Főmenü megnyitása

Portál:Földrajz

Földrajzportál
Terrestrial globe.svg

A földrajztudomány (geográfia) a földtudományok egy részterülete. A szilárd kéreg (litoszféra), a vízburok (hidroszféra), és a levegőburok (atmoszféra) szövedéke alkotja a bioszférát, az élet színterét. Az itt lezajló természeti és társadalmi folyamatok által kialakult és kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány a földrajztudomány. A földrajz két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz.

A természetföldrajz további tudományterületekre osztható, mint a geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, pedológia, stb. A természeti földrajz a Föld szerkezetét, kifejlődését, törvényszerűségeit kutatja. A társadalomföldrajz a társadalomtudományok közé tartozik, különböző természeti jelenségek, adottságok stb. hatását kutatja a népességgel kapcsolatosan.

E kettőt egészíti ki a regionális földrajz, amely a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi elemzéseket térbeli elhelyezkedésük alapján elemez, illetve egy adott természeti és társadalmi-gazdasági (összefoglalóan földrajzi) térrész vizsgálatára hivatott.

A Földrajzportál karbantartását a Földrajzműhely végzi. Csatlakozz te is!

Válogatás új cikkeinkből
Kiemelt cikkeink közül ajánljuk
A Mátra elhelyezkedése
A Mátra elhelyezkedése

A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között. Itt található a mai Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között 26 mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlagmagasságban a Bükk-vidék után. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.

A Mátra több, eltérő arculatú részre tagolódik. Félkörívű nyugati gerince a Nyugati-Mátrával (Muzsla, 805 m) kezdődik, melyet a Cserháttól a tektonikus eredetű Zagyva-árok választ el. A hegység központi része – a Magas-Mátra – hordozza a legmagasabb csúcsokat, bár ezt az elnevezést ritkán használják. A vonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes tömbje, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté. A Kékeshez közeli Sas-kőtől (898 m) kelet felé Keleti-Mátra néven folytatódik a fokozatosan lealacsonyodó főgerinc, mely végül a Tarna völgyénél ér véget. Dél felé a Mátraalja szőlőkkel borított lankái jelentik az átmenetet a hegyvidék és az Alföld között, míg északon Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva felső szakaszát övező dombságra.

A hegység forrásokban gazdag, vízhálózata igen sűrű, területének 75-80%-át erdő borítja. Gazdaságában az erdőgazdaság, a bányászat, a jelentős belföldi turizmus és peremvidékén a gyümölcstermesztés játszik szerepet. Fő települése Gyöngyös, közlekedése igen jó, közúton, autópályán is, és vasúton is megközelíthető. tovább a cikkre

Jó szócikkeink közül ajánljuk
A gát
A gát

A Három-szurdok-gát Kína Hupej tartományában, a Jangce folyón épített vízerőmű. Névleges, beépített teljesítményét tekintve (21 000 MW) a világ legnagyobb erőműve, ám az éves energiatermelés szempontjából csak második az Itaipu-gát után.

A gát szerkezete 2006-ra készült el. Egy hajók átemelésére alkalmas műtárgy kivételével az eredeti tervek szerinti megaprojektet 2008. október 30-án adták át, amikor a 26. turbina is megkezdte működését. Az egyes turbinák teljesítménye 700 MW. A föld alatti erőmű utolsó két turbinája 2012. július 4-én lett üzemképes. Az erőmű 32 fő turbinája és az erőmű saját energiaellátását biztosító két kisebb, 50 MW-os turbina összesített teljesítménye el fogja érni a 22 500 MW-ot.

Az elektromos energia termelése mellett a gáttól a Jangce hajózhatóbbá válását és a tározókapacitás miatt a gát alatti folyószakasz árvizektől való kisebb veszélyeztetését várják. A nagy méretű korszerű turbinák és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése irányába tett nagy lépés miatt a kínai kormány történelmi léptékű mérnöki, társadalmi és gazdasági sikerként tekint a projektre. Ugyanakkor a gát megépítésével régészeti emlékek és ősi kulturális helyszínek kerültek víz alá, mintegy 1,3 millió embernek kellett lakóhelyét elhagynia, és jelentős ökológiai változások mennek végbe, többek közt megnőtt a földcsuszamlások veszélye. A gát ügye mind Kínában mind Kínán kívül sokat vitatott téma.

tovább a cikkre

Legszebb képeinkből
Érdekességek

Tudtad, hogy...?

Kiemelt cikkeink

Cscr-featured.svg A magyar Wikipédián 2006 óta vannak kiemelt cikkek, melyek a legjobb minőséget képviselik a cikkek között. Jelenleg 996 kiemelt cikk van, ezek közül a felsorolt 119 tartozik a földrajz és határtudományai témakörébe.

Jó cikkeink

Symbol support vote.svg A magyar Wikipédián 2013 óta vannak jó cikkek, melyek nagyon jó, de nem kiemelt minőséget képviselnek a cikkek között. Jelenleg 328 jó cikk van, ezek közül a felsorolt 34 tartozik a földrajz és határtudományai témakörébe.

Kategóriák
Tagportálok
Magyarország: Balaton Balaton •  Budapest Budapest •  Érd Érd •  Győr Győr •  Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye •  Magyarország Magyarország •  Mátra Mátra •  Miskolc Miskolc •  Salgótarján Salgótarján •  Zala megye Zala megye
Európa: Erdély Erdély •  Európai Unió Európai Unió •  Feröer Feröer •  Finnország Finnország •  Franciaország Franciaország •  Kárpátalja Kárpátalja •  Lengyelország Lengyelország •  Monaco Monaco •  Németország Németország •  Törökország Törökország
Egyéb: Ausztrália Ausztrália •  Kelet-Ázsia Kelet-Ázsia •  Kína Kína •  Korea Korea •  Tibet Tibet •  Turizmus Turizmus •  Uganda Uganda
Többi portál
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia