Bokor József (filozófiai író)

tanár, filozófus

Bokor József (Kadarkút, 1843. június 19.Budapest, 1917. június 11.) tanár, pedagógiai és filozófiai író. A Pallas nagy lexikonának, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikonnak[1] a szerkesztője.

Bokor József
BokorJozsef2.JPG
Született Bokor József
1843. június 19.
Kadarkút
Elhunyt 1917. június 11. (73 évesen)
Budapest
Foglalkozása tanár, pedagógiai és filozófiai író
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor József témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Apja a Somogy megyei Kadarkúton református néptanító volt. Középiskolai tanulmányait a csurgói református gimnáziumban folytatta, VII. osztályát a pápai református gimnáziumban végezte el. 18631865 között Pesten teológiát tanult és 1866-ban elvégezte a pesti Református Teológiai Akadémiát. 1866–1868 között nevelő, majd 1868-tól a sárospataki Református Teológiai Akadémia bibliai tanszékére hívták meg akadémiai docensnek, ahol 1869-ben rendes tanárnak választották. 1877 és 1885 ősze között a bölcseleti tanszéken rendes tanár, közben 1884-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

1885 júniusában a sárospataki református főiskolánál betöltött tanári állásáról lemondott, majd Budapestre költözött, és a tudományegyetemen habilitáltatta magát magántanárnak, ahol pedagógiai tárgyakat adott elő. 1885–1896 között a budapesti II. kerületi Felső Kereskedelmi Iskola tanára. 1887-től a budapesti tudományegyetem neveléstörténeti magántanár, 1912-től címzetes nyugalmazott tanár. 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács előadó tanácsosa, 1900-tól a budapesti Országos Tanárvizsgáló Bizottság tagja. 1901-ben megalapította a Magyar Filozófiai Társaságot, amelynek alelnökévé választották.

MunkásságaSzerkesztés

Irodalmi munkássága főleg bölcsészeti és tanügyi kérdésekre irányult. 1881–1882-ben a „Sárospataki Lapok”, 1884–1886 között Buday Józseffel, majd 1891-ig egyedül a „Magyar Philosophiai Szemle” szerkesztője. Húsz éven keresztül, 1888–1908 között szerkesztője az „Egyetértés” vasárnaponként megjelenő tanügyi rovatának. Szerkesztője a Pallas Nagylexikonnak és Révay Nagy Lexikonának. Cikkei jelentek meg a „Budapesti Hírlap” (1871–1873), a „Reform” (1871–1873), a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap” (1871–1884), a „Révész Figyelmezője” (1872–1876), a „Figyelő” (1875), a „Pesti Napló” (1878, 1886), a „Fővárosi Lapok” (1878, 1886), a „Debreczeni Protestáns Hetilap” (1882, 1884), az „Egyetértés” (1886) újságokban, és a „Debreceni tanáregylet Évkönyve” 1880-ban megjelent kiadásában.

Életművében a legnagyobb jelentősége a Pallas nagy lexikonának a szerkesztése. A lexikon szerkesztője formálisan a kiadó vezérigazgatója, Gerő Lajos volt, de a tényleges szerkesztői tevékenységet Bokor József végezte. A kor kiemelkedő tudósai közül kikerült háromszáz szerző munkásságának összehangolása megszervezése hatalmas feladat volt. Hogy kiktől mi minden és milyen címszó alatt mekkora terjedelemben kerüljön a lexikonnak tizennyolc kötetébe, azt Bokor József állapította meg évekre terjedő előmunkálatok során.

MűveiSzerkesztés

  • A vallás és tudománya. Tanári székfoglaló; s.n., s.l., 1871
  • A középiskola eszménye; Aigner, Bp., 1874
  • Egy középiskola; Református Főiskolai Ny., Sárospatak, 1882
  • A szabadság némely korlátairól (Sárospatak, 1884)
  • A társadalom befolyása az államra (Budapest, 1886)
  • Hit és tudomány (Budapest, 1902)
  • Emberszeretet (Budapest, 1902)
  • A kálvinizmus erőssége; Hornyánszky Ny., Bp., 1910 (A Kálvin-Szövetség kiadványai)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés