Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2015-05-25

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-19, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-15 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-16 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-17 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-18 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-19 Ma

2015. 5. 22. « 2015. 5. 23. « 2015. 5. 24. « 2015. 5. 25. » 2015. 5. 26. » 2015. 5. 27. » 2015. 5. 28.

Mikor gyártották az utolsó autót a Mercédes gyárban a háború előtt?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

Emikor gyátották az utolsó autót a mercédesz gyárban a háború előtt.nnek a szövegnek a helyére írd a témád címét néhány szóban

--173.206.99.31 (vita) 2015. május 25., 08:55 (CEST)

valami 123

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Mennyi 1+1

--86.59.163.193 (vita) 2015. május 25., 13:17 (CEST)

válasz

Számelméleti a kérdés?

Ha az, és matematikai jelekkel kéred a választ, akkor előbb meg kell mondanod, hogy melyik számrendszert használod!

Ha csak szavakkal, akkor azt ettől függetlenül megmondhatjuk, hiszen az egy axióma, hogy két 'egység' összege 'kettő'-vel egyenlő.

Hogy a 'kettő'-t hogyan ábrázolod, az a számrendszertől függ. Pl. a binárisnak nevezett számrendszerben a 'kettő'-t 10-val ([egy-nullá]-val) ábrázoljuk-jelöljük. (Ez nem 'tíz', ahogy önkéntelenül mondanánk, hanem 'kettő' - azaz két egység!)

(A kérdésed címét nem értem.)

vitorla^vita 2015. május 25., 13:47 (CEST)

Trianon hatása

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy magyarorszagon miert nevezik a katonakat honvedeknek? Ez azert mert trianonkor megtiltottak hogy legyen hadsereg? Valamint trianonkor megtiltottak azt is hogy ket palyas vasutja valamint aviacioja legyen magyarorszagnak akkor hogy hogy van ma?

--109.245.161.147 (vita) 2015. május 25., 15:48 (CEST)

válasz

A magyar katonák 'honvéd' elnevezése nem a trianoni békeszerződés folyománya. Már az 1848-as magyar hadsereg - amely már nem császári haderő! - katonáit is így hívták.

A trianoni békeszerződés nem tiltotta meg a magyar hadsereg létét, csak korlátozta a létszámát (35 000 főben), és - valóban - megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását.

Nem tudok arról, hogy ez a békeszerződés tiltotta volna a többpályás vasúthálózatot. Csak arról, hogy nem épülhet új vasút egynél több sínpárral.

Ma azért lehetséges, mert a trianoni békeszerződés ma már nincs érvényben. "Helyette" - a II. világháborús vereségből kifolyólag - az 1947-es párizsi békeszerződés van érvényben. Amely visszaállította az 1937-es határokat (mert akkor mondta fel a kormány a trianoni békeszerződést). És nem tiltotta meg magyar katonai légierő fenntartását.

Olvasnivalók: Trianoni békeszerződés, Párizsi_békeszerződések.

vitorla^vita 2015. május 25., 16:28 (CEST)

Valamint azt szeretnem megtudni hogy a magyar invazio alatt a budapest szabadka novi sad vasutat hogy sikerult teljesen felujitaniuk nagyon gyorsan mikozben a mai nehez mechanizaciokkal csilliard eve ujul fel a szeged szabadka baja vasut? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 109.245.167.56 (vitalap | szerkesztései) 2015. május 25., 22:44‎

Nem tudom a konkrét választ! Csak azt gondolom, hogy a kérdésben szereplő vasútvonal felújítása háborús célokat (gondolom, a II. világháborúról van szó - merthogy invázióról beszélsz...) szolgált, ezért minden más célt hátrébb soroltak. És a háborús körülmények mindent „megengedtek”, hogy ezt a célt meg is valósítsák. Békeidőben nincs ilyen kényszer. - vitorla^vita 2015. május 25., 23:20 (CEST)

Személyes

Nem hivatalos válasz, – csak személyes emlék. Együtt utaztam a vonaton Budapestről Szegedre az 1970-es években. Egy polgári ruhás utas ült velem szemben. Épp akkor újították fel a vágányokat, és amint egy szakasszal készen lettek, felszedték a második vágányt. Mondtam az utasnak, hogy mi értelme az egésznek, hiszen jó alkalom volna kétvágányúra átépíteni a vonalat (hiszen épp kétszeres szélességűvé vált a töltés). Erre ő azt válaszolta, hogy ő a vasútnál dolgozik, és tudja az okát: A Trianoni békeszerződés értelmében Magyarország nem építhet kétvágányú vasutat Belgrád felé, nehogy hadászati felvonulási útvonalként használhassuk. A hitelességéről nem győződtem meg. MZ/X ^vita 2015. május 27., 21:40 (CEST)

Elterjedt tévhitnek kell minősíteni az egynyomtávú vasutak és a trianoni diktátum közti összefüggést. Az 1921. évi XXXIII. törvény szövege itt olvasható, egyetlen szó nincs benne a vasutak egyvonalasságáról.

Való igaz, hogy a vasutak különleges szerepet játszottak abban a korban mind a kereskedelem, mind a tömegközlekedés, de elsősorban a hadseregek felvonulása szempontjából. Azonban egynyomtávú vasútvonalon pontosan olyan jól lehet mozgósítani, mint kettőn, ezért ennek semmi értelme nem lett volna. Ráadásul a nem centrális vasútvonalainkat gyakorlatilag kivétel nélkül elvették (a határmegállapítások nagy része is úgy történt, hogy egy adott vasúti szakasznak melyik országhoz – többnyire a kisantanthoz – kell tartozni), és a mozgósítás külön tiltott dolog volt.

Röviden: az egynyomtávú vasúthálózat azért maradt fenn, mert egyszerűen a kezdeti vasútépítések után a lendület alább maradt, majd a két háború közt megállt, majd az állapot befagyott. Annak ellenére, hogy ilyet az 1947. évi XVIII. törvény sem tartalmaz. – LA^pankuš 2015. május 27., 22:22 (CEST)