Sárospatak

magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 16.

Sárospatak (németül: Potok am Bodroch, szlovákul: Šarišský Potok, Blatný Potok) város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett város fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Többek között itt volt a Rákóczi fejedelmek rezidenciája. Bizonytalan források szerint itt születhetett Árpád-házi Szent Erzsébet, bár ennek színhelyét mások Pozsonyba teszik.

 A településen világörökségi helyszín található 
Sárospatak
A sárospataki vár madártávlatból
A sárospataki vár madártávlatból
Sárospatak címere
Sárospatak címere
Sárospatak zászlaja
Sárospatak zászlaja
Becenév: „a Bodrog menti Athén”
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásváros
PolgármesterDr. Farkas Szabolcs (független)[1]
Irányítószám3950
Körzethívószám47
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség10 583 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség86,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület139,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″48.318889°N 21.566111°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″48.318889°N 21.566111°E
Sárospatak (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sárospatak
Sárospatak
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sárospatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárospatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén. Lakott területének túlnyomó része a folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de jelentős kiterjedésű külterületei vannak a Bodrog bal parti (bodrogközi) oldalán is, illetve néhány, többé-kevésbé különálló városrésze (Kispatak, Apróhomok, Várhomok, Dorkó) is a bodrogközi részen terül el.

Közigazgatási területe a legtöbb környező településével érintkezik, köztük olyanokéval is, amelyekkel amúgy távol fekszenek egymástól és nincs közvetlen közúti kapcsolatuk sem. Így észak felől határos Nagyhutával, Kovácsvágással, Mikóházával és Alsóregmeccel, északkelet felől Sátoraljaújhellyel, kelet felől Vajdácskával, délkelet felől Bodroghalommal és Tiszakaráddal, dél felől Györgytarlóval és Kenézlővel, délnyugat felől Sárazsadánnyal, nyugat felől Bodrogolaszival és Komlóskával, északnyugat felől pedig Makkoshotykával, Hercegkúttal és Nagyhutával is.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, ezen érhető el a megyeszékhely, Miskolc, illetve az ország nyugatabbi részei, valamint Sátoraljaújhely irányából is. A főút korábban valószínűleg keresztülhaladt a központon, de már több mint fél évszázada (legalább 1970 óta) észak felől elkerüli azt; a régi nyomvonal ma mellékútként a 3801-es útszámozást viseli.

A környező kisebb települések közül a bodrogközi Kenézlővel a 3803-as, Györgytarlóval a 3811-es, Vajdácskával a 3805-ös, a tájegység "fővárosának" számító Cigánddal pedig a 3814-es út köti össze. Határszélét északkeleten érinti Sátoraljaújhely egyik tulajdonképpeni belső útja, a Zemplén Kalandparkot is kiszolgáló 3718-as út is. A Zempléni-hegységben fekvő „szomszédai” közül csak Makkoshotykával és Hercegkúttal áll közvetlen közúti összeköttetésben: előbbi faluba a 37-es főútból a 3814-es út csomópontjában, az ellenkező irányban kiágazó 38 115-ös, utóbbi központjába pedig az abból, már hercegkúti területen kiágazó 37 133-as számú mellékút vezet.

Vasúton a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalon közelíthető meg, melynek egy megállási pontja van itt; Sárospatak vasútállomás a belváros északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 38 305-ös számú mellékút (települési nevén Táncsics Mihály utca) biztosítja.

Éghajlata

szerkesztés
Sárospatak éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlaghőmérséklet (°C)−3,3−1,24,310,215,818,520,920,015,910,23,9−0,59,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)292930436070616748485241578
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői


Története

szerkesztés

Sárospatak területe már az őskorban is lakott volt. A ma ismert első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a később grófi címet szerzett Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt, főként Lengyelország felé. Várát I. Endre király építtette. Egyes elméletek szerint itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

 
Műemlék népi lakóház a Gárdonyi Géza utcában

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot, 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius is; Sárospatak másik jelentős intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 20002013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához), 2021-től itt található a Tokaj Hegyalja Borászati Egyetem.

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. itt ajánlották fel I. Rákóczi Györgynek az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

1871-ig mezőváros volt, de ekkor, mivel e rang ezzel az évvel az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont is.

Városrészek

szerkesztés

A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1968-ban pedig Végardót.

A város jelképei

szerkesztés
 
A Bazilika

A címer csücskös talpú pajzs, vörössel vágott mezőben, pajzsfőben két lebegő, ötszirmú (arany magvú, zöld kelyhű) ezüst rózsa között arany liliom lebeg. A pajzs kék mezőjében két fehér ruhás lebegő angyal, leveles (vörös bélésű) arany koronát tart, alattuk egymással szemközt térdeplő, imádkozó, fehér ruhás angyal lebeg. Közöttük, a pajzstalpban ötszirmú (piros magvú, zöld kelyhű) lebegő aranyrózsa helyezkedik el. A pajzs jobb felső sarkában nyolcágú arany csillag, bal sarkában emberarcú, növekvő ezüst félhold ragyog. A címerpajzson ráhelyezett leveles aranykorona nyugszik.

Vörös és kék színű fekvő téglalap, középen a város címerével.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Dr. Jánosdeák Gábor (nem ismert)[3]
  • 1994–1998: Dr. Jánosdeák Gábor (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Jánosdeák Gábor (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Jánosdeák Gábor (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum)[7]
  • 2010–2014: Aros János (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Aros János (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Aros János (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Dr. Farkas Szabolcs (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
12 827
12 538
11 291
10 817
10 741
10 583
201320142021202220232024
Adatok: Wikidata

Sárospatak történelmi lakosságszáma 1900. évben 7639 fő volt, amely az 1980-as években érte el a maximumot (1980. évben 15.320 fő), majd az 1990-es évektől a népességfogyás üteme felgyorsult. 1880. évben 6737 fő, 1900. évben 7639 fő, 1930. évben 12.253 fő, 1960. évben 14.083 fő, 1970. évben 14.540 fő 1980. évben 15.320 fő 1990. évben 15.062 fő 2001. évben 14.694 fő[11] [12]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,8% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 24,3%, görögkatolikus 11,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (27,3% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,6% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% lengyelnek, 0,1% románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,5% volt római katolikus, 22,9% református, 11% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,7% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).[15]

Látnivalók

szerkesztés
  • Sárospataki vár (Rákóczi-vár) (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
  • Sárospataki Képtár
  • Domján-ház - Kazinczy út 23. (Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
  • Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
  • Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
  • Szinyei-ház
  • Megyer-hegyi Tengerszem – A településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
  • Trinitárius kolostor
  • Szent Erzsébet-bazilika (Vártemplom) és rotunda
  • Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványi anyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.
 
Az ún. Lorántffy-szárny a sárospataki várban

A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskola működik benne.

  • Jezsuita kolostor

A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.

  • Ferences kolostor
 
Mise a vártemplomban

A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.

 
Sárospataki Református Kollégium

Közoktatás

szerkesztés

Felsőoktatás

szerkesztés

Érdekességek

szerkesztés
  • A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.
  •  
    A Comenius Tanítóképző Főiskola épülete
    Az ötszáz forintos bankjegy hátulján a sárospataki vár látható.
  • Itt adta ki Medgyesi Pál a Prédikációit, 1658-ban. 

A település az irodalomban, filmekben

szerkesztés
  • Egy Sárospatak melletti vadászkastély az egyik helyszíne Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényének.
  • A település szerepel Fehér Béla A honfoglalás pontos időpontja című humoreszkjében, amely szerint a város határában találták meg 1941-ben Ézelő vezér sírját, benne (a tarsolylemeze alatt) a bizánci mestermunkának tartott zsebórájával.

Testvérvárosai

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés
 
Comenius szobra a kollégium udvarán

Itt született Marczi Mariann zongoraművész

Televízió

szerkesztés
  • Hegyalja Televízió (2019)
  • Zemplén TV
  1. a b Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  6. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  7. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 20.)
  9. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  10. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  11. Sárospatak népessége, lakossága, területe (nepesseg.com)
  12. Központi Statisztikai Hivatal (ksh.hu)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. Sárospatak Helységnévtár
  15. Sárospatak Helységnévtár
  16. ART ÉRT. ART ÉRT. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  17. Sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola honlapja. „OM azonosító: 102952”
  18. Oktatási Hivatal, intézmény adatlapja. „OM azonosító szám: 102952”
  19. Sárospatak, II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA KATEGÓRIA, Hírek
  20. Magyarország a második világháborúban; Deseő tábornok élete és titokzatos halála; Második világháború

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés