Kéler Béla

(1820–1882) magyar zeneszerző, karmester, zenetanár, hegedűművész.

Kéler Béla (Adalbert Paul von Kéler) (Bártfa, 1820. február 13.Wiesbaden, 1882. november 21.) magyar zeneszerző, karmester, zenetanár, hegedűművész.

Kéler Béla
Életrajzi adatok
Született1820. február 13.[1][2][3][4][5]
Bártfa[6]
Elhunyt1882. november 20. (62 évesen)[1][2][3]
Wiesbaden[7]
IskoláiJán Francisci-Rimavský Gymnasium
Pályafutás
Műfajok
Hangszerhegedű
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéler Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

1845-ben több szerzeményével Bécsbe ment, hogy ott magát kiművelje és egyszersmind a hegedűjátszásban is tökéletesítse. Az udvari operaház hegedűse lett. Csakhamar Berlinbe szerződtették a Sommer-féle zenekar karmesterének (1854), mely állásában mint magánhegedűs, s több sikeres tánczene szerzője hírnevet szerzett. 1863-ban Wiesbadenban állt a katonai zenekar élére, végül 1867-ben az ottani fürdő zenekarának karmesterévé nevezték ki, s ebben az állásban 1873-ig dolgozott. Tevékenységének termékeny, hangsúlyos része erre az időszakra esik, életművének javát itt alkotta, mint zeneszerző és dirigens. Magyar művészként Németországban a magyar zene terjesztésében is jelentős szerepe volt, részint eredeti, részint pedig magyar művek zenekari átírásával.

 
Híradás németországi sikeréről (in: Vasárnapi Ujság 1854. 176. l.)

Művei szerkesztés

Zeneszerző szerkesztés

  • Magyar vígjáték-nyitány
  • Katonaélet / Soldier Life
  • Bártfai Emlék Csárdás op. 31
  • Magyar takarodó
  • Ladies Polka Op.29[8]
  • Kárpátok (1854) - Kéler Béla legfontosabb és egyben legterjedelmesebb műve tenor, férfikar, szimfonikus zenekar és szavaló számára. Bár a csaknem egy órás kompozíció címe a Kárpátok, a szerzőt kizárólag a Magas-Tátra környezete ihlette, amely szülőhelye közelében található. Tételei sorrendben: Nyitány és 5 zenei festmény (Lomnici csúcs, Poprádi halastó, Vashámorok, Vadászat, Ótátrafüreden). E műve, a Kárpátok idilli zenei képe a programzene újkori vonulatának első művei közé tartozik, amelyet a táj természeti szépségei és a környezetének mindennapjai ihlettek.[9]

Szövegíró szerkesztés

  • Messze, messze Rodostóba
  • Csendül a nóta

Emlékezete szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b nem ismert naptár szerint; valószínűleg Gergely-naptár
  2. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  3. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. Kéler Béla - Anoomi - Online Music Playlists. [2015. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 8.)
  9. A Petrucci Zenei Könyvtárban megjelent mű digitális átiratát nyilvános forrásokból a Slovak Arts Council támogatta.Die Karpathen (Kéler, Béla) - IMSLP. imslp.org. (Hozzáférés: 2021. március 2.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés