Portál:Észtország
Észtország (teljes nevén Észt Köztársaság, észtül: Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján, a balti államok (Baltikum) egyike. Északon és nyugaton a Balti-tenger, keleten Oroszország, délen Lettország határolja. 1918. február 24-én vált először függetlenné. Az ország 15 megyére (maakonnad) osztott. Az államfő Alar Karis (2021. október 11. – )[1], a miniszterelnök: Kristen Michal (2024. július 23. – ). Észtországnak 1 369 285 (demographic balance, 2025. január 1.)[2] lakosa van.
- Megyék: Harjumaa · Hiiumaa · Ida-Virumaa · Jõgevamaa · Järvamaa · Läänemaa · Lääne-Virumaa · Põlvamaa · Pärnumaa · Raplamaa · Saaremaa · Tartumaa · Valgamaa · Viljandimaa · Võrumaa
- Tenger: Balti-tenger
- Tengeröblök: Finn-öböl · Rigai-öböl
- Szigetek: Hiiumaa · Saaremaa
- Folyók: Emajõgi · Võhandu · Pärnu · Kasari
- Tavak: Peipus-tó · Võrts-tó
- Legmagasabb pont: · Suur Munamägi (318 m)
Észtország történelme a jégkorszak végével kezdődött, előbb a Kunda kultúra népei, majd más kultúrák telepedtek meg az Észak-Baltikumban, többek között a fésűdíszes kerámia kultúrája, melyről feltételezik, hogy ők voltak a balti finnugorok ősei. A középkor elején az észt kalózok a kelet-balti kereskedőket fosztogatták, míg a 13. század elején az északi keresztes háborúk során területüket el nem foglalták a dánok és a német lovagrendek. Egy felkelést követően Dánia eladta észt birtokait a Teuton Lovagrendnek. A livóniai háború és a svéd–lengyel háborúk után Észtország a svéd korona birtokába került, majd az északi háború után a cári Oroszország annektálta. A 19. század során az esztofil mozgalom az észt nemzeti ébredés korszakához vezetett. 1917 tavaszán az orosz Ideiglenes kormány autonómiát adott az észteknek, majd a bolsevik forradalom és a német megszállás után az ország az észt függetlenségi háborúban kivívta függetlenségét. A demokratikus köztársaságban a 30-as évek elején a szélsőjobboldali fordulat megakadályozására az államelnök puccsot hajtott végre. 1940-ben a náci Németországgal kötött egyezménynek megfelelően a Szovjetunió megszállta és annektálta Észtországot. A második világháborúban német megszállás alatt volt. A háború után újból a Szovjetunió egyik köztársasága lett, a lakosság egy részét deportálták és helyükre oroszokat telepítettek. A 80-as évek végén Észtország az elsők között szakadt el a széthulló Szovjetuniótól. 2003-ban csatlakozott a NATO-hoz, 2004-ben pedig az Európai Unióhoz.
A Tarvasjõgi folyó a Põhja-Kõrvemaa természetvédelmi területen. Az ország területének felét erdő borítja.
- Politikusok: Andrus Ansip, Toomas Hendrik Ilves, Siim Kallas, Kersti Kaljulaid, Mart Laar, Lennart Meri, Erki Nool, Konstantin Päts,
- Tudósok: Johannes Aavik, Elmar Kohh, Friedrich Reinhold Kreutzwald, Riin Tamm
- Énekesek: Elina Born, Piret Järvis, Kerli Kõiv, Ida Loo-Talvari
- Zeneszerzők: Evald Aav, Arvo Pärt, Stig Rästa
- Festők: Konrad Mägi, Karl Pärsimägi
- Költők, írók: Betti Alver, August Gailit, Sass Henno, Johann Voldemar Jannsen, Maarja Kangro, Jaan Kross, Kalju Lepik, Peterson Kristian Jaak, Heiti Talvik, Anton Hansen Tammsaare, Friedebert Tuglas, Mihkel Veske, Eduard Vilde
- Sportolók: Maret Ani, Kaia Kanepi, Jens Salumäe, Andrus Värnik, Gerd Kanter, Aleksander Klumberg, Aleksander Tammert, Paul Keres, Tanel Leok, Jarmo Ahjupera, Martin Hurt, Tarmo Kink, Marko Kristal, Andrei Krõlov, Igor Morozov, Mart Poom, Sander Puri, Ragnar Klavan, Martin Reim, Elmar Saar, Vjatšeslav Zahovaiko
- Labdarúgás: Észt labdarúgó-válogatott, Észt női labdarúgó-válogatott, Észt labdarúgó-szövetség, Észt labdarúgó-bajnokság (első osztály), Észt labdarúgó-bajnokság (másodosztály), Észt labdarúgókupa, Észt labdarúgó-szuperkupa
- Kézilabda: Észt férfi-kézilabdabajnokság (első osztály)
- Észtország az olimpiai játékokon
Észtország területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint három további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
A Világörökségi listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nem csak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2014 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük Észtország küldöttei 1995-ben.
Kulturális: Tallinn óvárosa (Toompeai vár, Szűz Mária-templom, Kiek in de Kök, Kövér Margó, Szentlélek-templom, Szent Miklós-templom, Szent Olaf-templom, Városháza, Toompea)| Struve földmérő vonal
|
Wikinews Észt hírek angolul |
|
Wikidézetek Idézetek |
|
Commons Észt képek |
|
Wikiforrás Szabad forrásmunkák angolul |
- ↑ Heads of State
- ↑ https://www.stat.ee/et/avasta-statistikat/valdkonnad/rahvastik/rahvaarv. (Hozzáférés: 2025. január 17.)
- ↑ Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
- ↑ a b c d e f Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
- ↑ Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. július 27.)