Éghajlat

Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Ebben a szűk, konzervatív értelemben éghajlata csak egy-egy konkrét helynek lehet. Tágabb értelemben a szomszédos, hasonló éghajlatú helyek összevonásával beszélünk valamilyen földrajzi táj regionális éghajlatáról (például a Kárpát-medence éghajlatáról), földtörténeti kitekintésben pedig az egész légkörben közel azonos módon változó paraméterek miatt az egész Föld éghajlatáról is — ennek a globális éghajlatnak a változása napjainkban a globális felmelegedés.

Becsült globális felszíni átlaghőmérséklet a Föld története során

Az időjárási paraméterek együttes várható értékeit statisztikailag az úgynevezett bázisidőszak sokéves átlagaival hasonlítják össze. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-tól 1990-ig terjedő intervallum.

Az éghajlatot befolyásoló tényezők

Évi középhőmérséklet a Földön

Az éghajlatot befolyásolják kozmikus tényezők (ettől függ az éghajlati övek kialakulása), természetföldrajzi tényezők és dinamikus tényezők (a levegő mozgása).

A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, a Nap sugárzási teljesítménye és Föld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.

A bioszféra részeként az emberiség is jelentősen befolyásolja az éghajlatot. A globális éghajlatváltozás lehetséges hatásaival foglalkozik a nemzetközi IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) és a magyar MTA-KvVM Vahava-projekt is.

Az éghajlat alakulása az ún. GCM-ekkel (globális légkörzési vagy klímamodellekkel) tanulmányozható. A GCM modellekkel végzett nemzetközi szimulációs kísérletek eredményei az ún. klímaszcenáriók, amik közül a legismertebbek a brit és USA GCM-eken alapuló UKLO, UKHI, UKTR, GFDL, valamint az ausztrál CSIRO szcenárió. A szcenáriók általában 2050-2100 környékére határoznak meg 30-31 éves napi meteorológiai adatsorokat. Ezek természetesen nem előrejelzések, hanem meghatározott feltételekhez kötött alternatív forgatókönyvek.

A Föld egyes területeinek éghajlata különböző típusokba sorolható. Az éghajlattípusokat gyakran kapcsolják a Föld három nagy földrajzi övezetéhez (trópusi öv, mérsékelt öv és sarkvidéki öv).

Éghajlat-osztályozó rendszerek

A havi csapadékmennyiség alakulása a Földön

A havi középhőmérséklet alakulása

Albrecht Penck

Albrecht Penck még kizárólag a csapadékmennyiség alapján különített el három éghajlattípust:

1. nedves (humidus)
2. száraz (aridus)
3. havas (nivális)

Köppen-osztályozás

Wladimir Köppen összetettebb osztályozása hőmérséklet- és csapadékadatokat vesz figyelembe:

1. trópusi
   1. egyenlítői
   2. trópusi monszun
   3. szavanna
2. száraz
   1. sivatagi
   2. sztyepp
3. meleg mérsékelt
   1. mediterrán
   2. nedves szubtrópusi
   3. óceáni
   4. tengeri szubarktikus
4. boreális (hideg mérsékelt)
   1. száraz kontinentális
   2. hemiboreális
   3. tajga
   4. kontinentális szubarktikus
5. hideg poláris (sarki)
   1. tundra
   2. állandó fagy

Míg a Köppen-féle osztályozás kizárólag meteorológiai adatokra épül, Glenn Trewartha rendszere a víz- és a hőellátottsági jellemzők segítségével az azonos vegetációjú területek határait jobban figyelembe véve különböztet meg 16 éghajlattípust:

1. trópusi esőerdő
2. szavanna
3. trópusi száraz szavanna
4. hűvös parti sivatag
5. szubtrópusi sztyepp
6. mediterrán
7. szubtrópusi csapadékos nyarú
8. enyhe telű óceáni
9. nedves kontinentális hosszú meleg évszakkal
10. nedves kontinentális rövid meleg évszakkal
11. mérsékelt övi sztyepp
12. mérséklet övi sivatag
13. óceáni szubpoláris
14. szárazföldi szubpoláris
15. tundra
16. állandó fagy

Köppen-Geiger-féle éghajlati osztályozás. Az első betűkód az éghajlati főöv, a 2. kód a csapadéké, a 3. kód a hőmérsékleté. Lásd a lejjebb levő táblázatban

Af - trópusi esőerdő éghajlat   Am - trópusi monszun éghajlat   As - trópusi szavanna éghajlat   Aw - trópusi szavanna éghajlat

BWh - forró sivatagi éghajlat   BWk - hideg sivatagi éghajlat   BSh - forró félszáraz éghajlat   BSk - hideg félszáraz éghajlat

Csa - forró nyarú mediterrán éghajlat   Csb - meleg nyarú mediterrán éghajlat   Csc - hideg nyarú mediterrán éghajlat

Cwa - nedves szubtrópusi éghajlat   Cwb - szubtrópusi hegyvidéki éghajlat   Cwc - szubtrópusi hegyvidéki éghajlat

Cfa - nedves szubtrópusi éghajlat   Cfb - óceáni éghajlat   Cfc - szubpoláris óceáni éghajlat

Dsa - nedves kontinentális éghajlat   Dsb - nedves kontinentális éghajlat   Dsc - szubarktikus éghajlat   Dsd - szubarktikus éghajlat

Dwa - nedves kontinentális éghajlat   Dwb - nedves kontinentális éghajlat   Dwc - szubarktikus éghajlat   Dwd - szubarktikus éghajlat

Dfa - nedves kontinentális éghajlat   Dfb - nedves kontinentális éghajlat   Dfc - szubarktikus éghajlat   Dfd - szubarktikus éghajlat

ET - tundra éghajlat   EF - örök fagy éghajlat

A Köppen-féle térkép betűkódjai
főövek	csapadék	hőmérséklet
A : trópusi	W : sivatag	h : forró-száraz
B : száraz	S : sztyepp	k : hideg-száraz
C : meleg-mérsékelt	f : egyenletesen nedves	a : hosszú, forró nyár
D : boreális	s : száraz nyár	b : hosszú, hűvös nyár
E : poláris	w : száraz tél	c : rövid, hűvös nyár
	m : monszun	d : rövid, hűvös nyár; zord tél
		F : állandó jég
		T : tundra

Lauer-Frankenberg

Kevéssé ismert, holisztikus megközelítést ad négy éghajlatformáló erőt együtt kezelve Lauer és Frankenberg. Négydimenziós mátrixként értelmezhető klimatológiai leírásuk alapján olyan éghajlatok is modellálhatók, amire jelenleg nincs példa a Földön, de elgondolhatók, a Föld más földtörténeti korában jelen lehettek, vagy napjaink éghajlatváltozásának következtében létrejöhetnek.

Elméletük szerint az éghajlat a következő négy erő eredményeképpen jön létre:

1. Napsugara beesési szöge. E szempontból megkülönböztetnek egyenlítői, szubtrópusi, meleg mérsékelt övi, hideg mérsékelt övi és sarkköri beesési szöget.
2. Távolság az óceántól. E szempontból megkülönböztetnek óceáni, kontinentális és szélsőségesen kontinentális területeket.
3. Csapadékellátás. E szempontból megkülönböztetnek száraz, félszáraz, félnedves és nedves területeket.
4. Tengerszint feletti magasság.

A Lauer-Frankenberg modellt a gyakorlatban gyakran egyszerűsítve használják, így például a tengerszint feletti magasságot csak az Egyenlítő közelében veszik figyelembe. Az egyszerűsített változat alapján ma a Földön 40 éghajlati típust különböztetnek meg az állandóan fagyos éghajlaton kívül.

Példák:

• Kárpát-medencénk Alföldje (1.) meleg mérsékelt övi, (2.) kontinentális, (3.) félszáraz éghajlatú.
• A Kamerun-hegység éghajlata (1.) egyenlítői, (2.) óceáni, (3.) nedves, (4.) hegyvidéki.
• A kelet-szibériai Timir Atakh Tas városában az éghajlat (1.) sarkköri, (2.) szélsőségesen kontinentális, (3.) félnedves.

Műholdas kép

A NASA havonkénti felvétele (bal felső sarok) a 2004-es évről

Kapcsolódó cikkek

• Éghajlati övezetek
• Globális klímaváltozás

Források

• Behringer, 2007: Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Második magyar kiadás Corvina Kiadó, Budapest, 2017. ICBN 978 963 13 6430 9 343 old.
• Péczely, 1979: Péczely György: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest. 336 old. ISBN 963 17 4411 6

További információk

• VAHAVA-projekt Archiválva 2006. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Köppen-féle leíró éghajlati rendszer (Környezetünk magazin)
• Klímadiagramok (Sulinet)
• Az éghajlat osztályozása (térképpel) (Sulinet)
• Éghajlati osztályozás (Sulinet Fogalomtár)
• Magyarország éghajlati besorolása (Csemez Attila: Tájtervezés – tájrendezés) (Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár)
• Applied Ecology and Environmental Research