Főmenü megnyitása

Bártfa

város Szlovákiában

Bártfa (szlovákul: Bardejov, németül Bartfeld, lengyelül Bardiów, latinul Bartpha) város Szlovákiában. Az Eperjesi kerület Bártfai járásának székhelye. 1920-ig, a trianoni békeszerződésig az eperjesi székhelyű Sáros vármegyében a bártfai járás székhelye volt.

Bártfa (Bardejov)
Bardejov10Slovakia6.JPG
Bártfa címere
Bártfa címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rang város
Első írásos említés 1241
Polgármester Boris Hanuščak
Irányítószám 085 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám BJ
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 33 696 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség466 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság323 m
Terület72,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bártfa (Szlovákia)
Bártfa
Bártfa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 40″, k. h. 21° 16′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 40″, k. h. 21° 16′ 35″
Bártfa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bártfa témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Bártfa (Bardejov)
Világörökség
Bártfa főtere a régi Városházával
Bártfa főtere a régi Városházával
Adatok
OrszágSzlovákia
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve2000
Elhelyezkedése
Bártfa (Szlovákia)
Bártfa
Bártfa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 42″, k. h. 21° 16′ 33″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bártfa témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bártfa témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Eperjestől 38 km-re északra, a Tapoly partján fekszik. A történelmi városmag (például a városfal maradványai) és a vasútállomás a Tapolytól délre található. Ma már a városhoz tartozik a Tapolytól északra fekvő egykori község, Hosszúrét is.

Bártfa a lengyel határ közelében található, a legközelebbi lengyel település, Muszynka kb. 20 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a magyar bárd főnévből ered, amely itt az egy ember által, egy nap alatt bárddal kivágható erdőrészt jelenti. A fa utótag itt erdőnek értendő.[2]

TörténeteSzerkesztés

Az ősidők óta lakott helyen a várost lengyel ciszterci szerzetesek alapították a 12. században. A tatárjárás pusztításai után németek telepedtek meg itt. Bártfát I. Lajos király emelte szabad királyi város rangjára. A Lengyelországba vezető út élénk kereskedelmet tett lehetővé, különösen szoros kapcsolatokat ápolt Biecz városával (ami kb. 60-re északra található). Bártfa volt az egyik tárnoki város.

1435-ben Hunyadi János a város közelében verte meg Talafusz huszita kapitány seregeit.

A városban, ahol 1439-től tartottak misztériumjátékokat, nyomda is működött. 1440-ben a husziták foglalták el. A 16. század elején a polgárok áttértek az evangélikus hitre. A külföldet járt Leonard Stöckel, a városbíró fia, 1539-ben a városi iskolát wittenbergi mestere Philipp Melanchthon német humanista, Luther Márton legközelebbi munkatársa, elvei szerint humanista gimnáziummá fejlesztette. 1590-ben a felföldi lutheránusok itt tartották egyik zsinatukat. Bártfa a vászonszövéséről messze földön ismert volt.

A 17. században háromszor, majd 1710-ben pestis pusztított. 1686-ban és 1774-ben leégett. Az 1670-es és 1680-as években többször pusztították császári és kuruc csapatok. A város a csapásokat nem tudta kiheverni, fokozatosan jelentőségét vesztette, amihez hozzájárultak Lengyelország felosztásai is. 1878-ban újra tűzvész pusztította. 1902-ben Hölzel Mór bártfai szobrásziskoláját szintén tűzvész pusztította el.

Az első világháború alatt az oroszok 1914 novemberének végén elfoglalták, majd Szurmay Sándor hadseregcsoportja szabadította föl, a Limanowánál küzdő csapatok érdekében folytatott hadművelet során. 1919 nyarán a magyar Tanácsköztársaság hadserege visszafoglalta Csehszlovákiától. Az első bécsi döntés nem érintette.

A második világháború végén Bártfát is érték veszteségek. A második világháború után – a történelmi városmagon kívül – több lakótelep létesült.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 6578 lakosából 2571 szlovák, 2179 magyar és 1617 német volt.

2011-ben 33 696 lakosából 28 334 szlovák, 1093 ruszin, 800 cigány, 257 ukrán, 98 cseh és 63 lengyel volt.

LátnivalókSzerkesztés

  • A régi városháza 1505 és 1508 között épült gótikus stílusban. Gazdag kőcsipkéiről híres, reneszánsz lépcsőfeljárója és a meredeken emelkedő díszes tetőzete egyaránt nevezetes. Itt működik ma a Sárosi múzeum.
  • A Szent Egyed-bazilika a 15. században épült, gótikus stílusban.
  • A mai városháza is gótikus alapú, többször átépített egyemeletes ház.
  • A városnak ferences temploma és kolostora is van, melyek gótikus alapokon nyugszanak, de barokk stílusúak.
  • Ortodox temploma 1903-ban épült görögkatolikus templomnak.
  • A régi evangélikus templom (épült 1808-ban copf stílusban)
  • A középkori városfal több része és a félkerek bástyatorony
  • Határában sós, vas- és jódtartalmú forrás fakad, melyre 1777-ben gyógyfürdő települt. Csakhamar fényűző villák tucatjai épültek ide. 1849-ben és 1856-ban azonban károkat szenvedett, utóbbi alkalommal leégett. Ma Bártfafürdő néven önálló települést alkot a várostól 5 km-re északnyugatra.
  • Bártfának falumúzeuma is van.
  • Vásárát augusztus harmadik dekádjában tartják.

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született Eck Bálint (1494-1550) orvos, főbíró
  • Itt született Leonard Stöckel (1510–1560) reformátor
  • Itt született Chyzer Kornél (1836–1909) orvos, balneológus, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
  • Itt született 1820. február 13-án Kéler Béla (Adalbert Paul von Kéler) zeneszerző, karmester (mh. 1882. november 20-án Wiesbadenben)
  • Itt született 1838-ban Myskovszky Viktor (Viktor Miškovský) (mh. Kassán, 1909) építészmérnök, tanár, régész, műtörténész, az MTA levelező tagja
  • Itt született Zalánfy Aladár (1887. március 11. – Budapest, 1959. május 15.): orgonaművész és orgonaszakértő
  • Itt született Jozef Bomba (1939. március 30. – Kassa, 2005. október 27.) csehszlovák válogatott labdarúgó
  • Itt hunyt el 1951-ben Zsebráczky Géza a keletszlovákiai szlovják nyelv fő nyelvi ideológusa.
  • Itt született 1980-ban Radoslav Rochallyi szlovák költő.

KéptárSzerkesztés

 
Bártfa főtere a régi városházával és a Szent Egyed-templommal – panorámakép

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2 
  • Henszlmann Imre 1879: Bártfa középkori műemlékei. Budapest.
  • Iványi Béla 1910: Bártfa szabad királyi város levéltára - 1319–1526, Budapest
  • Groszmann Malvina 1911: Bártfa város 1418–1444-iki számadáskönyvei művelődéstörténeti szempontból, Budapest
  • 1975 Dejiny Bardejova.
  • Méry, G. - Jankovics, M. 2009: A bártfai Szent Egyed-bazilika
  • Mariana Kosmačová 2013: Majetkové spory pánov z Perína s mestami Bardejov a Sabinov v stredoveku. In: Bodnárová, M. (ed.): Príspevky k starším dejinám slovenských miest a mestečiek. Prešov.
  • Stanisław A. Sroka 2016: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal. Budapest.
  • Fedorčáková, Mária 2016: Správa mestských zariadení a mestskí zamestnanci v Bardejove do roku 1526. Mesto a dejiny 5/1.
  • Guitman Barnabás - Demján Izabella 2017: Ez a levél adassék az bártfai bíró kezébe - XVI. századi magyar nyelvű levelek a bártfai városi levéltárból.
  • Štefánik, Martin a kol. 2017: Stredoveké mesto a jeho obyvatelia.
  • Benka, Peter 2018: Mestské prísahy v Bardejove v ranom novoveku ako prameň kultúrnych a sociálnych dejín. Historický časopis 66/1.
  • Pamiatky a príroda 6
  • Uličný, F. - Magdoško, D. (eds.): Bitka pri Rozhanovciach v kontexte slovenských a uhorských dejín.

További információkSzerkesztés