Főmenü megnyitása

Wikipédia β

A nap kiemelt tartalma

A NOB vezetősége Athénbanaz 1896-os első újkori olimpián
A NOB vezetősége Athénban
az 1896-os első újkori olimpián
Az olimpiai ötkarika
Az olimpiai ötkarika

Az olimpiai játékok több sportágat magában foglaló nemzetközi eseménysorozat. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olimpiák mintájára, másfél évezred szünet után – 1896-ban Athénban kezdődött el, és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben a franciaországi Chamonix szervezhette meg. A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték, 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében kerülnek sorra. Így követik egymást például a 2016-os és 2020-as nyári olimpiai játékok, s köztük kapnak helyet a február 8-án kezdődött és február 25-én záruló, jelenleg is folyó 2018. évi téli olimpiai játékok.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, szervezeti keretei is fokozatosan kialakultak. Az olimpia hármas jelszava: Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, napjainkig az országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé. Az olimpizmus fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni volt kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek ünnepélyes átadása. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót.

Magyarország az újkori olimpiai mozgalomban a kezdetektől aktív szerepet játszott. Kemény Ferenc sportszervező jelen volt a NOB 1894-es megalapításánál, majd a Magyar Olimpiai Bizottság 1895-ös létrehozásának is motorja volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőségi tagjaként képviselte hazánkat Athénban az 1896. évi első újkori olimpián, ahol Hajós Alfréd megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet. Magyarország olimpiai sportsikerekben kivételesen gazdag, a nyári játékok örök éremtáblázatán az első tíz ország közé tartozik. Ugyanakkor a téli játékokon még nem szerzett elsőséget, érmet is harmincnyolc évvel ezelőtt, 1980-ban.

A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Mindaugas litván nagyfejedelem • Magyar szürke szarvasmarha • Főtér (Brassó) • Magyar Hold-radar-kísérlet • Dubrovnik • Északi háború (1674–1679) • Tenisz 

Javaslatok

Hírek



Az év aktualitásai: 2018. évi téli olimpiai játékok2018-as magyarországi országgyűlési választásBrexit


Halálesetek a közelmúltban: Billy GrahamLucien BouchardeauSzergej LitvinovJurij TyukalovGünter BlobelPavel PanovBalás-Piri László
Olvasd el más nyelven