A Nahuel Huapi-tó (Argentína)
Halászok a Tanganyika-tavon

A szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz. Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található.

Területük 2,5 m km2, a Föld felszínének 0,5%-a, a szárazföldek jégmentes felszínének 2%-a.[1]

MeghatározásukSzerkesztés

A tó azon stagnáló víztömeg, mely a felszínnek a tengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedését tölti ki. (F. A. Forel). A tengertől való elkülönítésének legfontosabb szempontja, hogy az állóvíz és a tenger között nincs kétirányú kapcsolat. A folyótól való megkülönböztetés kritériuma, hogy az átfolyó víz sebessége nem elegendő a víztömeg teljes átkeveréséhez.

A szárazföldek állóvizei közé tartozik a fertő, a mocsár és a láp.[2]

A tavak fajtái eredetük alapjánSzerkesztés

Medencéjük kialakulása alapján elkülöníthető:

  • Kimélyítéses medencéjű
  • Elgátolásos medencéjű

A tómedencék leggyakoribb típusai a kialakító folyamatok szerint:

  • Endogén eredetű tavak
  • Exogén eredetű tavak
  • Kozmikus hatásra kialakult tavak
  • Antropogén tómedencék

Endogén eredetű tavakSzerkesztés

Az endogén eredetű tavak medencéjét belső erők – tektonikus mozgások, vulkáni erők – alakítják ki.

Tektonikus eredetű tavakSzerkesztés

 
A Balaton műholdképe

A tektonikus eredetű tavak medencéjét tektonikus mozgások alakítják ki.

Vulkanikus eredetű tavakSzerkesztés

Exogén eredetű tavakSzerkesztés

Az exogén eredetű tavak külső erők – jég, termokarsztos folyamatok, szél, folyó, tenger, élővilág, kozmikus becsapódás, karsztosodás, földcsuszamlás – által létrehozott tavak.

Jég által kialakított tavakSzerkesztés

Az exogén erők közül a jég felszínformáló erejének következtében kialakuló tavak a glaciális tavak.

A sziklamedencés tavak jégtakaró által kimélyített tavak. A jég szelektíven pusztítja a felszínt, a puhább kőzeteket jobban kimélyíti a befagyott törmelékekkel, mint a keményebbeket. A jég elolvadásával a mélyedésekben felhalmozódik a víz. Ilyen eredetú tavak:

A tengerszemek (kártavak) a sík területre érő gleccserek által a puhább kőzetbe vájt kárfülkékben kialakult tavak.

A gleccsertavak a gleccserek völgyében kialakuló tavak (U alakú teknőben felhalmozódó vizek).

A végmorénatavak a gleccserek által szállított és lerakott törmelékből (moréna) a gleccser végződésénél felhalmozódó sáncok mögött felgyülemlő vizek.

Folyók által kialakított tavakSzerkesztés

A morotvatavak (holtágak) kanyargó folyók mentén alakulnak ki a folyókanyarulat levágásával. Jellegzetes kifli formájuk van, sekélyek. Például:

A karsztos tavak karsztos területek mélyedéseiben (például víznyelő, polje, dolina, uvala) keletkező tavak, melyek akkor jönnek létre, ha a karsztos formát vízzáró anyag béleli ki. Ilyen karsztos tavak például

Szél által kialakított tavakSzerkesztés

A szélvájta (deflációs) tavak a szél mélyítő ereje révén keletkeztek. Ilyenek az Alföld tavai

LagúnatavakSzerkesztés

Turzás gátolta tavak. Például IJssel-tó.

Elgátolással keletkezett tavakSzerkesztés

Hegyomlás által elgátolt tavak:

Földcsuszamlás által elgátolt tavak:

Kozmikus hatásra kialakult tavakSzerkesztés

Meteorit-becsapódások során kialakult medencéik vannak. Kanadában jellemző.

Antropogén eredetű tavakSzerkesztés

Mesterséges tavak. Például

Tavak csoportosítása vízháztartás alapjánSzerkesztés

Tavak pusztulásaSzerkesztés

Rövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük oka: vizük eltűnik a medencéből, vagy a medence semmisül meg (feltöltődéssel vagy lecsapolódással). A tavak vízvesztése leggyakrabban éghajlatváltozás következménye.

Tavak pusztulásának típusai:

  • A szárazság növekvő mértéke miatt a vízháztartás tartósan veszteségessé válik
    • Például Szahara-menti tavak
  • Tavak lecsapolódása leggyakrabban úgy történik, hogy a tó vizét levezető folyó völgymélyítő tevékenysége eléri a tó peremét és annak vize a bemélyedő völgyön át lefolyik
  • Tavak feltöltődése: a tóba érkező folyó lerakja a hordalékát, vagy a szél hordalékszállítása révén, vagy organikus üledékképződés révén (eutrofizáció).

Az eutrofizáció a vízbe jutó növényi tápanyagok hatására a tavak tápanyagtartalma egyre nagyobb ⇒ túlburjánzik a vízinövényzet. A vízinövények természetes elhalása révén egyre nagyobb mértékben halmozódik fel a tó aljzatán ⇒ halpusztulás.

Tavak pusztulásának szakaszai:

  • 1. Fertő állapot: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet
  • 2. Mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyba kerül.
  • 3. Lápi állapot: alig marad nyílt vízfelület

A legjelentősebb tavak listájaSzerkesztés

Afrika:

Észak-Amerika:

Közép-Amerika:

Dél-Amerika:

Ausztrália:

Ázsia:

Európa:

A Föld legnagyobb tavai, sóstavaiSzerkesztés

A Föld legmélyebb tavaiSzerkesztés

Név[4] Ország(ok) Mélysége (méter)
Bajkál-tó Oroszország 1620
Tanganyika-tó Kongói Demokratikus KöztársaságTanzániaZambiaBurundi 1470
Kaszpi-tenger KazahsztánIránOroszországTürkmenisztánAzerbajdzsán 1025
San Martín-tó ArgentínaChile 836
Nyasza-tó MalawiMozambikTanzánia 706
Iszik-köl Kirgizisztán 702
Nagy-Rabszolga-tó Kanada 614
Matana-tó Indonézia 590
Crater-tó USA 589
Toba-tó Indonézia 529
Szarezszkoje-tó Tádzsikisztán 505

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szabó J. 195.
  2. Szabó J. 195.
  3. Nagy tavak: A Nagy-tavak Glint-tavak is. Ez azt jelenti, hogy a Glint-vonal mentén helyezkednek el. A Glint-vonal eltérő kőzetekből kialakult tájakat választ el. Például a kanadai pajzs gránitja és a Préri-tábla üledékes kőzetei.
  4. Forrás: Cartographia Világatlasz ISBN 963-352-528-4CM

ForrásokSzerkesztés

  • Szabó J. 2010.: : A hidroszféra (vízburok). In: Tóth József (főszerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 9789630589482