Alkörmösfélék

növénycsalád
(Álkörmösfélék szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 29.

Az alkörmösfélék (Phytolaccaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja. 16 nemzetségébe mintegy 120 faj tartozik.

Alkörmösfélék
Amerikai alkörmös (Phytolacca americana) éretlen termései
Amerikai alkörmös (Phytolacca americana) éretlen termései
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Alrend: Caryophyllineae
Család: Alkörmösfélék (Phytolaccaceae)
R. Br.
Nemzetségek
  • Agdestis
  • Anisomeria
  • Ercilla
  • Gallesia
  • Hilleria
  • Ledenbergia
  • Lophiocarpus
  • Microtea
  • Monococcus
  • Nowickea
  • Petiveria
  • alkörmös (Phytolacca)
  • Rivina
  • Schindleria
  • Seguieria
  • Trichostigma
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alkörmösfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alkörmösfélék témájú kategóriát.

Az APG a családot a valódi kétszikűeken belül a core eudicots kládba sorolja.

Elterjedésük

szerkesztés

A fajok többsége a trópusokon él.

Megjelenésük, felépítésük

szerkesztés

A család fajain számos ősi bélyeg figyelhető meg.

Virágaik spirociklikusak, a virágtakaró egy- vagy különnemű is lehet. Termésük bogyó, tok vagy makk. Ép szélű, tagolatlan leveleik szórt állásúak.

Életmódjuk

szerkesztés

A fajok között fák, cserjék és liánok is előfordulnak.

Felhasználásuk

szerkesztés

Gazdasági jelentőségük csekély. Legismertebb képviselőjük az amerikai alkörmös (Phytolacca americana), amelynek éretten bíborvörös bogyóit sokáig élelmiszerszínezékként használták; Franciaországban a vörösbor színezésére termesztették is – színezőanyaga az a betacián, ami a cukorrépában is megtalálható. Miután kiderült, hogy triterpénszaponint és lektint tartalmaz, ilyetén használatát betiltották.

Néhány fajukból gyógyászatilag hasznosítható anyagokat nyernek ki.

Egyes fajok gyökere szaponint tartalmaz; ezeket helyenként mosószernek használják.

Néhány fajuk leveleiből főzeléket főznek.