A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyeket az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény(Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. Az alapítás óta több mint 180 ország ratifikálta a megállapodást.
Jelenleg 1031 világörökségi helyszínt tartunk számon 163 különböző országban. Magyarországi helyszínek először 1987-ben kerültek a listára, Budapesten a Duna-part látképe és a budai várnegyed, valamint Hollókő ófaluja és táji környezete. Ma Magyarországon nyolc világörökségi helyszín található, és további tizenegy helyszín vár a megmérettetésre.
Surtsey (IPA: ['sør̥tsɛi]) Izland partjaitól délre található vulkanikus eredetű sziget, amely az ország legdélebbi pontja. Egy a tenger alatt 130 méter mélyen kezdődő vulkánkitörés hozta létre, amely 1963. november 14-én érte el a felszínt. A kitörés valószínűleg pár nappal korábban kezdődött és 1967. június 5-éig tartott. A sziget ekkor érte el legnagyobb területét (2,7 km²), ám azóta mérete a szél és a hullámzás eróziós tevékenysége miatt folyamatosan csökken. 2002-ben mindössze 1,4 km² volt a felszíne.
A sziget a skandináv mitológia egyik alakjáról, a tűzóriás Surturról kapta a nevét, mely izlandiul annyit jelent: Surtur szigete.
Surtsey keletkezését nagy érdeklődéssel figyelték a vulkanológusok, létrejötte óta pedig kiemelt figyelmet szentelnek neki a botanikusok, biológusok, ugyanis alkalmukban állt megfigyelni, hogy egy kietlen, kopár szigetet hogyan népesítenek be a különböző fajok.
A szigetet létrehozó, tengerfenéken található hasadék a Vestmannaeyjar tenger alatti vulkanikus rendszer része. Ez a lokális rendszer része az Atlanti-óceánt hosszában keresztülszelő, Közép-Atlanti-hátságnak. A Surtseyt létrehozó vulkáni tevékenység következtében egyéb kisebb szigetek is keletkeztek (például Jólnir), de ezek többsége hamar erodálódott.
Az UNESCO Világörökségi Bizottsága 45. ülésszakát Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt nem az eredetileg tervezett Kazanyban tartják meg júniusban. „Nem lehet megtartani a Világörökségi Bizottság 45. ülését Kazanyban vagy orosz elnökség alatt, miközben az utóbbi Ukrajnában "kiemelkedő egyetemes érték[ek]et" pusztít el” – közölték a bizottságban. A rendezvényt nem halasztják el, hiszen idén ünneplik az egyezmény 50. évfordulóját, de az ülés új helyszínét még nem közölték.– Open letter to the UNESCO World Heritage Committee (gov.uk, 2022-04-08)
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 43. ülésszakát 2019. június 30. és július 10. között tartja Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban.[1][2]
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 42. ülésszakát 2018. június 24. és július 4. között tartja Bahrein fővárosában, Manamában.[3]
2017. július 12.: Az UNESCO Világörökség Bizottsága 41. ülésszakát július 2. és 12. között tartotta Krakkóban. A testület húszonegy (18 kulturális és 3 természeti) új helyszín felvételéről döntött. Továbbá kibővítették, illetve módosították öt, a listára korábban felvett helyszín határait. Angola és Eritrea a világörökségi helyszínnel rendelkező országok közé került.
2016. július 18.: Az UNESCO Világörökség Bizottsága 40. ülésszakát július 10. és 17. között tartotta meg Isztambulban. A testület 21 új helyszín, köztük 12 kulturális, 6 természeti és 3 vegyes (kulturális és természeti) helyszín felvételéről döntött.[4]
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
