Szelidi-tó természetvédelmi terület

(Szelidi-tó szócikkből átirányítva)

A Szelidi-tó Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, Dunapataj nagyközség közelében, a település határain belül.

Szelidi-tó
A Szelidi-tó, a Tó vendéglő teraszáról, archív fényképen
A Szelidi-tó, a Tó vendéglő teraszáról, archív fényképen
Ország(ok)  Magyarország
Hely Bács-Kiskun megye
Típus Morotvató
Hosszúság5 km
Szélesség0,2 km
Felszíni terület0,8 km2
Legnagyobb mélység4,0 m
Elhelyezkedése
Szelidi-tó (Magyarország)
Szelidi-tó
Szelidi-tó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 19° 02′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 19° 02′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelidi-tó témájú médiaállományokat.
A Szelidi-tó légi felvételen
A Szelidi-tó a magasból fényképezve
A Szelidi-tó a levegőből

Leírása, megközelítéseSzerkesztés

A Szelidi-tó 5 kilométer hosszú, 150–200 méter széles, 3–4 méter mély, vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában, Dunapataj nagyközség külterületén található, mintegy 3 kilométerre Újtelek községtől északra, a Dunapatajt Szakmáron át Kalocsa keleti részeivel összekötő 5308-as útról letérve közelíthető meg. A tó déli partján, nyugalomba jutott futóhomok területein kellemes strandok kerültek kialakításra.

Kékmoszat tanösvénySzerkesztés

A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.

Hossza: 2400 m
Nyelve: magyar, angol
Az útvonal jelzése: nyíl
Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral

TörténeteSzerkesztés

A tó a nevét a víz közvetlen közelében fekvő faluról, illetve annak pusztulása után a közelben elterülő szántóföldi művelésre alkalmas Szelid pusztáról kapta. Szelid falucska a török adóösszeírások szerint az 1540-es években 20-25 családból állt (kb. 100 fő), eszerint átlagos alföldi magyar falu lehetett. A 16. század második felében elpusztult; határát onnantól, mint pusztát mindig a patajiak művelték és mindig Patajhoz tartozott.

A tó nevét legendák is magyarázzák. Az egyik szerint Szelid neve a közeli Várdomb erődítményével és a török hódoltság harcaival függhet össze, ugyanis a török csapatok a magyar túlerőt látva, megállásra és kompromisszumokra kényszerültek, 'megszelídültek' ezen a területen. Egy másik legenda szerint Bence vitéz úgy meghajszolta lovait, hogy azok patái elvástak. De miután a lovak hosszasan a vizében állva ittak, sebeik gyorsan rendbe jöttek. A legvalószínűbb, hogy a tó neve egyáltalán nincs összefüggésben a szelíd melléknévvel. Minden bizonnyal a szel magyar igetőből származik.

A tavat még a Duna vize mélyítette ki évezredekkel ezelőtt. Jelenleg 5 kilométer hosszú, szélessége átlagosan 150–200 méter között mozog, átlagos vízmélysége 3–4 méter, vize nyáron akár 28 °C-ra is felmelegedhet, így fürdőzésre kiválóan alkalmas. A talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért már a középkorban is sebgyógyításra használták, ma inkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére ajánlják. Vize szagtalan (a gyógyfürdőkkel ellentétben), jelenleg még nem minősített gyógyvíz, ezért üdülőfalu létesült a környezetében.

Szeliden 2000-ben újították fel a Kastély Szállót. A kastély egykor Bencze Gábor földbirtokos tulajdona volt. Bencze nem pataji volt, Solton született 1871-ben, politizált, képviselő is volt. 1919-ben a dunapataji ellenforradalom leverése után önként jelentkezett Szegeden karhatalmi szolgálatra. Dunapatajon 1925-ben 158 hold földje volt, Dunapataj egyik legtehetősebb birtokosának számított, de máshol is voltak jelentékeny birtokai. A szelidi Bencze-kastély körül, az úgynevezett "Csepeg" részen szőlőművelést folytatott. Az oroszok bejövetelével Benczének menekülnie kellett.

A Szelidi-tavat 360 hektáros természetvédelmi terület övezi, ami növényi gazdagságával a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik gyöngyszeme.

ForrásokSzerkesztés