Üdvözöljük az Észtország-portálon!
Észtország címere
Észtország címere
Észtország zászlaja

Észtország (teljes nevén Észt Köztársaság, észtül: Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján, a balti államok (Baltikum) egyike. Északon és nyugaton a Balti-tenger, keleten Oroszország, délen Lettország határolja. 1918. február 24-én vált először függetlenné. Az ország 15 megyére (maakonnad) osztott. Az államfő Alar Karis (2021. október 11. – )[1], a miniszterelnök: Kristen Michal (2024. július 23. – ). Észtországnak 1 369 285 (demographic balance, 2025. január 1.)[2] lakosa van.

Történelemszerkesztés 

Észtország történelme a jégkorszak végével kezdődött, előbb a Kunda kultúra népei, majd más kultúrák telepedtek meg az Észak-Baltikumban, többek között a fésűdíszes kerámia kultúrája, melyről feltételezik, hogy ők voltak a balti finnugorok ősei. A középkor elején az észt kalózok a kelet-balti kereskedőket fosztogatták, míg a 13. század elején az északi keresztes háborúk során területüket el nem foglalták a dánok és a német lovagrendek. Egy felkelést követően Dánia eladta észt birtokait a Teuton Lovagrendnek. A livóniai háború és a svéd–lengyel háborúk után Észtország a svéd korona birtokába került, majd az északi háború után a cári Oroszország annektálta. A 19. század során az esztofil mozgalom az észt nemzeti ébredés korszakához vezetett. 1917 tavaszán az orosz Ideiglenes kormány autonómiát adott az észteknek, majd a bolsevik forradalom és a német megszállás után az ország az észt függetlenségi háborúban kivívta függetlenségét. A demokratikus köztársaságban a 30-as évek elején a szélsőjobboldali fordulat megakadályozására az államelnök puccsot hajtott végre. 1940-ben a náci Németországgal kötött egyezménynek megfelelően a Szovjetunió megszállta és annektálta Észtországot. A második világháborúban német megszállás alatt volt. A háború után újból a Szovjetunió egyik köztársasága lett, a lakosság egy részét deportálták és helyükre oroszokat telepítettek. A 80-as évek végén Észtország az elsők között szakadt el a széthulló Szovjetuniótól. 2003-ban csatlakozott a NATO-hoz, 2004-ben pedig az Európai Unióhoz.

Põhja-Kõrvemaa természetvédelmi terület
A Tarvasjõgi folyó a Põhja-Kõrvemaa természetvédelmi területen. Az ország területének felét erdő borítja.


Legnagyobb városokszerkesztés 
Címer Város Népesség
Tallinn 457 572[3]
Tartu 97 759[4]
Narva 53 360[4]
Pärnu 41 520[4]
Kohtla-Järve 33 434[5]
Viljandi 17 255[4]
Rakvere 15 695[4]
Maardu 17 017[6]
Sillamäe 12 352[4]
Kuressaare 13 185[7]
Észtország világörökségi helyszíneiszerkesztés 
Tallinn óvárosa
Tallinn óvárosa

Észtország területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint három további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

A Világörökségi listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nem csak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2014 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük Észtország küldöttei 1995-ben.

Kulturális: Tallinn óvárosa (Toompeai vár, Szűz Mária-templom, Kiek in de Kök, Kövér Margó, Szentlélek-templom, Szent Miklós-templom, Szent Olaf-templom, Városháza, Toompea)| Struve földmérő vonal

Észtország a WikiMédiánszerkesztés 
Wikinews
Észt hírek angolul
Wikidézetek
Idézetek
Commons
Észt képek
Wikiforrás
Szabad forrásmunkák angolul
További portálokszerkesztés 
  1. Heads of State
  2. https://www.stat.ee/et/avasta-statistikat/valdkonnad/rahvastik/rahvaarv. (Hozzáférés: 2025. január 17.)
  3. Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
  4. a b c d e f Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  5. Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  6. Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
  7. Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. július 27.)