Magyarország

állam Közép-Európában

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság.[16] Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül.[17] Fővárosa és legnépesebb városa Budapest.

Magyarország
Magyarország zászlaja
Magyarország zászlaja
Magyarország címere
Magyarország címere
Nemzeti himnusz:
Erkel FerencKölcsey Ferenc: Himnusz

Nemzeti dal:
Egressy BéniVörösmarty Mihály: Szózat
EU-Hungary.svg

Fővárosa Budapest
é. sz. 47°, k. h. 19°
Legnagyobb város Budapest
Államforma köztársaság[1]
Vezetők
Köztársasági elnök Novák Katalin
Az Országgyűlés elnöke Kövér László
Miniszterelnök Orbán Viktor
Törvényhozás Országgyűlés
Hivatalos nyelv magyar
Államalapítás Magyar Fejedelemség:
895 körül[2]
Magyar Királyság:
1001. január 1.[3]

Elődállamok Magyar Népköztársaság
EU-csatlakozás 2004. május 1.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint9 769 526 fő (2020)[4] +/-
Rangsorban93.
Becsült9 689 010[5] fő (2022)
Rangsorban93.
Népsűrűség105 [6] fő/km²
Rangsorban ~100.
Főbb etnikumok magyarok, cigányok, németek stb.[7]
Vallások katolikus, református, evangélikus, pünkösdi-karizmatikus stb.[8]
GDP2018 (forrás: KSH)
Összes157 861 millió USD[9] (57.)
PPP: 303 834 millió USD[9]
Egy főre jutó18 535 USD[10]
PPP: 31 081 USD[10]
HDI (2018) 0,845[11] (43.[11]) – nagyon magas
Gini-index 30,6[12]
Földrajzi adatok
Terület93 036[13]
93 030[14]
93 022,6[6]
km²
Rangsorban 109.
Víz3,4[15]%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem magyar forint (HUF)
Nemzetközi gépkocsijel H
Hívószám +36
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD.hu
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország témájú médiaállományokat.

Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.[18][19][20] A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló két politikai vezetőség más-más érdekeket[pontosabban?] szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.[21][22]

A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa,[23] 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe),[24] 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában,[25] 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján,[26] 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint,[27] és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa.[28] Magyarország 2020-ban közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban Romániával és Bulgáriával a három legkorruptabb egyike.[29][30] A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2019-ben a 70. helyre került.[31] Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött.[32][33] Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt.[34]

2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be.[35][36][37][38] 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia.[39] A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel.[40] 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia hibrid rezsimje.[41]

Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide.[42] Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának,[43] Közép-Európa legnagyobb tavának[44] és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának.[45]

FöldrajzSzerkesztés

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félteke 45° és 49° szélességi körei között, Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tengerparttal nem rendelkező ország.[15] Tőle csaknem egyforma távolságra van nyugatra az Atlanti-óceán és keletre az Urál-hegység, tőle délre fekszik a Földközi-tenger és északra a Balti-tenger. Az országhoz legközelebb eső tenger, az Adriai-tenger körülbelül 300 kilométer távolságra található. Magyarország területe 93 030 négyzetkilométer,[14] amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található, a 108. helyen. Az országhatár hossza 2215,3 kilométer, ebből a szlovák határszakasz 654,7; az ukrán 136,7; a román 447,7, a szerb 174,4; a horvát 344,8; a szlovén 102,0; az osztrák pedig 355,0 km.[46] A határvonalat 54 500 töréspont, illetve 22 ezer határjel jelöli ki.[47]

térkép szerkesztése

DomborzatSzerkesztés

Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja a Kékes 1014 m-es (más mérések szerint 1015 m-es) magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Szegedtől délre a Tisza jobb partján Gyálarét Lúdvár nevű részén van (Röszke mellett) 75,8 m-es tengerszint feletti magasságon.[48] Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, és ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek. Az ország közepe Pusztavacs község területén van. A legészakibb pont Füzér község területén, László-tanya közelében, a legdélibb pont Beremend község területén, a legkeletibb pont Garbolc község területén, a legnyugatibb pont pedig Felsőszölnök község területén van.

Magyarországot hagyományosan hat természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban a Nyugat-Magyarországi peremvidék, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztása a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el.[49] Az Alföld egy feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség, a legnépesebb városa Debrecen. A Kisalföld az ország északnyugati részén fekszik, a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence alkotják, legnépesebb városa Győr. Az Alpokalja a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. Legnépesebb városa Szombathely. A Dunántúli-dombság a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányban fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (legmagasabb pontja a Zengő, 682 méter) és a Villányi-hegység. A Dunántúli-középhegység a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei a Bakony, a Balaton-felvidék (történelmi borvidék) a Vértes, a Velencei-hegység és a Dunazug-hegyvidék. Az Északi-középhegység Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart. Itt található a Mátra, amely a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m). Az Északi-középhegységhez tartozik továbbá egy ún. átmeneti terület is a hegység és az alföld között.

Az újabb természetföldrajzi besorolások ettől kisebb-nagyobb mértékben eltérnek: például a Zalai-dombságot az Alpokaljához (illetve annak egy kiterjesztett értelmezéséhez, a Nyugat-magyarországi peremvidékhez) sorolják;[50] a korábban a Dunántúli-középhegységhez tartozó Visegrádi-hegységet pedig az Északi-középhegységhez.[51]

VízrajzSzerkesztés

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús hévizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja. Magyarország vízhálózatának tengelye a Duna folyam, amelynek teljes hossza 2850 km, ebből magyarországi főágának hossza 417 km. Az ország legnagyobb mellékfolyója a Tisza, amely 962 km hosszú, és ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km. A Duna jobb parti mellékfolyói a Lajta, a Rábca, a Rába, a Sió csatorna (amely a Balaton vizét vezeti le, jelentősebb mellékfolyói a Kapos és a Sárvíz) és a Dráva, utóbbi már a magyar határon túl csatlakozik a Dunához, bal parti mellékfolyója pedig az Ipoly. A Tisza jobb parti mellékfolyói a Bodrog, a Sajó (jelentős mellékfolyója a Hernád) és a Zagyva, bal parti mellékfolyói a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Hármas-Körös (a Sebes-Körös, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös valamint a Berettyó) és a Maros. A Zala folyót a „Balaton táplálója” néven is emlegetik. Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton; felülete 594 km². Ezt követi a Tisza-tó, melynek felülete 127 km² (ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava), a Fertő tó, Ausztria és Magyarország közös tava, magyarországi felülete 75 km², valamint a Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², ebből közel 10,1 km²-t nádas borít.[52]

ÉghajlatSzerkesztés

 
Műholdkép a Kárpát-medencéről, a felhőmentes mozaikkép a Sentinel-3A műhold által 2017. március 1. és 2017. július 30. között felvett jelenetekből áll

Magyarország négy éghajlati terület határán helyezkedik el, időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítják. Az évi középhőmérséklet 8–11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, 0 – -4 °C, júliusban a legmagasabb, 18–22 °C. A napsütéses órák száma évente 1750–2200 között van, ez az Alföld déli és középső részén a legmagasabb; a Dunántúl nyugati és az Északi-középhegység északi oldalán a legalacsonyabb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–900 mm: az Alföldön 500–600 mm, a Dunántúl délnyugati tájain, valamint a hegységek magasabb részein 750–900 mm. Az északnyugati szél az uralkodó. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35 °C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.[53] A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték.[53] A települések között gyakran a Nógrád megyei Zabaron van a napi leghidegebb.[54]

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Az ország területének húsz százalékát erdőterület borítja.[55] Állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. A természeti értékek védelmére az országban illetékességi területeket is magukban foglalóan 10 nemzeti parkot (NP), 39 tájvédelmi körzetet (TK), 174 országos jelentőségű természetvédelmi területet (TT) és 103 természeti emléket (TE) hoztak létre, ezeken túl önkormányzati hatáskörben pedig 1811 természetvédelmi területet és természeti emléket hoztak létre eddig, összesen 848 924 hektáron.[56] Ezeken túl az ország Európai Uniós kötelezettségből fakadóan jelentős mennyiségű Natura2000 védettséget élvező területtel, továbbá bioszféra- rezervátumokkal, natúrparkokkal, erdőrezervátumokkal, csillagoségbolt- parkokkal és geoparkokkal is rendelkezik. Magyarországon a világon elsőként 1961 óta minden barlang törvényi (ex lege) országos jelentőségű védettséget élvez. További hasonló védelemben részesül minden kunhalom, földvár, víznyelő, forrás, láp és szikes tó. Az állami természetvédelem világviszonylatban is az egyik legfejlettebb, Magyarország az elsők között hozta meg a napjainkban is modernnek számító, rendkívül részletes 1996. évi LIII. törvényt a természet védelméről. Az ország ezen túl Alaptörvényébe foglalva is szavatolja a természeti környezet, mint örökség, és mint az emberi jólét egyik alapkövének védelmét.

Az ország védett természeti értékei közül a legfontosabbak régiónként: Budapesten a Városliget, a Margit-sziget, a Gellért-hegy, a Sas-hegy és a Pál-völgyi-barlangrendszer; Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavas-barlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az Abaligeti-barlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei, a Pilis, a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), a Gemenc, a Gyulaj, az Alpokalja és a Mecsek; Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei, a Börzsöny, a Mátra, a Bükk-vidék (Lillafüred, barlangok), az Aggteleki Nemzeti Park; az Alföldön a Hortobágy, ami világörökségi helyszín, a Bugac, a Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.

Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek Vácrátóton, Zircen, Badacsonytomajon, Kámon, Kőszegen, Vépen, Szelestén és Szarvason találhatók. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum és a Veresegyházi Medveotthon. Magyarországon az összes hüllő- és kétéltűfaj védelem alatt áll – ez alól az egyetlen kivétel a betelepített vörösfülű ékszerteknős.[57]

Nemzeti parkokSzerkesztés

Sorszám Nemzeti Park Igazgatóság Terület Alapítva
1 Hortobágyi Debrecen 82 000 ha 1973
2 Kiskunsági Kecskemét 53 000 ha 1975
3 Bükki Eger 40 200 ha 1976
4 Aggteleki Jósvafő 20 170 ha 1985
5 Fertő–Hanság Sarród 23 731 ha 1991
6 Duna–Dráva Pécs 50 000 ha 1996
7 Duna–Ipoly Budapest 60 300 ha 1997
8 Balaton-felvidéki Csopak 57 000 ha 1997
9 Körös–Maros Szarvas 50 100 ha 1997
10 Őrségi Őriszentpéter 43 927 ha 2002

TörténelemSzerkesztés

A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.

Legkorábbi geszták a magyarságrólSzerkesztés

A magyarság kialakulásáról szóló első legendás történetírásaink a Gesta Hungarorum (Anonymus) és Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai Simon).

A magyarság eredetérőlSzerkesztés

Honfoglalás és a Magyar KirályságSzerkesztés

Az ősmagyarság legkorábbi ismert hazájának a Volga vidékét tekinthetjük (Magna Hungaria). Ezt követően a 7. és a 9. század között a Don folyó melletti Etelközben éltek. Kisebb részük keleten maradt és a volgai bolgárokhoz csatlakozott a Volgai Bolgárországban. Vannak nyomai egy Kaukázusi Magyarországnak is, ennek mibenléte azonban a források elégtelensége miatt vitatott.

A nép nagyobb része nyugatra vonult. 895-ben, a honfoglalás során az egész Kárpát-medencét a birtokukba vették. A Képes Krónika szerint ez volt a magyarok második bejövetele, Atilla hun király halála után száz évvel, Kr. u. 677-ben[58] A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát, ekkoriban a keresztény templomokban a könyörgés részévé váltak[59] a félelmet tükröző szavak, mint a 900-as évek elején született Modenai himnuszban: „Ab Ungerorum nos defendas iaculis”, azaz „Védj meg minket a magyarok támadásától”[60] A komolyabb Nyugat-Európába induló hadjáratok az augsburgi csata (955) után véget értek, de Dél-Európa felé még tovább is folytak a kalandozások. A kalandozások tényleges végét csak a 973-as quedlinburgi találkozó jelentette.

 
Hunyadi Mátyás

Géza nagyfejedelem nyugat felé fordult, miután megalapította a két fejedelmi központot, Esztergomot és Székesfehérvárt. 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. Nagy Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. Ezek nevelték fiát, Vajkot is, aki megkeresztelésekor az István nevet kapta. István király nevelője Adalbert prágai püspök volt, az ő nevéhez fűződik megkeresztelése, valamint valószínűleg István házasságát is ő hozta tető alá Gizella bajor hercegnével. Géza az öröklésben a hagyományos szeniorátus (a nemzetség legidősebb élő férfi tagjának öröklési joga) helyett a keresztény-germán primogenitúrát (az elsőszülött fiú öröklési joga) akarta érvényesíteni. Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány következett volna a fejedelmi trónon. Koppány Tar Szerénd fia volt, aki Géza másodunokatestvére és Árpád egyik fiának, Tarhacsinak az unokája. István azonban német segítséggel legyőzte őt,[61] majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medencében. Az Árpád-házi királyok igyekeztek megőrizni Magyarország területi integritását: II. András (1205–1235) keresztes hadjáratot vezetett, "Jeruzsálem királya" lett, IV. Béla (1235–1270) újjáépítette a tatárok által kifosztott országot, I. (Szent) László (1077–1095) pedig a német terjeszkedéstől, a pápai hűbértől és a keleti nomád népek pusztításaitól egyaránt megvédte országát és biztosította a független magyar állami létet.

Miután 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését, a magyar koronának számos vazallus állam volt alárendelve. Az Anjou-királyok egyik legfontosabb székhelye (Székesfehérvár és Buda mellett) Visegrád volt. A 15. században a Magyar Királyság Európa jelentős hatalma volt. Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt az ország kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz.[62] Az ország elsődleges központja Buda lett, Mátyás híres királyi reneszánsz udvarával. Mátyást a Jagelló-házi királyok követték a trónon. Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett az ország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre a függetlenségének is.

A török kor (16–17. század)Szerkesztés

Az 1520-as évek elején az oszmánok nagy lendülettel támadtak a déli magyar végvárrendszerre, és sok-sok évnyi véres küzdelem után sikeresen át is törték. A középkori Magyar Királyság kulcsának és déli kapujának számító Nándorfehérvár eleste 1521. augusztus 29-én következett be. Ezt követte az ország belseje ellen intézett támadás 1526-ban, amely a mohácsi vereséghez és azt követően az egységes Magyar Királyság felbomlásához vezetett. Ekkor még kivonultak a török csapatok Budáról, és Bécs sikertelen 1529-es ostroma után sem maradt megszálló erő az ország középső részén. A kirobbanó magyar belháborúnak véget vetve 1541-ben az Oszmán Birodalom elfoglalta Budát. Ezzel a Magyar Királyság három részre szakadt, a királyi Magyarországra, a Keleti Magyar Királyságra (később Erdélyi Fejedelemség), illetve a hódoltság területére.

A hódoltság igazgatására létrejött a budai vilajet. A következő negyed században a törökök elfoglalták az ország területének 40%-át, amit aztán kisebb-nagyobb hódításokkal tovább bővítettek. A tizenöt éves háború kitöréséig kiterjesztették hatalmukat a Délvidék mellett az Alföld nagy részére és a Dunántúl déli és keleti részére. 1552-ben megalakult a temesvári vilajet is a megnövekedett terület igazgatására. A háború nagy pusztítást hozott a hódoltság területén és a határvidéken élők számára, azonban igazi döntést egyik fél sem tudott kiharcolni. Ekkor jött létre az egri és a kanizsai vilajet, valamint a rövid életű győri is. Az Alföldet és a Partiumot krími tatárok pusztították, ami kisebb települések sorát törölte el a föld színéről. A 17. században az Oszmán Birodalom fejlődése elmaradt a nyugat-európai államok mögött, és a belső nehézségek a magyarországi területeket sem kerülték el.

 
A Magyar Királyság és Erdély területe 1629-ben

A török uralom alatti országrész településeinek jelentős része a kora újkor során a háborús időszakok pusztításai miatt fokozatosan eltűnt a föld színéről, és a 17. század második felére a terület néhány önvédelemre berendezkedő mezőváros kivételével gyakorlatilag elnéptelenedett. A pusztulás okozója elsősorban nem is a törökök uralma volt, hanem a kegyetlen háborúk, különösen a Habsburgok által alkalmazott idegen zsoldoskatonák szüntelen gyilkolása, fosztogatása. A század második felében Zrínyi Miklós hősies erőfeszítésekkel próbálta megszervezni a törökök magyar vezetéssel történő kiűzését az ország újraegyesítése érdekében, azonban a Habsburgok által megkötött vasvári béke török kézen hagyta azokat az 166064 között szerzett területeket, amelyek visszaszerzésére a magyar rendek annyira törekedtek (köztük Váradot is).

A királyi Magyarország területén I. Lipót a Wesselényi-összeesküvésre hivatkozva 1671-től nyílt abszolutizmust vezetett be. Megszüntette a nádori tisztséget, kemény ellenreformációs intézkedéseket vezetett be, amely részben sértette a magyar rendi alkotmányt.[63] A magyar nemesség és parasztság ellenállását és a Thököly Imre vezette szabadságharc helyi sikereit látva Lipót 1681. április 28-án összehívta a soproni országgyűlést, helyreállítva az 1667 óta betöltetlen nádori hivatalt.[64]

Az oszmán hadsereg 1683-as Bécs előtti veresége után 1684-ben XI. Ince pápa nagy diplomáciai erőfeszítések árán létrehozta a Szent Ligát (Liga Sacra), amelynek célja az európai török uralom felszámolása volt. A szövetséghez csatlakozott a Habsburg Birodalom (benne a Magyar Királysággal), Velence, a Lengyel–Litván Unió, Bajorország, Oroszország, Brandenburg és Szászország és titokban az Erdélyi Fejedelemség is. A kezdeti olyan gyors sikerek ellenére, mint Buda visszafoglalása (1686) vagy a nagyharsányi csata (1687), a törökellenes háború lendülete kifulladt, a Kárpát-medence területe pusztító háború színterévé vált. 1697-től a török elleni háború fővezére Savoyai Jenő tábornagy lett, aki először leverte a hegyaljai felkelést, leszámolt Thököly híveivel, majd 1697-ben a zentai csatában megsemmisítette a szultáni fősereget.

A 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek a Temesköz kivételével visszafoglalták a középkori Magyar Királyság törökök által elfoglalt területeit, amit az 1699-es karlócai béke szentesített. A szintén osztrák kézre jutott Erdélyt azonban nem egyesítették Magyarországgal, hanem külön kormányozták. Magyarország, megmaradt önállóságát is elvesztvén, a Habsburg-kormányzat leigázott, katonailag megszállott országa lett. Az egész időszakot a magyarok kárára elkövetett jogsértések[65] és jogfosztások[66] jellemzik. A kormányzat részéről kirótt hatalmas terhek (porció, forspont) és a katonai erőszakoskodások a lakosságot végsőkig igénybe vették.

18–19. századSzerkesztés

A függetlenség kivívására tett kísérletet a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, amely a kompromisszumos szatmári békével zárult, 1711-ben. A béke ígéretet tett az alkotmány visszaállítására, a vallásszabadság biztosítására és az országgyűlés mihamarabbi összehívására, amnesztiát adott a szabadságharcban résztvevőknek, egyúttal intézkedett a magyarokat sértő intézmények és méltóságok eltörléséről. Az ellenállás és a szabad királyválasztás jogát azonban nem állították vissza, külön magyar hadsereget sem hoztak létre.

A 18. század folyamán a Habsburgok német ajkúak jelentős betelepítésével szilárdították meg magyarországi uralmukat.

A birodalomban főleg Mária Terézia és fia, II. József uralkodott a felvilágosult abszolutizmus szellemében. A két felvilágosult abszolutista uralkodó rájött a parasztréteg fontosságára, mivel ők fizették a legtöbb adót is. Ezért korlátozták a rendi kiváltságokat, a nemességet is adófizetésre kötelezték, illetve társadalmi, közegészségügyi, oktatási újításokat vezettek be. Politikájuk lehetővé tette, hogy a nem nemesek is hivatalnokok legyenek. Ennek következtében kialakult egy olyan hivatalnokréteg, amely a reformok, újítások híve volt.

 
gróf Széchenyi István politikus, polihisztor, „a legnagyobb magyar”

1780-ban került trónra II. József, a „kalapos király”. Édesanyjához hasonlóan rendeletekkel kormányzott, országgyűlést egyszer sem hívott össze. Ebben a korban jelent meg az erőltetett germanizálás, ugyanis a Habsburg Birodalom hivatalos nyelve a német lett (1784). „Hivatalra ezután sem a kormányszékeknél, sem a vármegyéknél, sem az egyházi rendbe senki nem juthat, aki németül nem tud... Az országgyűlés nyelve is német leszen, s azért követül oda nem küldhető, aki németül nem tud...latin iskolába csak azokat szabad felvenni, kik németül irnak s olvasni tudnak...”.[67] Ez óriási felháborodást váltott ki a magyar nemesség körében. József azonban elszánta magát akarata keresztülvitelére: a reformsorozat nyitányaként a Szent Koronát átszállíttatta Bécsbe. Ezután támadást indított a vármegyerendszer ellen, amely a rendelkezések végrehajtásáért felelt, épp ezért minden uralkodói törekvést megcsáklyázhatott.

Ennek hatására a nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük. A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: a jobbágykérdés rendezése, az önálló, modern ipar megteremtése, a Himnusz és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez. Erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése is, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve.

 
Kossuth Lajos portréja

Az 1848-as nemzeti forradalom nyomán Batthyány Lajos vezetésével megalakult független magyar kormány az évezredes társadalmi berendezkedés gyökeres átalakítását vállalta magára. Így az áprilisi törvények megszüntették a nemesi kiváltságokat és a jobbágyságot. Miután a Habsburg-ház teljesen törvénytelen módon visszavonta az 1848-as magyar alkotmányt, Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött. Az 1848-as európai forradalmak sorában legtovább a magyar szabadságharc tartott ki, amelyet a Habsburgok csak Oroszország katonai segítségével tudtak leverni.[68] A „népnemzet” újkori fogalma alapján, a reformkor és a szabadságharc küzdelmei, majd a szabadságharc bukását követő passzív ellenállás közösségkovácsoló évtizedei során alakult ki végleg a mai magyar nemzet.

Az ezt követő kiegyezés a Habsburg uralkodóház, illetve annak feje, I. Ferenc József és Magyarország politikai vezetői között 1867-ben született megállapodások összefoglaló elnevezése volt. Ennek egyik feltételeként került sor június 8-án I. Ferenc József megkoronázására. Ezután, 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényeket (az 1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikket) és ezzel létrejött egy paritás elvű alkotmányos monarchia, az Osztrák–Magyar Monarchia, mely az első világháború végéig állt fenn.

 
A dualizmus korában 1894 és 1896 között épült Millenniumi Földalatti Vasút, amely a második legrégebbi földalatti a világon

A dualizmus korának fél évszázadát „boldog békeidőknek” is nevezik. A korszak jelképe az uralkodópár volt, az 1867 és 1916 között uralkodó Ferenc József és közkedvelt felesége, Erzsébet királyné („Sisi”). A korszakot a liberalizmus politikája jellemezte. Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai keretében a világ első nemzetiségi törvényét és világszínvonalú népiskolai törvényt vezettek be. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött, behozva a nyugati országoktól való évszázados gazdasági és társadalmi lemaradást. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest, amely Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa lett, lakossága húsz év alatt megduplázódva milliósra nőtt.[69]

A polgári osztály kialakulását segítette a nagy fokú asszimiláció, amelynek során a nemzetiségek egy része, különösen az ország német ajkú lakossága magyarrá vált. A polgári fejlődésben külön megemlítendő a zsidóság szerepe, amely a liberális légkör következtében a 19. század második felében majdnem egymilliós tömegben vándorolt be az országba Kelet-Európából. A polgárság gyarapodása mellett azonban az iparosodás túl gyorsan lezajló átalakulásai hozzájárultak a dzsentri elszegényedéséhez, másfelől a parasztság tömeges elnyomorodásához. A nincstelen agrárproletárok jelentős része a városokba vándorolt és a rohamosan fejlődő magyar gyáripar munkaerejét adva a munkások növekvő osztályába illeszkedett be. Az elnyomorodó falusiak másik része zsellér lett a kapitalizálódó mezőgazdasági nagybirtokokon. A századforduló éveiben százezrek választották a kivándorlást is, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokba.

Az első világháborúSzerkesztés

A Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, külügyeiben nem független hatalomként. Magyarország 660 821 fős emberveszteséget szenvedett el[70] az orosz és az olasz frontokon és a Balkánon.

Az első világháború 1914-től 1918-ig tartó hadműveletei a történelmi Magyarország területét is érintették: az 1914-es orosz offenzíva során és a román hadsereg 1916-os erdélyi betörésekor. Az antant országaihoz képest csekélyebb gazdasági potenciállal rendelkező, több fronton lekötött, a háború során egyre inkább a Német Birodalom alá rendelődő kettős monarchia az első világháború végére szétesett,[71] átadva helyét több (önmagát nemzetállamnak minősítő, de heterogén összetételű) utódállamnak.

 
A Tanácsköztársaság katonai helyzete

A háború alatt a francia külpolitika az Osztrák–Magyar Monarchia megbontása érdekében támogatta az új nemzetiségi mozgalmakat. A központi hatalmak vereségének közeledtével, 1918. október 28-án kitört az őszirózsás forradalom, és 31-én Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult. November 13-án IV. Károly király eckartsaui nyilatkozatával a királyság intézménye megszűnt Magyarországon, és november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot.

Az osztrák–magyar küldöttség 1918. november 3-án írta alá a padovai fegyverszünetet, amely azonban nem tartalmazott Magyarországra vonatkozó katonai és területi rendelkezéseket. Károlyi Mihály miniszterelnök külön fegyverszünetet kötött, az ország déli és keleti határait rögzítő belgrádi katonai konvenciót, melynek folytán a szerbek, a románok, majd az egyezményben nem említett csehek Magyarország területének nagy részén bevezették a saját közigazgatásukat.[72] A Magyarország feldarabolására irányuló, az antant támogatásával zajló katonai intervenció a Károlyi-kormány bukásához vezetett. 1919. március 21-én az ország magyar kézen maradt részében (a kormányból kilépő szociáldemokratákkal megegyező) kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat. A Szovjet-Oroszország mintájára megszervezett Tanácsköztársaság uralma, a magyarországi proletárdiktatúra 133 napig tartott. A kezdeti katonai sikerek után az ellenséges túlerő miatt a kommunisták is vereséget szenvedtek. Magyarország egész területét megszállták az antant-országok csapatai. A román erők 1920-ban, a szerb csapatok pedig csak 1921-ben hagyták el a megcsonkított Magyarországot.

1920 és 1945 közöttSzerkesztés

 
Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres „vörös térkép"-e, a Magyar Királyság 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról, ez a világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták[73][74]
 
A trianoni békeszerződés következtében kialakult nemzetiségi arányok a volt Magyar Királyság területén létrejött államokban

A korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területe az első világháború után számos utódállamra bomlott. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének több mint kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A békeszerződés a nemzetiségi, nyelvi határok helyett a győztesek politikai és gazdasági szempontjai, és hamisított etnikai adatok alapján húzta meg a határvonalat. Így a 325 411 km2 összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km2-ről 92 963 km2-re csökkent), lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre csökkent.

A rövid életű polgári demokratikus rendszert követő Tanácsköztársaság bukása után formálisan újra királyság lett az ország államformája, de az ország élén király helyett kormányzó állt. Ezt a tisztséget Horthy Miklós töltötte be egészen 1944-ig. Vezetésével erősen korlátozott parlamenti demokrácia alakult ki. A rendszer az 1920-as évek elején politikailag konszolidálódott és ellenzéki pártok is működhettek (kivéve a betiltott kommunista pártot), majd az 1930-as éveket a belpolitikai élet jobbratolódása jellemezte. Az ország fő politikai célkitűzése az elcsatolt országrészek visszaszerzése volt, ennek érdekében Magyarország a Mussolini vezette Olaszország, majd a Hitler vezette Németország segítségét remélte. A stratégia kezdetben sikeres volt, de végül az ország 1941-es, Szovjetunióval szembeni hadba lépéséhez vezetett. A magyar vezetés a fegyveres semlegesség kudarca után a háborús részvétel minimalizálására törekedett, de 1944 és 1945 között Magyarország a szovjet és német erők ütközőzónájává vált, a magyar haderő vereséget szenvedett. A korszakra jellemző volt az egyre erősödő és az állami politika szintjén is támogatott antiszemitizmus, ami 1941 és 1945 között több mint 400 000, a mai országterületről 200 000 zsidó erőszakos halálához vezetett.[75][76] A nem zsidó civil lakosság veszteségét 60–100 ezer főre, a katonai veszteségeket 350 ezer főre teszik. A zsidóüldözések és -gyilkosságok egyik eseménye a fővárosi zsidók egy részének Dunába való belelövetése volt.

1945 és 1989 közöttSzerkesztés

 
Egy, az '56-os forradalom alatt szétlőtt tank a Móricz Zsigmond körtéren; a forradalom szereplőit 1956-ban az amerikai Time magazin az év embereinek titulálta[77][78]

Magyarország vesztesként fejezte be a második világháborút. Az 1947-es párizsi békeszerződés nyomán Magyarország a trianoni határoktól is kisebb területtel fejezte be a háborút, a csehszlovák delegáció elérte, hogy a pozsonyi hídfőt (62 km2) is elcsatolják az országtól. A fosztogatással és inflációval sújtott országot 300 millió dollárnyi kártérítés megfizetésére kötelezték.

Az ország lendületes újjáépítése és a rövid életű Második magyar köztársaság után a Szovjetunió által támogatott kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszert alakítottak ki. Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a termelőeszközök zömét kényszerrel államosították, miközben politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezrei (köztük a hatalomból kiszorított kommunisták is) szenvedtek el különböző szintű retorziókat, közülük sokakat kitelepítettek, politikai vagy mondvacsinált köztörvényes vádak alapján bebörtönöztek, illetve esetenként ki is végeztek. A Sztálin halálát követő enyhülés nem csillapította kellőképpen a politikai elégedetlenséget, és 1956 októberében forradalom tört ki, amely azonban a szovjet katonai beavatkozás révén elbukott. A forradalom leverése utáni néhány hónapokban a lehetőséget megragadva mintegy kétszázezren nyugatra emigráltak.[76]

A forradalom leverése után új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, másokat hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek, majd 1963-ban amnesztia következett. A megtorlás mintegy ötéves korszakát politikai enyhülés követte. A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus enyhítette a tervgazdaság merevségét és korlátozott teret engedett a nyereségérdekeltségnek. A gazdasági fejlesztések finanszírozására az ország jelentős külföldi adósságot halmozott fel.[76]

A rendszerváltás ótaSzerkesztés

Az 1989-ben bekövetkező rendszerváltás legfontosabb politikai aktusa a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.

Magyarország a 90-es évektől kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak. A csatlakozás után két héttel részt vett a Szerbia és Montenegró ellen indított háborúban. Az afganisztáni NATO-hadműveletekben szinte a kezdetektől részt vettek magyar katonák, először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott. Az MH Tartományi Újjáépítési Csoport munkája főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból áll. 2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. 2007. december 21-étől az EU schengeni övezetének tagja, így megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon. Az ország hivatalos fizetőeszköze a forint maradt, egyelőre nem tért át az euróra, sőt a korábban meghatározott céldátumot is eltörölték. Az ország hivatalos megnevezését a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény a korábbi Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta.[79]

Politika és közigazgatásSzerkesztés

A jelenlegi hatályos magyar alaptörvény a többször módosított 1949. évi XX. törvény helyett lépett életbe 2012. január 1-jén. Magyarország politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges. A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament).[80] Magyarországon az alaptörvény alapján négyévente kerül sor országgyűlési választásokra,[80] amelynek során az ország népe a 2014-es országgyűlési választás óta 199 parlamenti képviselőt választ 4 évente, vegyes választási rendszerben.

Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciót tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét, valamint ő hivatott őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Ő javasolja a miniszterelnököt, és nevezi is ki azt.[80] A rendszerváltás után az első megválasztott köztársasági elnök Göncz Árpád volt, aki 1990 és 2000 között volt hivatalában. Őt Mádl Ferenc követte ezen a poszton, aki után Sólyom László 2005 és 2010 között viselte a tisztséget. 2010. augusztus 6-tól Schmitt Pál volt a köztársasági elnök, aki 2012. április 2-án lemondott, majd Kövér László mint az Országgyűlés elnöke látta el a köztársasági elnöki feladatokat. 2012 és 2022 között Áder János volt a köztársasági elnök. 2022-től Novák Katalin a köztársasági elnök, aki az első nő ezen a poszton.

A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.[80] A jelenlegi, 2010-ben megválasztott, majd 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben újraválasztott miniszterelnök Orbán Viktor. Magyarország Kormányának legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket.

2020-ban az egy évtizede tartó Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP kormányzást követően az amerikai Freedom House Magyarországot a hibrid-rezsimek közé sorolta be.[81] Jelentésük szerint, ennek oka az, hogy a kormány intézkedései nagy méretekben rontottak a demokratikus rendszeren az Alkotmánybíróság, Ügyészség, Médiahatóság és Állami Számvevőszék hatásköreinek korlátozásával. Továbbá korlátozták a parlamenti felelősséget, független médiát, nem kormányzati szervezeteket és akadémiákat, miközben konszolidálták a hatalmat a központi kormány körül. Az Európai Unió 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentése szintén aggodalmát fejezte ki és egy sor politikai problémát tárt fel.[40][82]

 
2022-es országgyűlési választás eredményei (Magyarország térképen)
 
2022-es országgyűlési választás eredményei (Parlamenti patkó) (Világoskék: Egységben Magyarországért, Sötétkék: MNOÖ, Narancssárga: Fidesz–KDNP, Sötétzöld: Mi Hazánk Mozgalom)

Pártok a parlamentben a 2022-es választások utánSzerkesztés

Név ideológia Parlamenti mandátumok száma
(összes: 199)[83]
  Fidesz nemzeti konzervativizmus, jobboldali populizmus 117
  KDNP kereszténydemokrácia, nemzeti konzervativizmus 18
  DK szociálliberalizmus, Európa-pártiság 15
  Momentum liberalizmus, Európa-pártiság 10
  Jobbik nacionalizmus, Európa-pártiság 10
  MSZP szociáldemokrácia, szocializmus 10
  Párbeszéd zöldpolitika, szociáldemokrácia 6
  LMP zöldpolitika, zöld liberalizmus 5
 Mi Hazánk keresztényszocializmus, nemzeti radikalizmus 6
  MNOÖ magyarországi németek érdekképviselete 1
Független - 1
Magyarország legfőbb hatalmi szervei[80]
Országgyűlés
Magyarország parlamentje
Köztársasági elnök
Magyarország államfője
Miniszterelnök
Magyarország kormányfője
Alkotmánybíróság
Magyarország alkotmánybírósága
 
Parlament
  • az ország legfőbb közjogi méltósága, kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
  • a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja öt évre
  • vétójoggal élhet, feladata többek között az állam képviselése, az általános választások és népszavazások kiírása, ő a fegyveres erők főparancsnoka
  • a köztársaság elnöki rezidencia a budapesti Sándor-palota
  • az Alaptörvény értelmében Magyarország Kormányának vezetője
  • az Országgyűlés abszolút többséggel választja meg, és az államfő kéri fel a kormányzásra
  • a kormányfő tesz javaslatot a kormány tagjainak személyére
  • a miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, és felügyeli a kormány által hozott rendelkezések végrehajtását
  • a megbízatás a kormány megbízatásának megszűnésével együtt megszűnik és fordítva
  • az Alkotmánybíróság a magyar jogalkotók hatalmát korlátozó, bírói jellegű szervezet
  • tagjait az Országgyűlés választja a parlamentben képviselettel rendelkező pártok egy-egy tagjából, összesen tizenötöt
  • feladatai között van többek között az alkotmányellenesség előzetes és/vagy utólagos vizsgálata
  • az elnöke a negyedik legfőbb magyar közjogi méltóság
  • központi épülete Budapesten,
    az I. kerületben található

IgazságszolgáltatásSzerkesztés

Az Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló (azóta módosított) 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Kúria (a korábbi Legfelsőbb Bíróság), az ítélőtáblák, a törvényszékek (a korábbi megyei bíróságok) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják. Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a törvényszék bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a törvényszék jár el első fokon, ilyen esetben a törvényszék határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.[80]

A bíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik. Az ítélőtáblák a helyi bíróság vagy a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-jétől fogva az országban öt ítélőtábla működik, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben. A Kúria legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, és ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.[80]

JogállamiságSzerkesztés

A nemzetközi szervezetek alapján Orbán Viktor és a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta az ország története a jogállam leépülése és a folyamatos autokratizálódás jegyében telt.[84][85][86] Az Európai Bizottság minden tagállamban négy fő területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a tömegtájékoztatást, a korrupció elleni fellépést, továbbá a fékek és ellensúlyok rendszerét.[87] A 2021-es jelentés minden vizsgált területen súlyos, a jogállamiságot veszélyeztető problémákat azonosított az országban.[88]

A köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Médiatanács, valamint az adó- és vámigazgatás intézményei politikai irányítás alatt állnak, és a kényes ügyekben a kormánypárt politikai érdekeinek megfelelően működnek.[89]

Általános gyakorlattá vált a jogalkotási aktusok önkényes módosítása, a törvények egyéni igényekhez igazítása.[89] A magyar szabályozás általában nem korlátozza a kormány hatalmát, hanem eszközeként szolgál.[89] A Fidesz olyan alkotmányos és jogi változtatásokat hajtott végre, amelyek lehetővé tették számára, hogy megszilárdítsa az ország független intézményei, köztük az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzést, valamint olyan törvényeket fogadtak el, amelyek akadályozzák a kormánypárttal szemben kritikus vagy a Fidesz által egyébként kedvezőtlennek ítélt ellenzéki csoportok, újságírók, egyetemek és civil szervezetek (NGO-k) működését.[90] A Freedom House 2022-es országjelentése részben szabadnak minősítette Magyarországot.[91] Az ellenzéket hátrányosan érinti a reklámok átpolitizált torzulása, beleértve az ország óriásplakát piacát is.[91] A kormánypárt a felvásárolt közszolgálati adókon, médiumokon és megyei napilapokon keresztül is manipulálja a lakosságot.[91][92][93][94]

Az igazságszolgáltatásra nehezedő növekvő nyomást a jogszabályi változások és a politikai beavatkozások illusztrálják.[89] 2019 novemberében a kormány benyújtott egy gyűjtőtörvény-tervezetet, amely lehetővé tette a közigazgatási hatóságok számára, hogy a politikailag befogott Alkotmánybírósághoz forduljanak az alacsonyabb szintű bíróságok kedvezőtlen döntései esetén.[89] Ugyanez a törvény lehetővé tette az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását a Kúriába, a Legfelsőbb Bíróságra, még akkor is, ha korábban soha nem szolgáltak bíróként.[89] E jogszabály alapján az Országgyűlés 2020 októberében megválasztotta a Fidesz-hű Varga Zsolt Andrást a Kúria új elnökeként, tovább erősítve a politikai ellenőrzést az ország legfelsőbb bírósága felett.[89]

A törvényt megszegő és korrupciós tevékenységet folytató tisztviselők ellen általában a megállapított törvények szerint indulnak büntetőeljárások, de a kormány befolyásolja, hogy a hivatali visszaéléseket kivizsgálják-e, és milyen eseteket.[89] Ezt a befolyást többek között Polt Péter főügyész, a Fidesz egykori politikusa gyakorolja, akit 2019 novemberében további kilenc évre újraválasztottak.[89] Az ügyészség felett Polt Péter legfőbb ügyészen keresztül folytatott politikai ellenőrzés eredményeként nem történt komoly nyomozás a Fidesz magas rangú politikusainak vagy társoligarcháinak közreműködésével járó korrupciós ügyekben.[89] A korrupciós vádemelés azokra a politikai kiskorrupciónak minősülő esetekre korlátozódik, amelyek a hatalmi piramis alján vagy kívül történtek, és kizárólag az érintettek magánvagyonosodását szolgálják, további politikai megfontolások nélkül, mint például Mengyi Roland fideszes képviselő 2018-as őrizetbe vétele (Voldemort-ügy), vagy Nagy János helyettes államtitkár 2020-as letartóztatása.[89]

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-es jelentése alapján Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol a nemzeti hatóságok kevesebb szabálytalanságot észleltek az uniós források felhasználása során, mint az OLAF.[89] A jelentés alapján a szabálytalanságok által érintett uniós finanszírozás aránya több mint tízszerese az EU-s átlagnak (3,93% vs. 0,36%).[89]

Míg a korrupciós ügyekkel kapcsolatos kritikus tudósítások széles körben megjelennek a független médiában, ennek alig van hatása az ügyészség korrupciós nyomozására.[89]

Az ország intézményi és politikai keretei elsöprő előnyt biztosítanak a Fidesznek.[89] Ennek ellenére a vezetés demokráciaként mutatja be a politikai rendszert, még akkor is, ha a politika lényege egyre inkább tekintélyelvű.[89] A fékek és ellensúlyok felszámolása, a média kormányzati uralma és a centralizált politikai korrupció a Fidesz hatalmi pillérei.[89] A Fidesz a „nép” és a „közellenség” dichotómiára épülő populista narratíváját használja fel a magyar társadalom konfliktusvonalainak fenntartására. Ez lehetővé teszi, hogy a párt hatalmon maradjon a választók sokaságának támogatásával.[89]

Az uniós források magyarországi korrupt felhasználásának leleplezése volt az egyik fő kiváltó ok az EU jogállami feltételrendszeri szabályozása mögött.[89] 2022. szeptember 15-én az Európai Parlament elfogadta a jogállamisági jelentést, amely szerint Magyarországon a demokrácia nem teljes értékű, sérülnek az alapvető demokratikus normák.[95]

KülpolitikaSzerkesztés

Orbán Viktor kormánya a NATO- és az Európai Unió tagságán túl rövid távú pragmatikus előnyökre törekszik az előbbi szervezetek rendszerszintű riválisaival, így Oroszországgal és Kínával való szoros együttműködés révén, gyengítve mind a NATO, mind az EU integritását és ellenálló képességét.[89]

Védelmi rendszerSzerkesztés

 
A magyar különleges erőkhöz tartozó katonák egy horvátországi hadgyakorlaton

A Magyar Honvédség feladata: Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez. A Magyar Honvédség létszáma (teljes személyi állománya) 50 780 fő. Korábban körülbelül 32 000 katonából csak 17 000 fő volt aktív katona, mára ez az arány jobb irányba változott, így a haderő hatékonyabb, mint az előtte lévő években. A vezető/alárendelt arány 20/80%. A tartalékosok létszáma 90 300 fő volt 2008-ban, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem. Mozgósítható létszám 2,78 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2,50 millió fő (2008-ban). Katonai költségvetés és a védelmi kiadások 2015 óta a nemzeti jövedelem 1%-a fölé emelkedtek, 2020-ban kb. 1,33%.[15]

Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti. A sorozást 2012 óta az önkéntes tartalékos haderő helyettesíti, amibe 18 és 25 éves kor között lehet belépni. Kiképzésük hat hónapig tart.[15] A Magyar Honvédség 2019 óta a Magyar Honvédség Parancsnokságából (szárazföld, légierő, logisztika, különleges művelet haderőnemek) az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságból valamint a Honvéd Vezérkar közvetlen szervezeteiből áll (egészségügyi-, geoinformációs központok, katonai rendészeti szolgálat, budapesti helyőrség), melyet a vezérkari főnök irányít. Magyarország biztonsági stratégiája a NATO- és EU-tagság keretei között, szövetségeseivel és partnereivel való együttműködésén alapul.[96] A Magyar Honvédség ügyében, az utóbbi időben ötpárti konszenzus jött létre, így az öt vezető magyar párt közösen egyeztetnek a honvédelem ügyéről, együtt döntenek a fontosabb dolgokról, így a haderő folyamatosan fejlődhet.

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Magyarország közigazgatási területi felosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 megye és a főváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3154 város és község. A települések közül 345 város, a többi község.[97] A városok közé tartozik 25 megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23 kerületre oszlik. A 2 682 község mellett 127 nagyközség is létezik (2018. január 1-jén).[97] Ezen területi egységeknek van önkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a Fővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a tervezési-statisztikai régió és a járás.

Magyarország régiói: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki. 2012. július 7-től hatályos törvény alapján hozott kormányrendelet szerint összesen 197 járás van Magyarországon, melyből 23 járás a fővárosban (a kerületeknek megfelelő területi beosztásban) található.[97] A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések. (A közigazgatási beosztás alábbi adatai 2018. január 1. napjára vonatkoznak.)[97]

Megye Székhely Népesség (fő) Terület (km²)
Bács-Kiskun Kecskemét 505 602 8445
Baranya Pécs 363 721 4430
Békés Békéscsaba 338 025 5630
Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc 648 216 7247
Budapest főváros Budapest 1 749 734 525
Csongrád-Csanád Szeged 400 238 4263
Fejér Székesfehérvár 416 691 4358
Győr-Moson-Sopron Győr 461 518 4208
Hajdú-Bihar Debrecen 530 464 6209
Heves Eger 295 792 3637
Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok 371 271 5581
Komárom-Esztergom Tatabánya 297 454 2264
Nógrád Salgótarján 190 937 2544
Pest Budapest 1 261 864 6390
Somogy Kaposvár 303 802 6065
Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza 558 361 5936
Tolna Szekszárd 219 317 3703
Vas Szombathely 253 305 3336
Veszprém Veszprém 341 425 4463
Zala Zalaegerszeg 270 634 3784
 

NépességSzerkesztés

 
Magyarország népessége (1960–2015). 2014-ben Magyarország népessége 9 896 000 fő volt[98]

2021-ben Magyarország népessége 9 730 000 fő volt, a népsűrűsége pedig 105 fő/km².[99] A népesség az 1980-as évek eleje óta folyamatosan csökken. A népesség csökkenésének az oka elsősorban a magas halálozási arány. 2011-ben 1000 főre 12,9 haláleset jutott,[100] ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma (a csecsemőhalandóság viszont alacsony, 5‰).[101] A természetes fogyás mintegy 35-40 ezer fő/év, de a pozitív vándorlási egyenleg ezt évente 10-15 ezer fővel tompítja. Születéskor várható élettartam: 73,27 év férfiak esetén és 80,83 év nők esetén.[15] A magyarországi lakosságon belül egyre jobban csökken a fiatalok aránya, a népesség fokozatosan elöregszik. A 0-14 évig terjedő lakosság az ország 14,5%-a, a 15-24 évig terjedő lakosság 10,5%, a 25-54 évig terjedő lakosság 42,2%, az 55-64 évig terjedő lakosság 12,2%, a 65 év fölöttiek pedig az ország lakosságának a 20,7%-át teszik ki.[15] Az egészségügyi kiadások a GDP 6,9%-át teszik ki.[102]

Lakosságszám
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 5 011 310 —    
1880 5 329 191 0,62%
1890 6 009 351 1,20%
1900 6 854 415 1,32%
1910 7 612 114 1,05%
1920 7 986 875 0,48%
1930 8 685 109 0,84%
1941 9 316 074 0,64%
1949 9 204 799 −0,15%
1960 9 961 044 0,72%
1970 10 300 996 0,34%
1980 10 709 463 0,39%
1990 10 374 823 −0,32%
2001 10 198 315 −0,16%
2011 9 937 628 −0,26%
2022 9 689 000 −0,23%

Legnépesebb településekSzerkesztés

 
Budapest
Sorszám Város neve Népesség (2020) Sorszám Város neve Népesség (2020)  
Debrecen
 
Szeged
1. Budapest
1 702 160
11. Szolnok
70 554
2. Debrecen
201 112
12. Érd
69 431
3. Szeged
160 258
13. Tatabánya
66 141
4. Miskolc
152 901
14. Sopron
63 065
5. Pécs
141 843
15. Kaposvár
60 656
6. Győr
133 946
16. Veszprém
59 119
7. Nyíregyháza
116 814
17. Békéscsaba
58 654
8. Kecskemét
110 373
18. Zalaegerszeg
56 722
9. Székesfehérvár
96 529
19. Eger
51 894
10. Szombathely
78 591
20. Nagykanizsa
46 046

Etnikai és nyelvi megoszlásSzerkesztés

A legjelentősebb nemzetiségi csoportok
a 2011-es népszámlálás alapján[103]
Nemzetiség Népesség (2011)
  Cigány 315 583
  Német 185 696
  Román 35 641
  Szlovák 35 208
  Horvát 26 774
  Szerb 10 038

Anyanyelvi megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 657 209 válaszadóból): magyar: 9 546 374, így az ország lakosságának 98,9%-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát.[15]

A magyarországi cigányok (romák) aránya a 2011-es népszámlálásban szereplőnél (315 ezer fő)[104] lényegesen magasabb; becslések szerint az ország népességének 7-10%-a.[105][106][107][108][109][110]

Az lakosságának körülbelül 90%-a a többségi magyar etnikumhoz tartozik.[forrás?] A következő tizenhárom nemzetiség alakíthatott kisebbségi önkormányzatokat, mert hivatalosan ennyi nemzetiséget ismernek el magyarországi kisebbségként: cigány, német, szlovák, román, horvát, szlovén, ruszin, orosz, bolgár, görög, lengyel, örmény, szerb. A nemzetiségek aránya pontosan nem mutatható ki, hiszen más, alacsonyabb adatokat kapunk, ha a nyelvi megoszlást vesszük alapul, és más, magasabb adatokat, ha más etnikai adatokat is figyelembe veszünk.

A 2011-es népszámlálás alapján a cigányok legnagyobb arányban az ország északkeleti részén, főleg Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, a magyarországi németek Budapesten, Baranya és Pest megyékben, a magyarországi románok főleg Budapesten, Békés és Pest megyékben élnek.[111]

Vallási megoszlásSzerkesztés

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján, Magyarországon a lakosság mintegy fele (54,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[112] A legnagyobb vallás az országban a kereszténység.

A kereszténység MagyarországonSzerkesztés

Magyarország lakosságának vallási összetétele (2011) [112]
Felekezetek Népesség % arány
kereszténység 5 408 793 54,4
katolicizmus 3 871 922 39,0
római katolikus 3 691 389 37,1
görögkatolikus 179 176 1,8
protestantizmus 1 985 576 14,2
református 1 153 454 11,7
evangélikus 215 093 2,2
ortodox kereszténység 13 710 0,1
egyéb keresztények 167 231 1,7
zsidó vallás 10 965 0,1
egyéb vallások 13 567 0,1
vallások együtt 5 433 325 54,6
felekezeten kívüli 1 806 409 18,2
nem válaszolt 2 698 894 27,2
ismeretlen - -
összesen 9 937 628 100,00

A kereszténység legelterjedtebb formája a katolicizmus (39,0%).

A katolikus egyházon belül a római katolikusok aránya az ország lakosságának több mint harmadát teszi ki (37,1%), míg a görögkatolikusok (1,8%) főleg Északkelet-Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (11,6%) és evangélikusok (2,2%). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (románok, szerbek, ukránok) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik.

A történelmi egyházak és más vallási közösségekSzerkesztés

Zsidó vallási közösségek főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%). A natív magyarok 0,015%-a (1000–1500 fő) iszlám vallású, a bevándorlókkal együtt a 2010-es évek elején összesen mintegy 7000 muszlim él Magyarországon.[113]

Az úgynevezett történelmi egyházaknak (melyekhez a lakosság több mint fele tartozik) sokkal több névleges, inaktív tagja van, akik csak a jelentősebb ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, mindenszentek ünnepe), illetve családi eseményekkor (keresztelés, esküvő, családtagok halála) vesznek részt vallási szertartásokon. Ám az egyházi év számos díszes ünnepét (Úrnapja, templombúcsú, Boldogasszony napja) széles körben tartják a katolikusok mind városon, mind falun.

A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban,[114][115] az egyházi iskolák többségébe például állandó a túljelentkezés. A vallási közösségeknek rendszerint saját lapjuk van, a nagyobb egyházak pedig könyvkiadókat is működtetnek. A katolikus egyház saját országos szintű rádióval is rendelkezik, de számos helyi szintű adás is hallható. A közszolgálati médiában a különböző egyházaknak biztosított kifejezetten vallási műsorok ideje változó, rendszerint heti tíz perc a televízióban, és heti fél óra egy-egy közszolgálati rádióban. Az egyházak részesülnek az adóbevételekből is, a személyi jövedelemadót fizető lakosok önkéntes nyilatkozatai arányában. Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.

GazdaságSzerkesztés

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 182 mrd $ (2021) [116]
GDP növekedési ráta 8,2% (2022 Q1) [117]
Egy főre jutó GDP (PPP) 36 753 $ (2021) [118]
Államadósság 44 240 mrd Ft (2022. augusztus) [119]
Államadóssági ráta 76,8% (2021) [120]
Infláció 20,1% (2022. szeptember) [121]
Foglalkoztatottsági ráta 64,3% (2022. július) [122]
Munkanélküliségi ráta 3,4% (2022. augusztus) [123]
Minimálbér 200 000 Ft (2022) [124]
Bérnövekedés üteme 15,3% (2022. július) [125]
Jegybanki alapkamat 13% (2022. szeptember) [126]
SZJA 15% (2022) [126]
ÁFA (általános) 27% (2022) [127]
TAO 9% (2022) [126]
 
Az európai régiók gazdasági osztályozása az EU átlagában
  Legkevésbé fejlett régiók
  Átmeneti régiók
  Fejlett régiók

A 21. században Magyarország középhatalomnak minősül,[128][129] nominális GDP-n számolva 2018-ban a világ 57. legnagyobb gazdaságával rendelkezik, míg az 52. vásárlóerő paritás alapján (2020), a Nemzetközi Valutaalap által vizsgált országok között. Az ország a világon a 36. legnagyobb exportőr, és az importőrök listáján is a 36. helyen áll (2019-es becsült adatok alapján).[15] Magyarország gazdasága magas jövedelmű OECD gazdaságnak minősül,[130] és a világ nagyon magas emberi fejlettségi szintű országai közé tartozik (2019-ben a 43.),[131] de az EU-ban az egyik legalacsonyabb.[132]

Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek,[15] gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít.

Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása alacsony (2016-ban 1,3%, a maastrichti kritérium 3%) deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 73,9%-ára volt tehető 2016 végén.[133]

A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba sok beruházás történt. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg az exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is többletes.

 
A Magyar Suzuki 2008-ban a 45. legnagyobb árbevételű cég volt Közép- és Kelet-Európában, és a magyar export 2,2%-át adta

A magyar áfa az EU-ban az egyik legmagasabb, 27 százalékos; a fogyasztási adó aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű csoportokat.[132] Az adórendszer rendkívül bonyolult – 2020-ban 54 különböző adót szedett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Míg az adók száma a 2010-es években némileg csökkent, a COVID-19 világjárvány idején bevezetett különadók megfordították ezt a tendenciát.[132] A kormány a járványt ürügyként használta fel arra, hogy a helyi iparűzési adókat az állami költségvetésbe vezesse, megfosztva az önkormányzatokat a kulcsfontosságú bevételi forrásoktól, miközben megtiltotta új helyi adók önkormányzatok általi bevezetését.[132]

A hivatalban lévő kormány politikai okokból erőteljesen beavatkozik a gazdaságba, hogy gátolja a szabadpiaci versenyt az általa stratégiailag fontosnak tartott ágazatokban (energia, média, bankszektor és kiskereskedelem). Ezt olyan jogszabályokon keresztül teszi, amelyek megkülönböztetik a konkrétan megcélzott vállalatokat.[132]

Az utóbbi időben azonban széles körben elterjedt jelenséggé vált a politikai alapon történő kivétel engedélyezése a fúziók nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánításával. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) irányítása alá tartozó kormánybarát médiák 2018-as összeolvadását követően 2020-ban a kormány kivételt adott az összefonódás-ellenőrzés alól a Magyar Bankholding Zrt. létrehozására, amely a 2020. Budapest Bank, MKB Bank és MTB Takarékpénztár. A magyar pénzpiac második legnagyobb szereplőjének létrejötte kihívás elé állíthatja az ország vezető, kormánytól jórészt független pénzintézetét, az OTP Bankot.[132]

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata a versenyszabályok betartatása, függetlensége azonban kérdéses. Bár általában tisztességesen működik, és szakmai szempontok szerint értékeli az eseteket, ki van téve a kormányzati beavatkozásnak és az öncenzúrának, ha kormánypárti üzletemberek vagy stratégiailag fontos szektorok érintettek.[132] Médiafúziók és -felvásárlások esetén a GVH-nak előzetes, a versenyhatóságra kötelező határozatot kell kérnie a médiatanácstól.[132]

Magyarországon történik az egyik legtöbb, egyetlen ajánlattevővel zajló közbeszerzési eljárás az EU-ban.[132] 2021 januárjában az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy szisztematikusan reformálja meg közbeszerzési jogszabályait és gyakorlatát, mivel ezek a szervezett politikai korrupció eszközeiként szolgálnak.[132] A közbeszerzés tehát a politikailag újraelosztott támogatások csatornájának tekinthető, ami aláássa a tisztességes versenyt a különböző ágazatokban.[132]

MezőgazdaságSzerkesztés

A mezőgazdasági termelést már évszázadokkal ezelőtt is az jellemezte, hogy a hazai ellátás mellett egyre több árut adott exportra is. Az ország legfontosabb mezőgazdasági termékeiből – főként szarvasmarhából, búzából és borból – a középkortól jelentős mennyiséget értékesített Közép- és Nyugat-Európa piacain. A rendszerváltás óta a mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan romlott.

 
Szegedi paprika

Magyarország területének közel 70%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre. Az erdő területe 22,5%.[15] Természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok[134][135] a legtöbb kultúrnövény termelésében mindig is jó eredményeket tettek és tennének ma is lehetővé. A kedvező adottságoknak köszönhetően az itt megtermelt gyümölcsök és zöldségek beltartalmi tulajdonságai kiválóak. A mezőgazdaság a munkaerő 4,9%-át foglalkoztatta, és a nemzeti jövedelem 3,9%-át adta (2015, 2017).[15]

A termelés alakulásaSzerkesztés

Ilyen kedvező természeti és gazdaságföldrajzi adottságok (közeli nagy piacok) mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az ország meghatározó gazdasági ágazata. Ezért Magyarországon az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyú a termelést, a foglalkoztatást és az exportot tekintve, mint más hasonló gazdasági fejlettségű országokban. Az 1990-es években még nagy szerepet vállalt a hazai gazdaságban.

A mezőgazdaság – az erdőgazdálkodást beleértve – és az élelmiszeripar együtt 1996-ban a nemzetgazdasági GDP 10,7 százalékát adta. Nem hivatalos számítások szerint a mezőgazdaságot tágabban értelmezve („agrobusiness”) a GDP-ből való részesedése ennél is nagyobb, mintegy 15-18 százalékosra becsülhető. A mezőgazdaság viszonylag nagyobb súlya abban is megmutatkozik, hogy 1997-ben az aktív keresők 8,5%-át foglalkoztatta, sőt az élelmiszeriparral együtt ez az arány 11,7% volt.

 
Rackanyáj a Hortobágyon

A nemzetgazdaság exportjának átlagosan 20-25%-a származott 19921997 között az élelmiszer-gazdaságból. Az ágazat külkereskedelmi forgalmának jelentős a kiviteli többlete.

A mezőgazdaság bruttó termelése 1997-ben a megelőző év szintjén maradt. A mezőgazdaság két fő területén eltérő irányú változás következett be, a növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 2,5 százalékkal emelkedett, az állattenyésztésé viszont 4,4 százalékkal csökkent. A két fő ágazat ellentétes irányú fejlődése egyébként 199297 között is megfigyelhető. A növénytermesztés fejlődése ugyanis viszonylag kiegyenlített volt, átlagosan 3 százalékkal nőtt évente, míg az állattenyésztés termelése csökkenő irányzat mellett nagy fokú ingadozást mutat és évente átlagosan 3 százalékkal mérséklődött.

FöldterületSzerkesztés

Az ország mezőgazdasági területe 1997-ben 6,195 millió hektár volt. Ez 11 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban, de 303 ezer hektárral kevesebb az 198690-es évek átlagánál. A mezőgazdasági terület 76 százaléka szántóföld, 19 százaléka gyep. A kert, a gyümölcsös és a szőlőterület 5 százalékkal részesedett a megművelt területből.

A földterület művelési ágak szerinti összetételében 1997-ben lényeges változás nem következett be. A mezőgazdasági termelést meghatározó szántóterület 4,711 millió hektár volt. A gyümölcsös, a szőlő- és gyepterület nagysága az előző évivel azonos, a kertterület viszont 11 ezer hektárral nőtt.

BirtokviszonyokSzerkesztés

A privatizáció és az átalakulások következtében a földhasználatban megnőtt az egyéni gazdálkodók szerepe. Míg 1994-ben a szövetkezetek, valamint a vállalatok és gazdasági társaságok használták az ország mezőgazdasági területének 56 százalékát, addig 1997-ben már csak 42 százalékát művelték. A kiválások következtében a szövetkezetek által használt földterület 30 százalékkal csökkent 1994-hez képest. Az ország földterületének már több mint felét (58 százalékát) egyéni gazdálkodók művelték 1997-ben és a mezőgazdasági termelés közel ekkora hányada is ebből a körből kerül ki.

BányászatSzerkesztés

Magyarország bányászata (a bányászati, földtudományi képzéseket is beleértve) a középkortól kezdve mindig rendkívül fejlett volt. Napjainkban a bányászat kevés helyen zajlik, a nemzetgazdaságnak nem alkotja meghatározó részét, mivel az ország a trianoni békeszerződés következtében legnagyobb bányászati vidékeit, érc- és ásványvagyonát (Dél- Erdély, Alacsony- Tátra, Máramaros vidéke stb.) elvesztette. Jelenlegi ásványkincsei közül jelentős a fekete- és barnaszén (Mecsek északkeleti és nyugati része, Borsodi- medence, Heves- Borsodi- dombság). A lignit kitermelése külszni bányászattal az 1990-es évektől kezdődött a Bükk és a Mátra déli lábainál. A kőolaj és földgáz (Algyő térsége, Dél- Hajdúság, Zalai-dombság) az ország szükségletét részben fedezi, kitermeléssel csak részint érintett. Ércekben az ország geológiai felépítése miatt szerény, de még így is jelentős, világviszonylatban is kiemelkedő mennyiségű rézérc vagyonnal rendelkezik az ország Recsk környékén. Ez jelenleg már nincs kitermelés alatt. Jelentős mennyiségű bauxit vagyonnal is rendelkezik az ország, kis mennyiségben pedig előfordul még mangánérc Úrkút térségében. Utóbbiak kitermelése napjainkban is zajlik. Az országban található még arany és ezüst Recsk, Nagybörzsöny, Rudabánya, Telkibánya térségében. Uránérc Kővágószőlősön, cink- és ólomérc Gyöngyösoroszi települések környezetében található, kisebb mennyiségben, de ezeket sem bányásszák. Bár a legújabb vizsgálatok szerint Magyarország aranykészletei világviszonylatban is jelentősek (előssorban a Börzsöny ércvagyona esetében), kitermelésére annak relatív nagy energia- és forrásigénye miatt nincs kidolgozott terv. Vasérc Magyarországon elsősorban a Borsodi- medence északi részein található nagy tömegben Rudabánya központtal, melynek kitermelése az ipari szerkezet átalakulásával a múlt század végén szűnt meg. Pálházán az építőipar szempontjából jelentős perlitet még napjainkban is bányásszák. Ezzel kapcsolatban Magyarországon jelentős volt, és jelenleg is meghatározó a kavics-, sóder- a mészkő és a homokbányászat elsősorban a Zemplén, a Bükk, a Bükkalja, a Mátra, a Duna felső szakaszain és a Fertő- tó vidékén. Jelentős ásványkincsnek minősülnek még a különféle ásványi sókban gazdag termálvizek, melyek a bányászat egyéb felszínalakító tevékenységei (bányatavak kialakulása, régészeti, őslénytani leletek felfedezése, bányászati hagyományok) mellett a turizmusban is fontos szerepet játszanak.[136]

IparSzerkesztés

Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű, külgazdaság-érzékeny ország. Nyersanyagokban és energiahordozókban szerény, területén kőolaj-, földgáz-, bauxit-, szén-, kaolin-, zeolit-, perlit-, bentonit-, illetve építőipari andezit, riolit, tufa, mészkőbányászat folyik, de jelentős behozatalra szorul a nyersanyagokból.

Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek, napjainkban viszont a kutatás-fejlesztés is kezd vezetőbb ágazat lenni. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezőgazdaság, valamint az építőipar részesedése. A GDP növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja az EU-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető. 2009-ben a kedvező nemzetközi feltételek hatására megtört a 2001 óta megfigyelhető lassulási trend, a 4%-os növekedés, a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén felül az ipar és az építőipar 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás).[137] Az energia 64%-a atomenergia, 22%-a fosszilis forrásból származik.[15]

Legnagyobb magyar vállalatok: Wizz Air (légiközlekedés), OTP Bank (pénzügy), MOL (olajipar), Magyar Villamos Művek (energia), Richter Gedeon (biotechnológia és gyógyszeripar), Pick (húsipar), Zwack Unicum (szeszipar), Magyar Telekom (telekommunikáció) stb.

KülkereskedelemSzerkesztés

Export

A fő exportcikkek: gépek és berendezések, illetve egyéb ipari termékek, élelmiszer, nyersanyag, üzemanyag és villamos energia.[15]

Az export fő felvevőpiacai 2017-ben:   Németország 27,7%,   Románia 5,4%,   Olaszország 5,1%,   Ausztria 5%,   Szlovákia 4,8%,   Franciaország 4,4%,   Csehország 4,4%,   Lengyelország 4,3%.[15]

Import

A fő importcikkek: gépek és más ipari termékek; üzemanyag és villamos energia; élelmiszer; nyersanyag.[15]

Az import fő forrásai 2017-ben:   Németország 26,2%,   Ausztria 6,3%,   Kína 5,9%,   Lengyelország 5,5%,   Szlovákia 5,3%,   Hollandia 5%,   Csehország 4,8%,   Olaszország 4,7%,   Franciaország 4%.[15]

ÉletszínvonalSzerkesztés

A magyar emberi fejlettségi index (HDI) egyenlőtlenségi kiigazítása 7,4%, amely az egyik legmagasabb Közép-Kelet-Európában; azt mutatja hogy a szegénység és az egyenlőtlenség nagy hatással van a HDI-re.[132] Az egyenlőtlenségek az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta nőttek, összhangban az általában a felső-középosztályt előnyben részesítő újraelosztási politikával. Az Eurostat adatai szerint a Gini-együttható 2010 és 2014 között 24,1-ről 28,6-ra nőtt, azóta pedig 28 körül mozog. Ez az adat ugyan alacsonyabb az uniós átlagnál, de a környező országokhoz képest lényegesen nagyobb egyenlőtlenségre utal.[132]

A Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019-ben 17,7 százalék volt a jövedelmi szegénység által veszélyeztetettek aránya, a 2012 óta tartó folyamatos csökkenés után, 12,2 százalékuk szenved relatív jövedelmi szegénységben.[132] A kiszolgáltatott csoportok, például a nyugdíjasok, a gyerekek, a munkanélküliek és a romák különösen ki vannak téve a szegénységnek. A nyugdíjasok szegénységi kockázata a 2010-es 4,4%-ról 19,1%-ra emelkedett.[132] A munkanélküliek 61,8%-át fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata, mivel Magyarország az egyik legkevésbé bőkezű munkanélküli segélyprogramot kínálja az EU-ban. Az OECD adatai és módszertana alapján 2019-ben a gyermekek relatív jövedelmi szegénysége 16,9% volt, ami jelentősen meghaladja Magyarország közép-kelet-európai szomszédaiét.[132] A romák szegénységi kockázata több mint háromszorosa az országos átlagnak.[132]

Bár a hivatalos statisztikák nem mutatják a munkanélküliség számottevő növekedését a COVID-19 világjárvány idején (2021 februárjában 4,5%), a valós számok valószínűleg sokkal magasabbak.[132]

FizetésekSzerkesztés

Magyarországon világviszonylatban viszonylag magasak, az Európai Unió átlagához képest még 2020-ban is alacsonyak a bérek. Az uniós keleti országokat figyelembe véve valamennyi visegrádi és balti országban, továbbá Szlovéniában és Horvátországban is magasabb az átlagfizetés, mint Magyarországon.

KözlekedésSzerkesztés

Városi közlekedésSzerkesztés

Magyarország legtöbb, tömegközlekedést alkalmazó városában a távolsági közlekedésért is felelős Volánbusz bonyolítja le a helyi közlekedést, autóbuszokkal. Nyolc városnak van saját személyszállítási közszolgáltatása (Budapesten a BKV, Debrecenben a DKV, Kaposváron a KTRT, Miskolcon az MVK, Pécsen a Tüke Busz, Szegeden az SzKT, Tatabányán a T-Busz, Veszprémben a V-Busz) Kecskeméten a KEKO Kft. melyek vagy csak autóbuszokkal, vagy villamossal, trolibusszal, metróval és más közlekedési eszközökkel is szállítják az utasokat, helyenként alvállalkozókat is bevonva, vagy a Volánbusszal együttműködve.

Közúti közlekedésSzerkesztés

 
Meglévő, épülő és tervezett magyarországi autópályák

Magyarország személy- és teherforgalmának legnagyobb része közúton történik. A gyorsforgalmi utak hossza 2010. március 31-én közel 1300 km, valamint a hosszú csomóponti ág és pihenőhelyi utak: 366 km.[138]

AutóbuszSzerkesztés

Az autóbuszos közúti helyközi tömegközlekedést a Volánbusz bonyolítja.

Vasúti közlekedésSzerkesztés

 
Magyarország közforgalmú vasúti hálózata

Magyarországon a vasút – a közút után – a második legjelentősebb közlekedési ág. Vasúthálózatunk sugaras szerkezetű, melynek központja Budapest. Vasúti csomópontokat építettek ki a nagyobb hídvárosoknál, mint például Szolnok. Fontos csomópontok a gazdasági központok, mint Székesfehérvár vagy Miskolc. A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) bekapcsolódott az európai konténerforgalomba. A MÁV Pályavasúti Üzletága kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV) által üzemeltetett helyiérdekű vasutat (HÉV), a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat (GYSEV) és a legtöbb kisvasutat.

Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), 176 km pedig keskeny nyomtávolságú vonal.

Vízi közlekedésSzerkesztés

A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadósság törlesztéseként kapott.[139]

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1622 km.[15] Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna víziút rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.

Légi közlekedésSzerkesztés

 
A Wizz Air egyik gépe

Magyarországon öt nemzetközi repülőtér üzemel, de ebből csak a budapesti és a debreceni jelentős, az utasforgalomnak több mint 85%-át a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér bonyolítja le. A repülőterek száma összesen 41. A regisztrált légi szállítók száma öt, évi utasforgalmuk 31 226 848 fő volt 2018-ban.[15] Magyarország második legjelentősebb repülőtere a Debreceni Nemzetközi Repülőtér, a teljes utasforgalom 10%-át itt bonyolítják le, 8 állandó menetrend szerinti járat (ezek folyamatosan bővülnek) és további számos charter járatok közlekedik. A többi három kisebb repülőtéren az utasforgalom 1-2%-át bonyolítják, ezt is csak időszakosan.

Magyar légitársaságok:

RepülőterekSzerkesztés

Telekommunikáció, médiaSzerkesztés

A sajtószabadság súlyosan sérül. A párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders(wd)) szervezet jelentése alapján 2012-től 2020-ig évről-évre romlott a magyar sajtószabadság helyzete. Az ország 2020-ra 180 ország közül a 89. helyre csúszott vissza.[34] (2010-ben a 25., 2012-ben a 40., 2015-ben a 65., 2018-ban a 73.)[34] A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés alapján egyre gyakrabban került sor a független médiaorgánumok felvásárlására.[140] A Fidesz kötődésű KESMA uralja a média nagy részét az országban.[141] A Médiatanács nem működik független szervként, nincs biztosítva, hogy döntéseit politikai érdekektől mentesen hozza meg, ugyanis a tagok mindegyikét a kormány jelölte ki.[140] A kormányhoz közeli emberek az évek során felvásárolták a kiadókat, és a szerkesztőségeket kormányszócsövekké változtatták. Ez vonatkozik többek között az összes megyei napilapra,[92] továbbá a köztévére (M1),[93] a TV2-re [94] és számos országos rádióra.[142][143] A 2010-es évek végén tizennégy „közszolgálati” műsorszolgáltató volt a „kormánypárti” csatornák között.[144]

ÚjságSzerkesztés

Magyarország alaptörvényének értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A 2000-es évek második felétől a papír alapú sajtót háttérbe szorította az internetes újságírás. Számos internetes újság (napilapok, hetilapok, havi lapok) és blog elérhető, jobboldali-konzervatív, baloldali-liberális, és keresztény orientációjúak.

Online napilapok / hetilapok / blogok
Főbb liberális, szociáldemokrata,
egyéb ellenzéki és független napilapok / hetilapok / blogok
Főbb keresztény napilapok / hetilapok / blogok Hivatalos kormányzati média Főbb kormánypárti, jobboldali napilapok / hetilapok / blogok
168ora.hu 777blog.hu kormany.hu az összes megyei napilap kormányközeli kézben van [92]
24.hu hetek.hu magyarorszag.hu demokrata.hu
444.hu katolikus.ma magyarkozlony.hu flagmagazin.hu
atlatszo.hu magyarkurir.hu hunhir.info
azonnali.hu magyarjelen.hu
alfahir.hu mandiner.hu
hvg.hu Magyar Hírlap
index.hu Magyar Nemzet
magyarhang.org magyartudat.hu
magyarnarancs.hu mindenszo.hu
merce.hu novekedes.hu
napi.hu origo.hu
nepszava.hu pestisracok.hu
nyugatifeny.hu vadhajtasok.hu
propeller.hu vg.hu
telex.hu 888.hu

RádióSzerkesztés

TelevízióSzerkesztés

TelefonSzerkesztés

Az ország előhívó száma 36.[15] A házi telefon-előfizetések száma 2015-ben több mint hárommillió volt. Ugyanekkor 11 millió mobiltelefon-előfizetés volt érvényben. A fix, nem mobil telefonok helyét átveszi a mobil. Mobilszolgáltatást három cég nyújt: a Magyar Telekom (az 1990-ben alapított Westelt vásárolta fel az akkori Deutsche Telekom), a Yettel (korábban: Pannon GSM, Telenor) és a Vodafone.

InternetSzerkesztés

2018-ban 7,5 millióan használtak internetet. A magyarországi internetcímek végződése .hu.[15]

KultúraSzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

ZeneSzerkesztés

A magyar zenéből legismertebb a magyar népzene és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Utóbbi kettő gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait.[145][146][147] Több mint 200 000 különböző népi dallamot jegyeztek már fel, és a gyűjtésük ma is folyik. Ritmusát tekintve a magyar népzene jellemzően daktilus alapú, hasonlóan a magyar nyelvhez, amelyben a szavak első szótagja mindig hangsúlyos. Magyarországon élő vagy innen származó, nemzetközileg elismert kortárs zeneszerzők Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter és Jeney Zoltán. A 20. század világhírű magyar zeneművészei közé tartoztak például Fischer Annie, Banda Ede vagy Cziffra György.

IrodalomSzerkesztés

A magyar irodalom az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva. Kertész Imre irodalmi Nobel-díját a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend: Petőfi Sándort több tucat nyelven ismerik,[148] Molnár Ferenc színművei külföldön is nagy sikert arattak.

FestészetSzerkesztés

FilmművészetSzerkesztés

Tudomány és Nobel-díjSzerkesztés

Magyar Tudományos Akadémia (rövidítve: MTA): 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (17911860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (a mai Tudományos Akadémia) létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.[149] Az MTA tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete. 2019-ig fontos feladata volt továbbá a tudományos kutatások támogatása.

 
Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas és Kossuth-díjas orvos, biokémikus

Nobel-díjas magyarok listája évszám szerint:[150]

Név Év Kutatása Nobel-díj típusa
Kertész Imre 2002 írói munkásság irodalmi
Oláh György 1994 a karbokation kémia kémiai
Harsányi János 1994 játékelmélet közgazdasági
Gábor Dénes 1971 a holográfia feltalálója fizikai
Wigner Jenő 1963 az atommagok és az elemi részecskék elmélete fizikai
Békésy György 1961 a belső fül ingerlésének fizikai mechanizmusa orvosi
Hevesy György 1943 radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazása kémiai
Szent-Györgyi Albert 1937 a C-vitamin és a P-vitamin izolálása orvosi
Zsigmondy Richárd 1925 a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyítása és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszerei kémiai
Bárány Róbert 1914 a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiája orvosi
Lénárd Fülöp 1905 a katódsugarak tulajdonságai fizikai

Oktatási rendszerSzerkesztés

Magyarországon az óvodák nagy része önkormányzati tulajdonban, de az iskolák nagy része 2013. január 1-je óta állami tulajdonban van, de léteznek egyházi, nemzetiségi önkormányzati és magántulajdonúak is. A magyar közoktatás ugyan világnézetileg semleges, ennek ellenére az egyházi tulajdonban lévő oktatási intézmények az állami intézményeknek juttatott támogatások többszörösét kapják meg.[151]

Óvodába hároméves kortól kötelező járnia a gyermeknek. Az általános iskolát, amennyiben iskolaérett, abban az évben kezdi meg, amelyikben szeptember 1. előtt betölti hatodik életévét. Az általános iskola általában nyolc évig tart, ezután szakközépiskolába, szakgimnáziumba vagy gimnáziumba mehet továbbtanulni a diák. Ez leggyakrabban négyéves, de a gimnáziumok gyakran nyolc- és hatosztályos képzést is indítanak, ahová a 4., illetve a 6. elvégzett általános iskolai osztály után mehet a gyermek. Az 1997/98-as tanévtől kezdve a középfokú iskolák számozása az általánosét folytatja, tehát az 5., 7. vagy 9. osztállyal kezdődik. A közoktatási törvény írja elő a tankötelezettséget Magyarországon.[152]

Sikeres érettségi vizsga után a diák főiskolán vagy egyetemen (ELTE, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem, BME, Corvinus Egyetem stb.) folytathatja tanulmányait. Ide felvételi vizsgával és/vagy a tanulmányi eredmények alapján számított pontokkal lehet bekerülni. Jelenleg az állam - megfelelő tanulmányi előmenetel esetén – állami ösztöndíjat ad, amennyiben a hallgató vállalja, hogy a diploma megszerzését követő húsz évből a képzési idejének megfelelő időt Magyarországon dolgozik, vagy visszafizeti a képzés teljes díját. Különben a hallgatónak a képzés teljes költségét magának kell fizetnie. Egy szakon azonban korlátozott az így ingyenes félévek száma. Magyarország 2005-től áttért a bolognai rendszerre, aminek keretén belül bevezették az alap- és mesterképzést. Az alapképzés 3 éves, a mesterképzés 2 éves. A bolognai folyamat eredményeként az alapfokú diploma megszerzése után a hallgató egy másik egyetemen vagy főiskolán is folytathatja a képzést, vagy egy alapfokú diplomával több mesterképzést is elvégezhet.[152] Az OECD felmérése alapján a magyar oktatás a 21. helyet foglalja el a világon általános minősége alapján.[153] Az oktatási kiadások a GDP 4,85%-át adják.[102] A tanár-diák arány 1:11. Az országban élő diplomások aránya 1980 és 2010 között megháromszorozódott, így a Magyarországon élő diplomások aránya 19%, a 25 éves, és annál idősebb népesség viszonylatában.[154]

ÉpítészetSzerkesztés

 
A „Magyar Versailles”-ként becézett fertődi Esterházy-kastély

Magyarország történelme során több olyan kimagasló épületet is megalkotott már, amely európai és világ viszonylatban is nagy elismerésnek örvendenek. Ilyen például a kontinens legnagyobb zsinagógájának is számító Dohány utcai zsinagóga vagy Nagy zsinagóga, amely mór stílusban épült 1854-59 között Ludwig Förster tervei alapján, és amely közel háromezer ember befogadására is képes.[155] Ilyen még a Budapesten, a Városligetben megtalálható, Európa legnagyobb fürdőkomplexumának is számító Széchenyi gyógyfürdő 1913-ban átadott neoreneszánsz épületegyüttese,[156] továbbá az ország legnagyobb épületének számító Országház is, amely 268 méter hosszú és 96 méter magas, ezzel pedig az ország egyik legmagasabb épületének is számít,[157] ilyen továbbá az ország legnagyobb vallási építménye, amely az egyik legnagyobbnak számít Európában is, a száz méter magas klasszicista stílusú Esztergomi bazilika, ahol egyben a világ legnagyobb egy vásznára festett oltárképe is megtalálható Michelangelo Grigoletti alkotásában,[158] továbbá Magyarország ad otthont a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak,[159] valamint egy ókeresztény temetkezési helynek is, a Pécsen található ókeresztény sírkamráknak, ami a világörökség része.[160]

NéprajzSzerkesztés

 
Hagyományos magyar paraszti ház Abasáron, Heves megyében
 
Tradicionális magyar népviseletben lévők csárdás közben a Vajdaságban

A finnugor nyelvcsalád legnagyobb lélekszámú és legnyugatibb csoportját képező, vándorlásaik során török és keleti szláv népekkel érintkező, a Kárpát-medencében való letelepedésüket követően számos etnikai elemet és kulturális jelenséget magába olvasztó, illetve átvevő magyarság etnikai-táji szerkezete más európai népekéhez képest egységes. A magyarság a 9. századtól folyamatosan használta saját írásrendszerét, a székely-magyar rovást, azonban az elsődleges írássá a latin ábécé lépett elő. A magyar nyelvhez illeszkedő latin írásforma a 20. század elejére nyerte el végső formáját, kialakítva a ma is ismert magyar ábécét. A mai Magyarország területén számon tartott főbb néprajzi tájak és csoportok elkülönítése kisebb etno-kulturális jelenségek (népviselet, népi építészet, népszokások, nyelvjárás stb.) eltérésén alapul. Ennek megfelelően a néprajzi szakirodalom Magyarország táji-néprajzi tagolódása kapcsán három főbb, karakteres hagyományos népi kultúrával rendelkező néprajzi tájakat és csoportokat különböztetünk meg, ezek a Dunántúlon (például a Göcsej, a Hanság, az Ormánság, a Sárköz stb.), az Alföldön (például a Kiskunság, a Jászság, a Hajdúság stb.) és a néprajzi szempontból a Felföldhöz tartozó Északi-középhegységben és déli előterében (például a Palócság, Matyóföld, Hegyalja stb.) található régiók.[161]

A hagyományos magyar paraszti társadalom patriarchális, azaz apajogú nagycsaládokra épült, a birtokszerkezet kora újkortól jelentkező felaprózódásával azonban a kis család, illetve a műrokonság (komaság) és a szomszédság lett a paraszti társadalom alapegysége. A települések társadalmi szerkezete már a középkorban sem volt egységes, igazán éles társadalmi különbségeket azonban csak a jobbágyfelszabadítás és a 19. század gyors ütemű technikai-gazdasági fejlődése hozta el. A szegényparaszti réteg és a nincstelen agrárproletárok mellett ekkor jelentek meg a közép- és gazdagparasztok.[162] A magyarság legősibb foglalkozásai közé tartozott a zsákmányoló méhészet, valamint a halászat. Az újkorig a magyar parasztság legjelentősebb ősi gazdálkodási formája a rideg állattartás volt, ezt váltotta fel fokozatosan a szénatermelésen alapuló félszilaj, majd az istállózó állattartás. Ez utóbbi változás nyomán léptek a nagyobb hasznonvételű állatfajták a hagyományos magyar tájfajták helyébe (magyar szürke szarvasmarha, rackajuh stb.), és ezzel párhuzamosan az ősi magyar pásztorkutyafajtáknak (mint a puli, a komondor stb.) a szerepe is csökkent.

A földművelésben az újkorra kettős táji rendszer alakult ki, a domb- és hegyvidéki (parlagolás, sarlós aratás, cséplés, csűrös gabonatárolás), illetve az alföldi (kaszás betakarítás, nyomtatás, vermelés) növénytermesztési rendszer. A hagyományos kultúrnövények (búza, rozs, tönköly, alakor, köles, hajdina stb.) mellett a 17-18. századtól jelentek meg a kapásnövények (burgonya, napraforgó, paprika, dohány, kukorica stb.), majd a különböző zöldségkultúrák. A szőlőművelési és borászati ismereteket a középkor során a vallon telepesektől, majd a délszláv népektől vettük át.[163]

GasztronómiaSzerkesztés

A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha eredetileg nem is tartozik a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az étolaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran paprikával ízesítik, egészben vagy porrá őrölt formájában – ami magyar találmány.[164] Nemzetközileg a gulyás (külföldön pörköltszerű valami), a paprikás krumpli és a lecsó a legismertebb magyar étel. A halászlé különböző fajtájú halak, hagyma, őröltpaprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: paprikás csirke, libamáj. A tejföl gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a dobostorta, a rigójancsi, a rétes (leheletvékony tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, meggyes, mákos, túrós és egy valamivel ritkább változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-palacsinta, szilvás gombóc, somlói galuska és gesztenyepüré.

Érdekes pékáru a kifli,[165] amely nevét a német Kipferl után kapta, és ritka péksütemény a világon. Említésre méltó még a langalló vagy kenyérlángos, amely szintén magyar jellegzetesség; napjainkban újra divatba jött.[166]

A magyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a Tokaji aszú, az Egri bikavér és a Badacsonyi szürkebarát. Alkoholtartalmú italok közül magyar specialitás a pálinka és az Unicum. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az ásványvizek, közöttük a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó 2004. évi Eauscar díjat” nyerte el,[167] de érdemes megemlíteni a szintén népszerű Theodora kékkúti vizet és a gyógyhatású Mira vizet is.

TurizmusSzerkesztés

 
A magyar szecesszió egyik legkimagaslóbb alkotása, a Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti Múzeum

Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai Budapest, a Balaton és környéke, illetve a Dunakanyar. Évente mintegy 7 millió turista látogatja.[168] Az ország idegenforgalmi szempontból a kilenc régióra osztható, ezek a Budapest–Közép-Duna-vidék, a Közép-Dunántúl, a Nyugat-Dunántúl, a Balaton, a Dél-Dunántúl, az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Tisza-tó régió. Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, a Budapest Parádé, és a Sziget Fesztivál, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hídivásár, a Debreceni virágkarnevál és a Szegedi Szabadtéri Játékok, Miskolcon a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, a Nyugat-Dunántúlon a soproni VOLT Fesztivál.

Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete.[169] A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok (Szent István-bazilika), paloták (Budavári Palota), ókori, középkori és török kori (Gül Baba türbéje) emlékek, valamint barokk (Szent Anna templom), klasszicista (Nemzeti Múzeum), romantikus (Pesti Vigadó), neoreneszánsz (Magyar Állami Operaház), eklektikus (Néprajzi Múzeum) és szecessziós (Iparművészeti Múzeum) stílusú középületek és lakóházak, továbbá 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi hidak (Széchenyi lánchíd), valamint a köztéri szobrok (Szabadság-szobor) és emlékművek (Millenniumi emlékmű) sokasága található.[170]

 
A királyok városaként is emlegetett egykori főváros, Székesfehérvár híres főtere a püspöki palotával és az Országalmával

A magyarországi városok közül Budapest után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak: Székesfehérvár, Debrecen, Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Hortobágy, Nyíregyháza és Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja, Szentendre.[170]

Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókő, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyula), kastélymúzeumok (Fertőd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllő, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező hollókői ófalut és Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a Mohácsi Történelmi Emlékhely, a kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu. Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta stb.), az őrségi és göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.[170]

GyógyturizmusSzerkesztés

 
A Makói Termál- és Gyógyfürdő („Hagymatikum”)

Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű termálvízkészlete (Nemzetközi összehasonlításban az ország az egyik leggazdagabb felszíni termálvízkészlettel rendelkezik).[171] A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa.

A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is. Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon Agárd,[172] Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cegléd, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Dombóvár, Egerszalók,[173] Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Jászárokszállás, Kehidakustány, Kiskunhalas,[174] Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Makó, Martfű, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Paks, Parádfürdő, Püspökladány, Sárvár, Siklós, Szeged, Székesfehérvár,[175] Szentes, Szolnok, Tamási, Tiszaújváros, Túrkeve, Zalakaros településeken találunk.[176]

SportSzerkesztés

 
A magyar labdarúgó-válogatott vb-elődöntő mérkőzésen Lausanne-ban 1954. június 30-án, Magyarország - Uruguay (4–2)

Magyarországon a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, amiben egykoron a világ elitjéhez tartozott (sikerei között szerepel 3 olimpiai aranyérem, 1 olimpiai ezüstérem, 1 olimpiai bronzérem, 2 világbajnoki ezüstérem és 1 Európa-bajnoki bronzérem).[177] Az akkori idők csapatát (az 1950-es években) nem véletlenül illetik világszerte a magyar Aranycsapat névvel. Azonban évtizedek óta a magyar válogatott már ki sem jutott a világbajnokságokra.

Kedvelt sportág még a kézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan számokban, mint a vívás, kajak-kenu, úszás, ökölvívás, birkózás, öttusa, vízilabda, és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Sportnemzeti státuszát mi sem bizonyítja jobban, mint az olimpiai játékok összesített éremtáblázatának 8. helye (176 arany, 151 ezüst, 174 bronzérem). Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például Papp László, labdarúgókat, mint Puskás Ferenc vagy olyan úszókat, mint például Hajós Alfréd, vagy mint a legsikeresebb magyar olimpiai bajnok és pontszerző vívó Gerevich Aladár.[178]

Az országban fejlődő szinten van a jégkorong. A magyar férfi-válogatott az utóbbi időkben elérte történetének legnagyobb sikerét is; 2008-ban Japánban (Szapporóban) megnyerte a divízió I-es jégkorong-világbajnokságot. Ezzel feljutott a legjobbak közé a 2009-ben Svájcban megrendezett világbajnokság A csoportjába. Ezt a bravúrt 2015-ben is megismételték.

A motorsport is népszerű. A magyar Szisz Ferenc nyerte az első Grand Prix (Nagydíj) futamot a világon, 1906-ban. Az ország saját Formula–1-es futamot rendez a Hungaroringen 1986 óta. A F1-es versenyeken a legsikeresebb magyar versenyző Baumgartner Zsolt. A ralibajnokságok és a túraautó-világbajnokságok is fontos szerephez jutnak. A legkiválóbb versenyzők Talmácsi Gábor illetve Michelisz Norbert.

Ünnepek és emléknapokSzerkesztés

Magyarországi ünnepek és emléknapok[179]
Dátum Az ünnep neve Munkaszüneti nap Megjegyzés
Január 1. Újév igen
Március 15. Az 1848-as forradalom ünnepe[80] igen
Változó Nagypéntek igen
Változó Húsvét (vasárnap és hétfő) igen március 22. és április 26. között
Május 1. A munka ünnepe igen
Változó Pünkösd (vasárnap és hétfő) igen május 10. és június 14. között
Június 4. A nemzeti összetartozás napja nem
Augusztus 20. Állami ünnep az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére[80] igen
Október 6. Aradi vértanúk nem
Október 23. 1956-os forradalom ünnepe és a harmadik magyar köztársaság kikiáltásának napja[80] igen
November 1. Mindenszentek igen
December 24. Szenteste nem Többnyire csökkentett munkaidő, korlátozott közösségi közlekedés és nyitvatartási idők.
December 25. és 26. Karácsony igen
December 31. Szilveszter nem Többnyire csökkentett munkaidő, módosított közösségi közlekedés és nyitvatartási idők.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Alaptörvény B) cikk (2) bekezdés
  2. A honfoglalás dátuma
  3. A hagyomány szerint 1000 karácsonyán történt I. István megkoronázása, ami a 16. században bevezetett Gergely-naptár szerint 1001. január 1-ére esik.
  4. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd003c.html
  5. A lakónépesség nem, megye és régió szerint, január 1.*. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  6. a b Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (PDF) pp. 18. Központi Statisztikai Hivatal, 2019. január 1. (Hozzáférés: 2020. június 15.) „Magyarország összesen, terület: 9.302.256 hektár, lakónépesség: 9.772.756 fő”
  7. Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. [2018. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  8. Népszámlálás 2011, vallás. [2018. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  9. a b KSH adat 2018. [2020. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
  10. a b KSH adat 2018. [2020. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
  11. a b HDI 2018 Index. ENSZ. (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)
  12. Gini index (World Bank estimate) - Hungary. Világbank. [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
  13. Földrajzi világatlasz, Cartographia 2001-2
  14. a b Országinfó - Földrajzi adatok. [2014. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  15. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t The World Factbook – Hungary (angol nyelven). CIA. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  16. Magyarország Alaptörvénye. Magyar Állam. [2017. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
  17. Több mint 14 millióan beszélnek magyarul a Kárpát-medencében és a világon, a második a finn nyelv ötmillió beszélővel, a harmadik az észt egymillió használóval.. Classification of the Uralic (Finno-Ugrian) languages, with present numbers of speakers and areas of distribution (last updated 24 September 2015) - helsinki.fi, 2017. június 6. [2017. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 6.)
  18. Richard C. Frucht. Eastern Europe: An Introduction to the People, Lands, and Culture. ABC-CLIO, 360. o. (2004. december 31.). ISBN 978-1-57607-800-6 
  19. Trianon, Treaty of, The Columbia Encyclopedia (2009). Hozzáférés ideje: 2017. június 7. 
  20. A Trianoni békeszerződés szövege (angol). [2008. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
  21. Hanrahan, Brian. „Magyarország szerepe az 1989-es "forradalmakban" - BBC (angol)”, BBC News, 2009. május 9.. [2017. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. június 7.) 
  22. Kamm, Henry. „A magyar aki vezette az 1956-os forradalmat, hősként lett eltemetve”, The New York Times, 1989. június 17. (angol nyelvű) 
  23. Quality of Life Index by Country 2018 (angol nyelven). www.numbeo.com. [2018. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 28.)
  24. Archivált másolat. [2017. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  25. Human Development Reports, Composite indices — HDI and beyond Archiválva 2016. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (2018) 87
  26. Social Progress Imperitive Website. Social Progress Imperitive. [2015. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 30.)
  27. Archivált másolat. [2019. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  28. Global Peace Index 2017 - 15. hely (2016: 19. hely). [2017. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 8.)
  29. CPI 2020. Transparency International. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  30. Hungary drops sharply in global anti-corruption index (angol nyelven). EUobserver. (Hozzáférés: 2022. május 26.)
  31. Hungary (angol nyelven). Transparency.org. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  32. Corruption Perceptions Index 2017 (angol nyelven). Transparency International, 2018. február 21. [2019. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
  33. Magyarország már majdnem a legkorruptabb ország az EU-. Index.hu, 2018. február 21. [2018. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
  34. a b c 2020 World Press Freedom Index (angol nyelven). Reporters Without Borders. (Hozzáférés: 2020. október 22.)
  35. Dropping the Democratic Facade (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
  36. Hungary: Country Profile (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
  37. Knight, Skylar G.: Dismantling Democracy: The Orbánization of Hungary | illiberalism.org (amerikai angol nyelven). https://www.illiberalism.org/. (Hozzáférés: 2022. július 31.)
  38. BTI 2022 Country Report: Hungary (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022)
  39. Ranking | Democracy Matrix. www.democracymatrix.com. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
  40. a b 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.)
  41. Magyarország már nem teljes értékű demokrácia - megszavazta az állásfoglalást az EP (magyar nyelven). euronews, 2022. szeptember 15. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
  42. WTO Tourism Highlights 2016, 8. oldal
  43. Carolyn Banfalvi: Hungary: the land of thermal spas (angol nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  44. Lake Balaton (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  45. 20 éve világörökség füves pusztánk, a Hortobágy. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  46. Földmérési és Távérzékelési Intézet, Államhatárügyi Osztály
  47. Furulyával is lehet 160 kilós határkövet emelni – ilyen a határügyesek élete. 24.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  48. Szatmári József: Akkor hol is van Magyarország legmélyebb pontja?. Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 2007. október 9. [2018. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 30.) „Szegeden és környékén azonban szinte mindenki úgy tudja, hogy ez a nevezetes pont éppen a Tisza másik oldalán, Tiszasziget község határában található, ahol már évtizedekkel ezelőtt megjelölték […] és emlékművet helyeztek el”
  49. Fésű József György, Nagy Mihály: Kultúra és fenntarthatóság. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
  50. Archivált másolat. [2017. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  51. Archivált másolat. [2017. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  52. Information Hungary, 14–20. o. (angol nyelven) Szerkesztette Erdei Ferenc, az MTA alelnöke, Akadémiai Kiadó/Pergamon Press, 1968
  53. a b Időjárási rekordok Magyarországon Archiválva 2015. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (OMSZ)
  54. Meg se kottyant a háromfokos nyári hajnal Archiválva 2017. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – Index, 2012. augusztus 16.
  55. Második Finnország aligha leszünk, de gyorsulhat az erdősítés. agrarszektor.hu . [2017. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
  56. Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek. termeszetvedelem.hu . A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  57. MME - Országos kétéltű és hüllő felmérési programot indít az MME. [2011. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 7.)
  58. Archivált másolat. [2014. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 1.)
  59. Nagy- Kálmán: A modenai ima (900) és az első itáliai hadjárat (898–900) története. [2016. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 23.)
  60. *szerk.: Petkes Zsolt: Honfoglalók fegyverben, 2 Magyar Őstörténet (3). Helikon, 9. o. (2015). ISBN 9789632276946 „…bár a latin eredetiben nem sagittis (nyíl), hanem iaculis (hajítódárda) szerepel”  (Az idézet online elérése: Népszerű idézetek Archiválva 2018. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  61. Asia Travel Europe: Hungaria Travel Information | Asia Travel Europe. Asiatravel.com. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 21.)
  62. Hungary – Britannica Online Encyclopedia. Britannica.com. [2008. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 21.)
  63. Szekfű Gyula: Magyar Történet. A Lipót-féle abszolutizmus. Archiválva 2016. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  64. Bérenger, Jean; Kecskeméti KárolyOrszággyűlés és parlamenti élet Magyarországon, Osiris, 2000. 37. o.
  65. Az országgyűlés háromévenkénti össze nem hívása, Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc és Frangepán Ferenc Kristóf törvénytelen halálra ítélése, az eperjesi vésztörvényszék.
  66. A fontosabbak: Gubernium (=abszolutizmus), pozsonyi országgyűlés (a királyi hitlevél kiváltságainak megnyirbálása), hajdúk kiváltságainak eltörlése, a jászkunok eladása a Német Lovagendnek.
  67. Votruba, Martin: The Law on the German Language in Administration. Slovak Studies Program. University of Pittsburgh. [2010. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 30.)
  68. Géza Jeszenszky: From "Eastern Switzerland" to Ethnic Cleansing (angol nyelven). [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 19.)
  69. Kinga Frojimovics, Géza Komoróczy, Jewish Budapest: monuments, rites, history, Central European University Press, 1999, 67. o. Google Books Archiválva 2017. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  70. Nagy Háború - KSH PDF. [2016. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 28.)
  71. Mamatoy, Victor S.: The United States and East Central Europa 1914–1918. Princenton, 1958. 336. o.
  72. 1918. november 13. A belgrádi fegyverszünet megkötése.. Rubiconline történelmi magazin. [2014. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  73. Magyarország a XX. században - A kartográfia története
  74. Teleki Pál – egy ellentmondásos életút Archiválva 2008. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, geographic.hu
  75. Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után, statisztikai áttekintés. [2007. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  76. a b c Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Archiválva 2013. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben. Budapest, Osiris, 2005. p. 277
  77. Man Of The Year: The Land and the People”, Time magazin, 1957. január 7. (Hozzáférés ideje: 2021. március 20.) (angol nyelvű) 
  78. Man Of The Year (A Time magazin borítója)”, Time magazin, 1957. január 7. (Hozzáférés ideje: 2021. március 20.) 
  79. Magyarország új alaptörvénye. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 1.)
  80. a b c d e f g h i j Magyarország alaptörvénye. [2018. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 24.)
  81. Freedom House: Magyarország már nem demokrácia, hanem hibrid rezsim. 444.hu, 2020. május 6.
  82. Megjelent a jogállamiság európai unióbeli helyzetéről szóló első éves jelentés (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.)
  83. Nemzeti Választási Iroda - Országgyűlési Választás 2022.. vtr.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2022. május 26.)
  84. Dropping the Democratic Facade (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  85. BTI 2022 Hungary Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  86. ceto: Uniós eljárás indult a civilellenes törvény miatt. Magyar Helsinki Bizottság, 2017. július 13. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  87. Press corner. A 2022. évi jogállamisági jelentés: A Bizottság konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára. (Hozzáférés: 2022)
  88. 2021 Rule of Law Report Country Chapter on the rule of law situation in Hungary. (Hozzáférés: 2022)
  89. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t BTI 2022 Hungary Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
  90. Hungary: Country Profile (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 11.)
  91. a b c Hungary: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 11.)
  92. a b c Freedom of expression - HUNGARY: The state of the media (amerikai angol nyelven). Civic Space Watch. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  93. a b „… a maffiában lehet hasonló, gondolom” – ilyen a köztévé belülről. Szabad Európa. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  94. a b The Hungarian media market (angol nyelven). www.europarl.europa.eu. (Hozzáférés: 2021)
  95. Kimondta az Európai Parlament: Magyarország többé nem tekinthető teljes értékű demokráciának. Portfolio.hu, 2022. szeptember 15. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  96. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája. 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat. Nemzeti Jogszabálytár, 2020. április 21.
  97. a b c d A KSH 2018. évi helységnévkönyve (PDF). KSH. [2018. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 7.) „a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási) [… és a] vándorlás adatainak felhasználásával továbbszámított népességszámok”
  98. Population and vital events. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 28.)
  99. Népesség a település jellege szerint, január 1. (1980–). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  100. Eurostat. [2011. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  101. http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/HUN Archiválva 2019. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben |elérés=2014-11-02
  102. a b Human Developement Report (angol nyelven). Egyesült Nemzetek Szervezete. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  103. Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. [2018. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  104. 2011 népszámlálás. [2022. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  105. Magyarországnak többet kell tennie a romák diszkriminációja ellen. kisalfold.hu. [2016. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 19.)
  106. Ennyi roma él Magyarországon Archiválva 2018. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. hvg.hu (Hozzáférés: 2018. július 14.)
  107. [1] Archiválva 2018. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. ksh.hu Retrieved 2018-01-1
  108. csaknem-kilencszazezer-cigany-el-magyarorszagon. delhir.info Retrieved 2018-02-23.
  109. [2] Archiválva 2018. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. 24.hu Retrieved 2018-02-22
  110. [3] Archiválva 2018. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. index.hu Retrieved 2018-02-22
  111. 2011-es népszámlálás. [2019. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022)
  112. a b – A Központi Statisztikai Hivatal adatai. [2013. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  113. Magyarországi Szunnita Muszlim közösségek az ideológia, integrációs politika, és a radikalizáció megelőzésének tükrében. Le Monde diplomatique. [2014. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 11.)
  114. Katolikus szociális intézmények. [2017. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  115. Katolikus oktatási intézmények. [2017. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  116. GDP (current US$) - Hungary. Világbank. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
  117. Magyarország - GDP éves növekedési ráta. Trading Economics. (Hozzáférés: 2022. május 19.)
  118. GDP per capita, PPP (current international $) - Hungary. Világbank. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
  119. Magyarország - Államadósság. Trading Economics. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
  120. Magyarország - Államadósság (GDP-hez). Trading Economics. (Hozzáférés: 2022. május 19.)
  121. Magyarország - Inflációs ütem. Trading Economics. (Hozzáférés: 2022. október 27.)
  122. Magyarország - Foglalkoztatási ráta. Trading Economics. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
  123. Magyarország - Munkanélküliségi ráta. Trading Economics. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
  124. KSH 2.1.46. Minimálbér. KSH, 2021. január 1. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
  125. Magyarország - Bérnövekedés. Trading Economics. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
  126. a b c Magyarország - Gazdasági mutatók - Áttekintés. Trading Economics. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
  127. Magyarország - Sales - Adó - Arány. Trading Economics. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
  128. Solomon H. South African Foreign Policy and Middle Power Leadership // Fairy Godmother, Hegemon or Partner? (Monograph № 13, May 1997). Monograph №13 Archiválva 2015. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben., ISS
  129. (1990. december 7.) „Middle power leadership and coalition building: Australia, the Cairns Group, and the Uruguay Round of trade negotiations”. International Organization 44 (4), 589–632. o. DOI:10.1017/S0020818300035414.  
  130. Magyarország visszacsúszott a Világbank "Doing Business" rangsorában. HVG, 2009. szeptember 10. [2018. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
  131. 2019 Human Development Index Ranking | Human Development Reports. hdr.undp.org. [2020. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  132. a b c d e f g h i j k l m n o p q r BTI 2022 Hungary Country Report (angol nyelven). Bertelsmann Transformation Index (BTI). Bertelsmann alapítvány, 2022. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
  133. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 2016. IV. negyedév. [2018. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  134. A leggyakoribb talajtípusok Magyarországon. [2017. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 3.)
  135. Magyarország talajai. [2017. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 3.)
  136. Magyarország a XX. században. Archiválva 2011. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben II. kötet: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság.
  137. A kondenzációs fali gázkazánok piaci helyzete. [2011. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  138. http://www.autopalya.hu. [2008. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 15.)
  139. Mahart privatizációja. Népszabaság, 2003. október 9.
  140. a b EUR-Lex: 2020. évi jogállamisági jelentés: A jogállamiság helyzete Magyarországon
  141. Hungary – Things do not improve (angol nyelven). Reporters Without Borders. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  142. Goethe Institut: POPULISMUS UND BEVÖLKERUNGSRÜCKGANG, Juni 2019 (németül)
  143. Így hajtotta uralma alá a kormány a rádiókat. Szabad Európa. (Hozzáférés: 2020. november 20.)
  144. Hungary (angol nyelven). Media Landscapes. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  145. Székely Júlia: Elindultam szép hazámból – Bartók Béla élete a MEK-en. [2017. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  146. Tari Lujza: Kodály Zoltán, a hangszeres népzene kutatója; Balassi, Budapest, 2001
  147. Joób Árpád: A magyar népzene rendszere és szelleme Kodály Zoltán 333 olvasógyakorlatában; Kodály Intézet–Finn Kodály Központ, Kecskemét–Jyväskylä, 1996
  148. Veégh Sándor (1934). „Petőfi a románoknál” (pdf), 6-8. oldal. o, Kiadó: Nyomtatott Vákár Könyvnyomda. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2017. január 16.)  
  149. Lásd: 1827. évi XI. törvénycikk a hazai nyelv müvelésére fölállitandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról | 1827. évi XII. törvénycikk azoknak nevei, a kik a tudós társaság fölállitására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatokat tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak | 1840. évi XLII. törvénycikk a magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról
  150. Archivált másolat. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  151. Archivált másolat. [2017. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.)
  152. a b Nemzeti Erőforrások Minisztérium az oktatásdi rendszerről. [2017. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  153. Archivált másolat. [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.)
  154. Archivált másolat. [2015. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 2.)
  155. Romantikus építészet. [2016. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  156. Francsek Imre, az építész a gyógyfürdőről. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  157. Déry Attila - Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867–1945. Budapest : Urbino, 2000. 270 o. ISBN 9630034905
  158. Cséfalvay Pál: Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (Helikon Kiadó, 1992)
  159. Pannonhalmi Főapátság: P A X - A Pannonhalmi Világörökségi Helyszín és Környéke - magyar nyelvű múzeumi vezető - é. n., kb. 1996.
  160. Archivált másolat. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  161. Balassa–Ortutay 1979: 20–39.
  162. Balassa–Ortutay 1979: 46–91.
  163. Balassa–Ortutay 1979: 181–209., 214–223., 226–235.
  164. Sulinet: Magyar növény-e a paprika?. [2008. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 13.)
  165. Kifli, a péksütemény Kifli receptek Archiválva 2017. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  166. A kenyér és a kalács Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, mek.oszk.hu
  167. Megtévesztett a Szentkirályi (2004. december 22) Archiválva 2017. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Robbantott a Szentkirályi Ásványvíz (2005. január 5)[halott link], Értéktelen az Eauscar? (2005. április 24) Archiválva 2017. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  168. Turizmus Magyarországon 2009. KSH előzetes adatok. (Hozzáférés: 2010. február 23.)[halott link]
  169. Világörökség. [2016. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  170. a b c Látnivalók adatbázisa. [2017. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  171. Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után Magyarország a világ 5. termálvíz nagyhatalma (NTS – Egészségturizmus vitaanyag, 2005).
  172. Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Zrt.. [2011. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  173. Saliris Resort Spa Conference Hotel - Egerszalók. Hotelnet. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  174. Gyógyvizek.hu. [2018. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 8.)
  175. A székesfehérvári Árpád Fürdő. Városom.hu. [2011. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
  176. http://egeszsegturizmus.itthon.hu/hu/gyogyfurdok/ Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Gyógyturizmus
  177. 3 arany, ld.: Magyar labdarúgó-válogatott#Nemzetközi eredmények, Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon#Érdekességek az összesített éremtáblázat alapján
  178. A legsikeresebb magyar olimpiai bajnok és pontszerző - Gerevich Aladár Archiválva 2017. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, sportmuzeum.hu
  179. Nemzeti és állami ünnepek. Magyar Állami Jelképek (Hozzáférés: 2017. jan. 4.) arch

ForrásokSzerkesztés

  • CIA The World Factbook: Hungary
  • BTI: Hungary Country Report 2022
  • Földrajzi Világatlasz. Budapest: Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda (2003 ISBN=963-938-177-2) 
  • Cartographia Világatlasz. Budapest: Cartographia Kft., 461. o. (2002) 
  • D. Gergely Anikó. Földünk országai. Budapest: Kossuth Könyvkiadó (1981) 
  • Balassa Iván – Ortutay Gyula. Magyar néprajz. Budapest: Corvina, 752. o. (1979) 
  • Magyarország Alaptörvénye (2011)
  • Bányászat

További információkSzerkesztés

Nézd meg a Magyarország címszót a Wikiszótárban!
A Wikivoyage tartalmaz Magyarország témájú leírást.

Általános tudnivalók, hasznos információkSzerkesztés

TérképekSzerkesztés

KépgalériákSzerkesztés

HivatalokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés