Éghajlat
Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Ebben a szűk, konzervatív értelemben éghajlata csak egy-egy konkrét helynek lehet. Tágabb értelemben a szomszédos, hasonló éghajlatú helyek összevonásával beszélünk valamilyen földrajzi táj regionális éghajlatáról (például a Kárpát-medence éghajlatáról), földtörténeti kitekintésben pedig az egész légkörben közel azonos módon változó paraméterek miatt az egész Föld éghajlatáról is — ennek a globális éghajlatnak a változása napjainkban a globális felmelegedés.

Az időjárási paraméterek együttes várható értékeit statisztikailag az úgynevezett bázisidőszak sokéves átlagaival hasonlítják össze. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-tól 1990-ig terjedő intervallum.
Az éghajlatot befolyásoló tényezők Szerkesztés
Az éghajlatot befolyásolják kozmikus tényezők (ettől függ az éghajlati övek kialakulása), természetföldrajzi tényezők és dinamikus tényezők (a levegő mozgása).
A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, a Nap sugárzási teljesítménye és Föld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.
A bioszféra részeként az emberiség is jelentősen befolyásolja az éghajlatot. A globális éghajlatváltozás lehetséges hatásaival foglalkozik a nemzetközi IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) és a magyar MTA-KvVM Vahava-projekt is.
Az éghajlat alakulása az ún. GCM-ekkel (globális légkörzési vagy klímamodellekkel) tanulmányozható. A GCM modellekkel végzett nemzetközi szimulációs kísérletek eredményei az ún. klímaszcenáriók, amik közül a legismertebbek a brit és USA GCM-eken alapuló UKLO, UKHI, UKTR, GFDL, valamint az ausztrál CSIRO szcenárió. A szcenáriók általában 2050-2100 környékére határoznak meg 30-31 éves napi meteorológiai adatsorokat. Ezek természetesen nem előrejelzések, hanem meghatározott feltételekhez kötött alternatív forgatókönyvek.
A Föld egyes területeinek éghajlata különböző típusokba sorolható. Az éghajlattípusokat gyakran kapcsolják a Föld három nagy földrajzi övezetéhez (trópusi öv, mérsékelt öv és sarkvidéki öv).
Éghajlat-osztályozó rendszerek Szerkesztés
Albrecht Penck Szerkesztés
Albrecht Penck még kizárólag a csapadékmennyiség alapján különített el három éghajlattípust:
- nedves (humidus)
- száraz (aridus)
- havas (nivális)
Köppen-osztályozás Szerkesztés
Wladimir Köppen összetettebb osztályozása hőmérséklet- és csapadékadatokat vesz figyelembe:
- trópusi
- egyenlítői
- trópusi monszun
- szavanna
- száraz
- sivatagi
- sztyepp
- meleg mérsékelt
- mediterrán
- nedves szubtrópusi
- óceáni
- tengeri szubarktikus
- boreális (hideg mérsékelt)
- száraz kontinentális
- hemiboreális
- tajga
- kontinentális szubarktikus
- hideg poláris (sarki)
- tundra
- állandó fagy
Míg a Köppen-féle osztályozás kizárólag meteorológiai adatokra épül, Glenn Trewartha rendszere a víz- és a hőellátottsági jellemzők segítségével az azonos vegetációjú területek határait jobban figyelembe véve különböztet meg 16 éghajlattípust:
- trópusi esőerdő
- szavanna
- trópusi száraz szavanna
- hűvös parti sivatag
- szubtrópusi sztyepp
- mediterrán
- szubtrópusi csapadékos nyarú
- enyhe telű óceáni
- nedves kontinentális hosszú meleg évszakkal
- nedves kontinentális rövid meleg évszakkal
- mérsékelt övi sztyepp
- mérséklet övi sivatag
- óceáni szubpoláris
- szárazföldi szubpoláris
- tundra
- állandó fagy
Af - trópusi esőerdő éghajlat
Am - trópusi monszun éghajlat
As - trópusi szavanna éghajlat
Aw - trópusi szavanna éghajlat
|
BWh - forró sivatagi éghajlat
BWk - hideg sivatagi éghajlat
BSh - forró félszáraz éghajlat
BSk - hideg félszáraz éghajlat
|
Csa - forró nyarú mediterrán éghajlat
Csb - meleg nyarú mediterrán éghajlat
Csc - hideg nyarú mediterrán éghajlat
|
Cwa - nedves szubtrópusi éghajlat
Cwb - szubtrópusi hegyvidéki éghajlat
Cwc - szubtrópusi hegyvidéki éghajlat
|
Cfa - nedves szubtrópusi éghajlat
Cfb - óceáni éghajlat
Cfc - szubpoláris óceáni éghajlat
|
Dsa - nedves kontinentális éghajlat
Dsb - nedves kontinentális éghajlat
Dsc - szubarktikus éghajlat
Dsd - szubarktikus éghajlat
|
Dwa - nedves kontinentális éghajlat
Dwb - nedves kontinentális éghajlat
Dwc - szubarktikus éghajlat
Dwd - szubarktikus éghajlat
|
Dfa - nedves kontinentális éghajlat
Dfb - nedves kontinentális éghajlat
Dfc - szubarktikus éghajlat
Dfd - szubarktikus éghajlat
|
ET - tundra éghajlat
EF - örök fagy éghajlat
|
A Köppen-féle térkép betűkódjai[1] | ||
---|---|---|
főövek | csapadék | hőmérséklet |
A : trópusi | W : sivatag | h : forró-száraz |
B : száraz | S : sztyepp | k : hideg-száraz |
C : meleg-mérsékelt | f : egyenletesen nedves | a : hosszú, forró nyár |
D : boreális | s : száraz nyár | b : hosszú, hűvös nyár |
E : poláris | w : száraz tél | c : rövid, hűvös nyár |
m : monszun | d : rövid, hűvös nyár; zord tél | |
F : állandó jég | ||
T : tundra |
Lauer-Frankenberg Szerkesztés
Kevéssé ismert, holisztikus megközelítést ad négy éghajlatformáló erőt együtt kezelve Lauer és Frankenberg. Négydimenziós mátrixként értelmezhető klimatológiai leírásuk alapján olyan éghajlatok is modellálhatók, amire jelenleg nincs példa a Földön, de elgondolhatók, a Föld más földtörténeti korában jelen lehettek, vagy napjaink éghajlatváltozásának következtében létrejöhetnek.
Elméletük szerint az éghajlat a következő négy erő eredményeképpen jön létre:
- Napsugara beesési szöge. E szempontból megkülönböztetnek egyenlítői, szubtrópusi, meleg mérsékelt övi, hideg mérsékelt övi és sarkköri beesési szöget.
- Távolság az óceántól. E szempontból megkülönböztetnek óceáni, kontinentális és szélsőségesen kontinentális területeket.
- Csapadékellátás. E szempontból megkülönböztetnek száraz, félszáraz, félnedves és nedves területeket.
- Tengerszint feletti magasság.
A Lauer-Frankenberg modellt a gyakorlatban gyakran egyszerűsítve használják, így például a tengerszint feletti magasságot csak az Egyenlítő közelében veszik figyelembe. Az egyszerűsített változat alapján ma a Földön 40 éghajlati típust különböztetnek meg az állandóan fagyos éghajlaton kívül.
Példák:
- Kárpát-medencénk Alföldje (1.) meleg mérsékelt övi, (2.) kontinentális, (3.) félszáraz éghajlatú.
- A Kamerun-hegység éghajlata (1.) egyenlítői, (2.) óceáni, (3.) nedves, (4.) hegyvidéki.
- A kelet-szibériai Timir Atakh Tas városában az éghajlat (1.) sarkköri, (2.) szélsőségesen kontinentális, (3.) félnedves.
Műholdas kép Szerkesztés
Kapcsolódó cikkek Szerkesztés
Jegyzetek Szerkesztés
Források Szerkesztés
- Behringer, 2007: Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Második magyar kiadás Corvina Kiadó, Budapest, 2017. ICBN 978 963 13 6430 9 343 old.
- Péczely, 1979: Péczely György: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest. 336 old. ISBN 963 17 4411 6
További információk Szerkesztés
- VAHAVA-projekt Archiválva 2006. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Köppen-féle leíró éghajlati rendszer (Környezetünk magazin)
- Klímadiagramok (Sulinet)
- Az éghajlat osztályozása (térképpel) (Sulinet)
- Éghajlati osztályozás (Sulinet Fogalomtár)
- Magyarország éghajlati besorolása (Csemez Attila: Tájtervezés – tájrendezés) (Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár)
- Applied Ecology and Environmental Research[halott link]