Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2013-06-25

Magyar billentyűzetes laptopon hogy tudok :-ot írni FreeDOS alatt? szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy magyar billentyűzetes laptopon hogy tudok :-ot írni FreeDOS alatt? Próbáltam: Shift-tel és anélkül, AltGr-rel, fn-nel, de csak Alt+58-cal megy. Az fn billentyűt egyébként eszik vagy isszák? Természetesen próbáltam billentyűzetkiosztást váltani Ctrl+Alt+F1/F2-vel is. Köszönöm.
--188.143.65.74 (vita) 2013. június 25., 19:10 (CEST)[válasz]
válasz
Ha amerikai billentyűkiosztás van betöltve, de a billentyűzeteden magyar felirat van, akkor próbálj meg É betűt írni (shift-tel). – b_jonas 2013. június 25., 21:49 (CEST)[válasz]

188.143.65.74 (vita) 2013. június 25., 22:00 (CEST)[válasz]

  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
--87.97.2.103 (vita) 2013. június 25., 21:29 (CEST)[válasz]
válasz
Keress rá google-lel a tudakozó archívumában, töltsd be bármelyik találatot, majd keress a kapott tudakozó oldalon a “külyüs” szóra. – b_jonas 2013. június 25., 21:52 (CEST)[válasz]
Hmm, várj egy kicsit, ez bonyolultabb, mint hittem. Három egymásnak ellentmondó válasz van rá.
Valaki fel tudná oldani az ellentmondást?
Az Egri csillagokban szerplő kifejezésről van szó egyébként. – b_jonas 2013. június 25., 22:04 (CEST); utólagos beszúrással – b_jonas 2014. szeptember 11., 15:01 (CEST)[válasz]

Citálom a külyüs szövegkörnyezetét:

„Dobó a molnárokat és ácsokat hívatta.

- Szedjétek össze hamar a malom részeit. A kettőből csináljatok egy portörő külyüs malmot. Ami hiányzik, azt az ácsok azonnal faragják!

S körülpillantott.

- Hol a számtartó?

Egy kormos, fekete alak lépett elő a monostor falaiból. A bajuszára szállt kormot fújva, szakállát ütögetve állt Dobó elé.

Az öreg Sukán volt.

- Sukán bácsi - mondotta Dobó -, adjon ki a pincéből salétromot, ként és szenet. Mihelyt a malom elkészül, a molnárok puskaport fognak törni.” (http://mek.oszk.hu/00600/00656/html/05.htm#5) --Sphenodon vita 2013. június 25., 22:27 (CEST)[válasz]

A 2009-es archívumban Vitorla szerkesztő által hivatkozott irodalom ír portörő malomról is, melyet a gyulai várban alkalmaztak lőpor előállítására, és amely a kölyü elvén működik. „Portörő malom. A kölyü elvén működik a lőpor előállításához szükséges portörő malom is. A lőporhoz szükséges anyagokat a nyilak apróra zúzzák, majd mérték szerint vegyítik a várbeli hozzáértők.” (Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 5. sz. (1978) 269–291. o. Hozzáférés: 2013. június 25. (PDF))

A kölyű típusú kendertörőkről lehet bővebben olvasni a következő cikkben: Dobrossy István – Fügedi Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XIX. évf. (1980) 239–270. o. Hozzáférés: 2013. június 25. (PDF) Itt megemlítik azt is, hogy „A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a kölyü általában olyan szerkezetet jelent, amely elsősorban a szemes termények összezúzására és idegen részektől való megtisztítására alkalmas. Erre a készülék ütő, törő kalapácsai adnak lehetősé­get. Szinnyei Tájszótára már sokrétűbben magyarázza a szót. Az Abaúj megyei Pusztafalu példáját említve írja, hogy a kölyü olyan törő-zúzó készülék, amely a köles, mák, lenmag, tökmag törésére, sajtolására alkalmas, de emellett lehet kendertörő is. S hogy valóban összekapcsolódásról van szó, arról Gönyey Sándor adata győz meg. Azt írja, hogy Pusztafaluban a kenderpuhító köjü bunkós szerkezetű. A terminus valószínű a köleshántoló kölyüről került át ezen a területen a kendertörő malmokra.” (Az idézetben említett három forrás a PDF-fájlban olvasható szöveg lábjegyzetében szerepel.)

A kölyü lényegének megértéséhez talán hasznos lehet elolvasni A Pallas nagy lexikonában a „Betükölyü” és a „Betüodor” (http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/012/pc001299.html#3), illetve a „Cső” (http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/024/pc002404.html#10) szócikket, bár ezek egyáltalán nem a malomról szólnak. --Sphenodon vita 2013. június 26., 00:07 (CEST)[válasz]

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--87.97.2.103 (vita) 2013. június 25., 21:30 (CEST)[válasz]
válasz
A kopja: lándzsaszerű szúrófegyver (Magyar értelmező kéziszótár, 2. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest 1975, ISBN 963 05 0731 5, 758. oldal).
A Lándzsa című szócikkünk ismerteti a lándzsák fajtáit: a kopja a vége felé tartott, egy kézzel használt lándzsa, a lovagok egyik fontos fegyvere.
...ezért ne csodálkozz, ha ez a válasz nem arról szól, amit megtudni szerettél volna!  
  vitorlavita 2013. június 25., 23:20 (CEST)[válasz]

Wagner különös ötlete (leégetni az operaházat) szerkesztés

  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Van egy olyan legenda, amely szerint Wagner A Nibelung gyűrűje ciklus megírásakor egy darabig azt tervezte, hogy az operákat összesen csak háromszor adnák elő, utána az összes írott példányát megsemmisítik, és az operákhoz épített különleges operaházat is elégetik. (A Wagner zenéjét nem kedvelők hozzáfűzik, hogy a világ jobban járt volna, ha ez történik.) Mennyi igazság van ebben a legendában? Van bizonyíték rá, hogy Wagner gondolt erre?
--– b_jonas 2013. június 25., 22:40 (CEST)[válasz]
Ugyanezt megkérdeztem odaát az angol Wikipédia tudakozójában, lásd ott. – b_jonas 2013. június 30., 12:10 (CEST)[válasz]
Ugyanezt megkérdeztem a Music Fans Stack Exchange-en 2006-05-ban. – b_jonas (üzenj) 2018. szeptember 4., 02:53 (CEST)[válasz]