Wikipédia

Sárospatak

magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Sárospatak (németül: Potok am Bodroch, szlovákul: Šarišský Potok, Blatný Potok) város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett város fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Többek között itt volt a Rákóczi fejedelmek rezidenciája. Bizonytalan források szerint itt születhetett Árpád-házi Szent Erzsébet, bár ennek színhelyét mások Pozsonyba teszik.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Sárospatak
A sárospataki vár madártávlatból
A sárospataki vár madártávlatból
Sárospatak címere
Sárospatak címere		 Sárospatak zászlaja
Sárospatak zászlaja
Becenév: „a Bodrog menti Athén”
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállás város
Polgármester Aros János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3950
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség11 291 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség86,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület139,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárospatak (Magyarország)
Sárospatak
Sárospatak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″
Sárospatak (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sárospatak
Sárospatak
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sárospatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárospatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén, annak jobb parti oldalán helyezkedik el.

ÉghajlataSzerkesztés

Sárospatak éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlaghőmérséklet (°C)−3,3−1,24,310,215,818,520,920,015,910,23,9−0,59,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)292930436070616748485241578
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői


MegközelítéseSzerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, ezen érhető el a megyeszékhely, Miskolc, illetve az ország nyugatabbi részei, valamint Sátoraljaújhely irányából is. A főút korábban valószínűleg keresztülhaladt a központon, de már több mint fél évszázada (legalább 1970 óta) észak felől elkerüli azt; a régi nyomvonal ma mellékútként a 3801-es útszámozást viseli.

A környező kisebb települések közül a bodrogközi Kenézlővel a 3803-as, Györgytarlóval a 3811-es, Vajdácskával a 3805-ös, a tájegység "fővárosának" számító Cigánddal pedig a 3814-es út köti össze. Határszélét északkeleten érinti a 3718-as út is.

Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon közelíthető meg (Sárospatak vasútállomás).

TörténeteSzerkesztés

Sárospatak területe már az őskorban is lakott volt. A ma ismert első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a később grófi címet szerzett Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt, főként Lengyelország felé. Várát I. Endre király építtette. Egyes elméletek szerint itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

 
Műemlék népi lakóház a Gárdonyi Géza utcában

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot, 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius is; Sárospatak másik jelentős intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 2000–2013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához), 2021-től itt található a Tokaj Hegyalja Borászati Egyetem.

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. itt ajánlották fel I. Rákóczi Györgynek az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

1871-ig mezőváros volt, de ekkor, mivel e rang ezzel az évvel az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont is.

VárosrészekSzerkesztés

A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1968-ban pedig Végardót.

A város jelképeiSzerkesztés

CímereSzerkesztés

 
A Bazilika

A címer csücskös talpú pajzs, vörössel vágott mezőben, pajzsfőben két lebegő, ötszirmú (arany magvú, zöld kelyhű) ezüst rózsa között arany liliom lebeg. A pajzs kék mezőjében két fehér ruhás lebegő angyal, leveles (vörös bélésű) arany koronát tart, alattuk egymással szemközt térdeplő, imádkozó, fehér ruhás angyal lebeg. Közöttük, a pajzstalpban ötszirmú (piros magvú, zöld kelyhű) lebegő aranyrózsa helyezkedik el. A pajzs jobb felső sarkában nyolcágú arany csillag, bal sarkában emberarcú, növekvő ezüst félhold ragyog. A címerpajzson ráhelyezett leveles aranykorona nyugszik.

ZászlajaSzerkesztés

Vörös és kék színű fekvő téglalap, középen a város címerével.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,8% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 24,3%, görögkatolikus 11,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (27,3% nem nyilatkozott).[11]

LátnivalókSzerkesztés

  • Sárospataki vár (Rákóczi-vár) (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
  • Sárospataki Képtár
  • Domján-ház - Kazinczy út 23. (Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
  • Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
  • Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
  • Szinyei-ház
  • Megyer-hegyi Tengerszem – A településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
  • Trinitárius kolostor
  • Szent Erzsébet-bazilika (Vártemplom) és rotunda
  • Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványi anyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.
 
Az ún. Lorántffy-szárny a sárospataki várban

A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskola működik benne.

  • Jezsuita kolostor

A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.

  • Ferences kolostor
 
Mise a vártemplomban

A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.

OktatásSzerkesztés

 
Sárospataki Református Kollégium

KözoktatásSzerkesztés

FelsőoktatásSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.
  •  
    A Comenius Tanítóképző Főiskola épülete
    Az ötszáz forintos bankjegy hátulján a sárospataki vár látható.
  • Itt adta ki Medgyesi Pál a Prédikációit, 1658-ban. 

A település az irodalomban, filmekbenSzerkesztés

  • Egy Sárospatak melletti vadászkastély az egyik helyszíne Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényének.
  • A település szerepel Fehér Béla A honfoglalás pontos időpontja című humoreszkjében, amely szerint a város határában találták meg 1941-ben Ézelő vezér sírját, benne (a tarsolylemeze alatt) a bizánci mestermunkának tartott zsebórájával.

TestvérvárosaiSzerkesztés

SajtóSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

 
Comenius szobra a kollégium udvarán

Itt született Marczi Mariann zongoraművész

MédiaSzerkesztés

TelevízióSzerkesztés

  • Hegyalja Televízió (2019)
  • Zemplén TV

RádióSzerkesztés

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
  3. ↑ Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  6. ↑ Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  7. ↑ Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. ↑ Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 20.)
  9. ↑ Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. ↑ Sárospatak Helységnévtár
  12. ↑ ART ÉRT. ART ÉRT. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  13. ↑ Magyarország a második világháborúban; Deseő tábornok élete és titokzatos halála; Második világháború
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárospatak&oldid=25768302”