Portál:Napóleon

00Üdvözlünk a Napóleon-portálon!

„A nagy emberek meteorok: felemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot.”

Bonaparte Napóleon, teljes francia nevén Napoléon Bonaparte, eredeti olasz nevén Napoleone di Buonaparte, ragadványnevein a korzikai vagy a kis káplár (Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15.Szent Ilona szigete, 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus. 1799–1804-ig Első Konzul, 1804–1814/15-ig I. Napóleon (franciául: Napoléon Ier) néven a franciák császára (Empereur des Français), az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja.

A pápával kötött konkordátuma, valamint közigazgatási, katonai, oktatási és jogi reformjai döntő hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Seregei alig több, mint egy évtized alatt majdnem minden európai ország ellen harcoltak gyakran egyidejűleg, és Franciaország uralma alá vonták a kontinentális Európa nagy részét, hódítás vagy szövetség által. Sikereinek sorát a katasztrofális oroszországi invázió törte meg. Az ezt követő lipcsei vereség után 1814-ben a szövetséges hadseregek betörtek Franciaország területére, lemondásra kényszerítve Napóleont. Elba szigetére száműzték, de a következő évben visszatért, és száz napra újra magához ragadta a hatalmat. 1815. június 18-án a waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. A nagyhatalmak azért, hogy soha ne térhessen vissza, az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt.


Fiatalkor

A forradalom időszaka

Az itáliai és egyiptomi hadjáratok

Első Konzul

Császárság

Elba és a száz nap

Szent Ilona szigete és halála

Hadvezérei

Ellenségei

Kultúra

Családja

Érdekességek

Ekkor indult meg Napóleon, lóról leszállva, gyalog, rendületlen nyugalommal, jól ismert lépteivel, karjait hátul összekulcsolva... Ez az ember pedig rendületlenül vonult előre. Már kibontották a háromszínű lobogót. Megrázó pillanat volt ez is a gyűlölt fehér liliomos zászló alá kényszerített katonáknak. De újabb megrázkódtatás érte őket: az elbaiak kis zenekara rázendített a „Marseillaise”-re s Napóleon katonái harsogva énekelték az elsöprő erejű indulót...

Napóleon mint maga a megtestesült dicsőség vonult a megkövült királyi katonák felé, ismert öltözékében, mint a gárda közvitéze, rajta a marengói köpeny, fején a háromszínű kokárdával díszített háromszögletű csákó. Nem is puskalövésnyire, de pisztolylövési távolságra közelítette meg a csapatokat. Valamit tenni kellett. Randon, a húszéves kapitány magánkívül kiáltotta el magát:

- Ott van! Tűz!

Itt dőlhetett volna el Napóleon sorsa, s egész csapatáé. Elhangzott a parancs, a katonák égi jelszava. A kivégzőosztag nem szokta megtagadni az engedelmességet. A katona nem gondolkodik, ő csak egy alkatrésze a puskának. A parancs - parancs.

De senki nem mozdult. Senki sem emelte föl a puskáját, hogy teljesítse a parancsot... A Császár ekkor megállt, s mögötte főtisztjei: Cambronne, Bertrand, Dravot. Napóleon csengő hangon kiáltotta:

- Ötödik hadtestbeli katonáim! Megismertek-e? A császárotok vagyok!

Halálos csend támadt... széttárta szürke köpenyét, kidüllesztette a mellkasát, s előbbi hangján így fejezte be rövid beszédét:

- Ha akad köztetek katona, aki kész megölni a császárát, tessék, itt vagyok!

Ez a hang, a széttárt marengói köpeny, a háromszögletű csákó, és ezernyi emlék, amely a kis káplárhoz fűződik, s maga az egész, ez a mesébe illő találkozás - ki tud ennek ellenállni?

A sápadtan remegő királyi katonákból egyszerre kigyulladt arcú napóleoni vitézek lettek, mennydörgésszerűen kirobbant az „Éljen a császár!”, ez a világot megrengető csatakiáltás. Felbomlottak a sorok, a katonák odarohantak a császárhoz, letérdeltek előtte, boldog volt, aki hozzáérhetett.

Társoldalak

Itt hagyhatsz üzenetet.

Wikimedia

Wikidézet
Idézetek
Commons
Képek
Wikiforrás
Szövegek
Wikiforrás
(angol)

Társportálok

Francia
forradalom
Francia
Napóleon Portál
Történelem Napoleon
Kiemelt cikk (fr)


További portálok