olyan, mint az ostoba építőmunkás, aki találgatás és ökölszabály alapján építkezik”. A téves etimológiára azonban már széles körben rámutatott több média- és sajtótermék is, ezekhez tartozik egyebek mellett a The Washington Post (1989), a CNN (1993) és a Time magazin (1983) is.

Golf

• A „golf” szó eredetileg nem az angol „Gentlemen Only, Ladies Forbidden” (’csak uraknak, hölgyeknek tilos’) kifejezés szavainak első betűiből összevont mozaikszó. A szó pontos etimológiája teljesen nem ismert, azonban bizonyított hogy a szó már a középső scots nyelv korszakában (1450–1700) is létezett. A golf szó legelső említése 1425-ből származik mai alakjában, és több elmélet is kialakult az eredetét illetően.

Kék vér

• A vénákban futó vér nem kék. A vér valójában testrésztől függetlenül vörös színű, melyet a hemoglobin színez be.

Sport és szex

• Nem csökkenti a sportoló erejét a verseny előtti 24 órában végzett szex. Sőt, a szex megnöveli a sportoló tesztoszteron-szintjét, mely jótékony hatással lehet a versenyen nyújtott teljesítményére.

Kék ég

• Az ég kék színe nem a tengerekről visszaverődő fény miatt van. Valójában az oxigén okozza, mivel nagy mennyiségben kék színt vesz fel.

Cinco de Mayo

• A Mexikó területén kívül fennálló népszerű hiedelemmel ellentétben a május 5-én megtartott Cinco de Mayo (’május ötödike’) nevű nemzeti ünnep nem egyezik meg a Grito de Dolores napjával, amely Mexikó függetlenségének napját jelenti. A függetlenség napja számít az ország legjelentősebb nemzeti hazafias ünnepének, és a mexikói függetlenségi háború kezdetére emlékeznek rajta. A függetlenség napjának ünneplése egyébként minden év szeptember 16-án történik meg.

– Szente ^vita 2012. október 12., 23:18 (CEST)

Mikrohullámú sütő

• A mikrohullámú sütőt nem teszi tönkre a belehelyezett fémdarab, hanem a működés közben felgyülemlő feszültség lehet veszélyes. Léteznek olyan, kifejezetten mikrohullámú sütéshez árult eszközök, melyek tartalmaznak fémet, de a biztonsági előírásoknak megfelelnek.^[forrás?]

Napi két liter víz

• Nem szükséges naponta két liter (körülbelül nyolc pohár) vizet fogyasztani. A szükséges mennyiség függ a testsúlytól, az elvégzett mozgás mennyiségétől, az öltözködéstől és a környezettől. Megfelelő táplálkozás esetén a szükséges víz mennyiségének több, mint a fele származhat más élelmiszerekből (gyümölcsök, zöldségek, tea, tej stb.).^[forrás?]

Kávé és testmagasság

• Nem bizonyított, hogy a gyerekeket kávéval itatva nagyobbra nőnének.

--HG ^vita 2013. január 3., 17:49 (CET)

Számítástechnika

• Nem igaz, hogy a Machintosh számítógépek védve lennének a vírusoktól és trójai programoktól. Valójában arról van szó, hogy a támadók inkább a népszerűbb Windows platformokra készítik el a kártékony kódot, mert így több számítógépet célozhatnak meg vele.

Matematikai tévedések

Javaslom a tévedések közül kivenni ezt a kettőt:

A számzáras tárgyak (táskák, páncélszekrények) zárait nyitó kódokat a köznyelv (szám)kombinációknak nevezi. Ezzel szemben matematikai értelemben ezek a legtöbb esetben (ismétléses) variációk, hiszen a kódelemek sorrendje is számít.

Ez nem tévedés, egyszerűen a matematikusok speciális szóhasználata. A köznyelvben rokon értelmű szavaknak a matematikusok speciális jelentést adtak, hogy elnevezhessék a fogalmaikat. Hasonló a helyzet, amikor valaki a pókot bogárnak nevezi, bár a biológusok szerint még csak nem is rovar.

A közhiedelemmel ellentétben szabad negatív számból is négyzetgyököt vonni, ám az eredmény egy komplex szám lesz, nem pedig valós szám. A negatív számoknak csak a valós számok körében nincs négyzetgyöke.

A matematikában semmit nem tilos, hiszen fogalmai csak a képzeletben léteznek, a való világban nem. (Létezik két fa és két űrhajó, de a kettő nem.) Márpedig a képzeletben mindent szabad.

A valós számok körében a negatív számoknak nincs négyzetgyökük. Az, hogy a komplex számok körében negatív számoknak is van négyzetgyökük, a komplex számok definíciójából következik. Azért/úgy találták ki a komplex számokat, hogy legyen, és meg lehessen oldani velük a harmadfokú egyenletet három valós gyök esetén is. A megoldóképletben (Cardano-képletben) ez esetben ui. negatív számot kapunk a négyzetgyök alatt. Gyimhu ^vita 2015. október 25., 15:44 (CET)

Én nem venném ki, mert én is csak felnőttként tudtam meg, hogy negatív számnak is lehet négyzetgyöke. Ami 1) elterjedt és 2) nem igaz, az szerintem jogosan szerepel a lapon, és erre mind a kettő igaz. Más kérdés, hogy a középiskolai tudományos oktatásnak nem lehet felróni, hogy nem megy bele minden részletbe (ott van a gimis szinten készpénzként kezelt „két kékszeműnek nem lehet barna szemű gyereke”, úgy tudom, a genetikafeladatok világán kívül ez se ilyen egyszerű, vagy ott van a Bombay vércsoport, ami a szintén köztudott „két 0-s vércsoportúnak nem lehet A-s vércsoportú gyereke” alól kivétel...) Alensha 2018. november 8., 16:45 (CET)

Gyakori tévedések? Tudni Ön magyar jó?

A szócikk címében a "gyakori" nem magyarul van. A gyakori ugyanis "gyakran előfordulót" jelent és nem "széles körben elterjedtet", márpedig a felsorolt tévedések nem gyakran fordulnak elő, hanem széles körben elterjedt tévedésekről van szó. (Pl. "Ki volt Mercedes? Karl Benz lánya" olyan tévedés, amire még forrásokat is találni - de attól még hülyeség ez az állítás. A Mercedes nevű modell Mercedes Jellinekről kapta a nevét és 1901-ben Gottlieb Daimler cége gyártotta. A Daimler és a Benz által alpított cégek csak 1926-ban egyesületek "Daimler-Benz" néven.)

1 szó mint 100: magyar cím kellene a jelenlegi helyett.--Linkoman ^vita 2018. március 7., 20:09 (CET)