Futóhomok

kopár felszíneken a szél által mozgásban tartott, dűnékben felhalmozott homoktömeg

A futóhomok olyan, kopár felszíneken felhalmozódó homok, amit a szél rendszeren mozgat és a rá jellemző eolikus felszínformákban halmoz fel.

Szerkezete a gyakori áthalmozás eredményeként különösen laza, fajlagos pórustérfogata nagy. Ásványtani összetétele azonban nem különbözik a legtöbb homokétól, így a legtöbb futóhomok domináns ásványa a kvarc, a zömmel kalcit-, gipsz- stb.-anyagú homokok jóval ritkábbak. Másik jellemző tulajdonsága, hogy szemcséi koptatottabbak a vízben leülepedő homokok szemcséinél, mivel ütközéseiket nem tompítja a felhajtóerő és a közegellenállás.

Futóhomok előfordulásaSzerkesztés

A futóhomok kialakulásának feltétele a kopár felszín, ugyanis ha azon összefüggő növénytakaró fejlődik ki, a növényzet megköti a homokot, és azt a szél többé nem tudja felkapni. A talajvíz mélysége is hatással van a folyamatra, mivel a szemcséket már a higroszkópos nedvesség is egymáshoz tapasztja. További befolyásoló tényező a szemcseméret, mivel a kisebb szemcséket könnyebben felkapja a szél. Futóhomokok tehát általában arid éghajlatú területeken, a sivatagokban alakulnak ki:

  • földrajzilag:
    • a kontinensek belsejében vagy
    • a térítők mentén;
  • geomorfológiailag:
    • a hegyközi medencékben vagy
    • a nagy síkságokon.

Óriási sivatagok vannak Közép- és Belső-Ázsiában: Mongóliában, Kínában, Turkesztánban stb. Afrikában a Ráktérítő mentén híres a Líbiai-sivatag és a Szahara, a Baktérítő mentén a Kalahári és a Namíb-sivatag.

Speciális helyzetűek a tengerparti futóhomokok, amelyek azért jöhetnek létre, mert az árapályövben nem tud megtelepedni a növényzet, és a növényesedést a partvonaltól távolabb is akadályozza az ilyen homokok nagy sótartalma. A sótartalom félszáraz éghajlaton is elősegíti a futóhomokok képződését; ilyenek a szikes puszták homokjai.

Európában tengerparti futóhomokok vannak a Németalföldön, a dán szigeteken, Franciaországban ilyen a „Landes”.

Magyarországon félszáraz, hegyközi medence jellegű futóhomokok alakultak ki a pleisztocén időszakban:

  • a Duna–Tisza-közén.

Magyarországon valaha 3620 km² volt futóhomokos, ebből 3400 km² a Nagyalföldön. További 5780 km² olyan homokos terület, amelyet az óvatlan gazdálkodás (a gyökérszőnyeg felszakítása) futóhomokossá alakíthat. Európa legimpozánsabb futóhomokos terület az Al-Duna mentén fekvő Deliblati, amelynek finomszemű homokjából 50 méternél magasabb buckákat halmoz fel. A buckák irányát az uralkodó szélirány határozza meg.

Eolikus homokformákSzerkesztés

Főképp a szél jellegétől függően az egyes futóhomokos területeken többféle eolikus formával találkozhatunk. A pozitív (akkumulatív) formákat összefoglaló néven buckáknak mondjuk. Ezek speciális típusai:

  • a homokfodrok a nagyobb formák felszínének hullámvonal lefutású egyenetlenségei;
  • a barkán olyan, felülnézetben félhold alakú bucka, amelynek domború oldala a szél felé fordul (két széle hátrahajlik); belső (szélárnyékos) oldala meredekebb, mint a külső.
  • a dűne lineáris jellegű (hosszan elnyúló), az uralkodó szélirányra merőleges buckasor;
  • a líbiai bucka barkánsorok összeolvadásával jön létre.

Futóhomokmozgások MagyarországonSzerkesztés

  • A pleisztocén idején kezdődtek meg az első komolyabb homokmozgások a Kárpát-medencében, leginkább a würm-glaciális utolsó szakaszában volt jellemző.
  • A második szakasz a felső-pleniglaciális volt, itt is igen jelentős homokmozgás volt jellemző. Ekkorra tehető a Jászfelsőszentgyörgy területén végbement eolikus felhalmozódás.
  • A harmadik szakasz a későglaciálisban játszódott le. Ekkor enyhe, csapadékos éghajlat volt jellemző, majd zordabb lett az éghajlat, mely kedvezett a futóhomok felhalmozódásának, 2-5 méter magas dűnék is kialakulhattak.
  • A negyedik szakasz a holocén, ekkor folytatódtak a homokmozgások, de jellemző lett a növényzet lassú térhódítása is. A klíma egyre melegebbre fordult, mely nem kedvezett a futóhomokmozgásoknak, kezdett jól fejlett talaj kialakulni. Napjainkban pedig az ember környezet-átalakító tevékenysége egyre kiemelkedőbb, így a homokmozgásokra inkább már ez van hatással, például a futóhomok megkötésével kapcsolatos munkái.

Futóhomok megkötéseSzerkesztés

A futóhomokkötés célja a homokmozgások megakadályozása, a mozgó homok megkötése; fő eszköze a növényesítés.

"Ellene két törvényünk, t. i. az 1844. évi X. és 1879. évi XXXI. t.-cikk rendelkezik. Az előbbi törvény kimondja, hogy ha a F. elfojtása az érdekelt birtokosok megegyezésével nem eszközölhető, a közhatósági beavatkozásonak is helye van. Ez abban áll, hogy a törvényhatóság egy küldöttséget rendel ki a végett, hogy az a szükséges munkálatok, azok költségei s elosztási kulcsa tekintetében javaslatot tegyen; e javaslatok alapján azután a törvényhatóság határoz. A költségek elosztásának szabálya az, hogy azokban a birtokosok, megvédett területük terjedelme és az elhárított veszély nagysága arányában részesülnek. A törvényhatóságnak a teherelosztásra vonatkozó határozatában meg nem nyugvó bármelyik érdekelt birtokos azt bírói úton megtámadhatja. Az 1879. évi XXXI. t.-c. értelmében a F. továbbterjedésének meggátlása végett beerdősítést is rendelhet el a földmivelési miniszter, illetőleg kötelezheti az érdekeltteket beerdősítési társulattá alakulásra. Az igy alakult társulat feladata az erdősítést a törvényhatósági közigazgatási bizottság, mint erdőrendészeti hatóság felügyelete alatt eszközöltetni." Mára a magyarországi futóhomokok elsöprő többségét megkötötték; az utolsó bucka a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Fülöpháza környékén mozog.

ForrásokSzerkesztés

  • Gábris Gyula: A földtörténet utolsó 30 ezer évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon, Földrajzi közlemények, 2003. (127. (51.) köt.) 1-4. sz. 1-13. old.
  • A futóhomok értéke, Beszélgetés Ozer Krammer izraeli mezőgazdasági szaktanácsadóval, Ökotáj, 1998. 18-19. sz.
  • Lóki József: Belső-Somogy futóhomok területeinek kialakulása és formái, Acta geographica ac geologica et meteorologica Debrecina, 1979. 18/19. köt. 81-111. old.
  • Borsy Zoltán: Adalékok a lengyelországi futóhomok kérdéséhez = Contribution to the problem of wind-blow sands in Poland, Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae. Series geographica, geologica et meteorologica , 1964. 3-4. köt 109-142. old.
  • Franyó Frigyes: A futóhomok és a lösz települési viszonyai a Duna-Tisza középső részén, A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése, 1961. II. rész 31-44. old.
  • Cholnoky Jenő: A futóhomok elterjedése, Földtani közlöny, 1940. (70. évf.) 10-12. sz. 258-294. old.
  • Bernátsky Jenő: A futóhomok növényzete a Keleti-Tenger partvidékén, Növénytani közlemények, 1902. (1. évf.) 4. sz. 139-147. old.
  • A futóhomok megkötéséről, Erdészeti lapok, 1898. (38. évf.) 1. sz. 8-36. old.
  • Máhr Károly: A futóhomok beerdősitéséről, Erdészeti lapok, 1891. (30. évf.) 4. sz. 346-351. old.
  • Illés Nándor: A futóhomok erdősítésének kérdéséhez, Erdészeti lapok, 1890. (29. évf.) 12. sz. 912-925. old.
  • KvLex: Láng István (főszerk.), 2002:Környezet- és természetvédelmi lexikon I., p. 394.

További információkSzerkesztés

Nézd meg a futóhomok címszót a Wikiszótárban!