A nap kiemelt tartalma

A felső kép Révay Péter koronaőr 1613-ban megjelent könyvének illusztrációját másolja. Az alsó kép a Szent Korona1790-es vizsgálata alapján készült
A felső kép Révay Péter koronaőr 1613-ban megjelent könyvének illusztrációját másolja. Az alsó kép a Szent Korona
1790-es vizsgálata alapján készült

A Szent Korona tudományos kutatásának története több évszázadra tekint vissza. A királyi fejék létrejöttének helyéről, idejéről írásos források nem állnak rendelkezésre, de a középkorban Hartvik püspök legendája alapján természetesnek tartották, hogy ez teljes egészében az a korona, amit István, az első magyar szent király II. Szilveszter pápától kapott. Azok a képi ábrázolások, amelyeken már azonosítható, mind az újkorból származnak. A 17. század óta több tucatnyi magyar és külföldi szakember foglalkozott behatóan a korona szerkezetével, művészettörténeti párhuzamaival, történetével.

A tudományos igényű kutatás a királyi koronán lévő a görög feliratok észrevételével és vizsgálatával kezdődött. Ekkor azonosították a rajta ábrázolt személyeket, és megkezdődött az elméletek kialakítása ezen megfigyelések értelmezésére. 1613-ban jelent meg a koronával foglalkozó első könyv Révay Péter koronaőr tollából. Ő a korona görög felirataiból kiolvasta a Konstantin nevet is. Ezt úgy magyarázta, hogy a fejék görög munka, amit Nagy Konstantin adományozott I. Szilveszter pápának, és a pápai kincstárból adta késői utódja, II. Szilveszter pápa Istvánnak.

1790-ben Weszprémi István megállapította, hogy az alsó koronarészen szereplő, világi személyeket ábrázoló képek görög betűs feliratai VII. (Dukász) Mihály bizánci császárt, I. Géza magyar királyt és Dukász Mihály Konstantin nevű fiát, vagy ugyancsak Konstantin nevű testvérét nevezik meg, akik az első magyar király halála után éltek. Katona István jezsuita történész vetette fel elsőként, hogy a korona két részből állt össze. Elfogadta az alsó, görög rész Dukász Mihály általi adományoztatását, de ragaszkodott ahhoz, hogy a felső rész pántjait a Hartvik-legendának és a Szilveszter-bullának megfelelően a pápa küldte I. Istvánnak.

A kiegyezés után minden addiginál alaposabb vizsgálatot végzett a koronán a Magyar Tudományos Akadémia bizottsága, melynek vezetője, Ipolyi Arnold püspök úgy foglalt állást, hogy a korona felső része lehetett az a fejék, amit Szent István kapott II. Szilveszter pápától, de véleményét többen is támadták.

A második világháború előtt és után több hazai és külföldi vizsgálat is történt, végül 2000-re, az új millenniumra Tóth Endre a Szent Korona eredetére vonatkozó jelenleg érvényes, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által is támogatott főáramlati tudományos eredményeket úgy foglalta össze, hogy a koronát valószínűleg III. Béla idején állították össze Magyarországon két részből. Az alsó rész, az úgynevezett görög korona eredetileg Bizáncból érkezhetett I. Géza király görög felesége számára női korona formájában, és ezt a két rész összeállításakor dolgozták át. A felső, latin rész valamilyen módon Szent Istvánhoz köthető elemekből készült. A korona tetején lévő kereszt valószínűleg egy koronázás előtti sérülés nyomán ferdült el.


A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Szalánkeméni csata • Csillagászat • Az Ezeregyéjszaka meséi • Hieronymus Bosch • Jeff Gordon • Mercury–Atlas–6 • Újasszír Birodalom  Javaslatok

Hírek

Tűzijáték a záróünnepségen
Tűzijáték a záróünnepségen

Az év aktualitásai: XXXI. nyári olimpia, RioBrexitPanama-aktákEurópai migrációs válságSzíriai polgárháborúIszlám Állam


Halálesetek a közelmúltban: Toots ThielemansNyina PonomarjovaSaáry ÉvaJelena MalihinaJoão HavelangeHermann KantJames Woolley
Olvasd el más nyelven