Főmenü megnyitása

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járás székhelye. Történelmi források gyakran csak Patak néven emlegetik.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Sárospatak
A sárospataki vár madártávlatból
A sárospataki vár madártávlatból
Sárospatak címere
Sárospatak címere
Sárospatak zászlaja
Sárospatak zászlaja
Becenév: „a Bodrog menti Athén”
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállás város
Polgármester Aros János (FIDESZ)[1]
Irányítószám 3950
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség11 768 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség86,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület139,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárospatak (Magyarország)
Sárospatak
Sárospatak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″
Sárospatak (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sárospatak
Sárospatak
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sárospatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárospatak témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton elérhető a 37-es főúton; vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal (Sárospatak vasútállomás).

TörténeteSzerkesztés

Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

 
Műemlék népi lakóház a Gárdonyi Géza utcában

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 20002013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához).

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

VárosrészekSzerkesztés

A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1968-ban pedig Végardót.

ÉghajlatSzerkesztés

Sárospatak éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlaghőmérséklet (°C)−3,3−1,24,310,215,818,520,920,015,910,23,9−0,59,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)292930436070616748485241578
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői


CímereSzerkesztés

 
A vártemplom

A címer csücskös talpú pajzs, vörössel vágott mezőben, pajzsfőben két lebegő, ötszirmú (arany magvú, zöld kelyhű) ezüst rózsa között arany liliom lebeg. A pajzs kék mezőjében két fehér ruhás lebegő angyal, leveles (vörös bélésű) arany koronát tart, alattuk egymással szemközt térdeplő, imádkozó, fehér ruhás angyal lebeg. Közöttük, a pajzstalpban ötszirmú (piros magvú, zöld kelyhű) lebegő aranyrózsa helyezkedik el. A pajzs jobb felső sarkában nyolcágú arany csillag, bal sarkában emberarcú, növekvő ezüst félhold ragyog. A címerpajzson ráhelyezett leveles aranykorona nyugszik.

ZászlajaSzerkesztés

Vörös és kék színű fekvő téglalap, középen a város címerével.

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát.[3]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

LátnivalókSzerkesztés

  • Sárospataki vár (Rákóczi-vár) (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
  • Sárospataki Képtár
  • Domján-ház - Kazinczy út 23. (Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
  • Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
  • Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
  • Szinyei-ház
  • Tengerszem – A tengerszem a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
  • Trinitárius kolostor
  • Vártemplom és rotunda
  • Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványi anyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.
 
Az ún. Lorántffy-szárny a sárospataki várban

A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskola működik benne.

  • Jezsuita kolostor

A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.

  • Ferences kolostor

A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.

OktatásSzerkesztés

 
Sárospataki Református Kollégium

KözoktatásSzerkesztés

  • Vay Miklós Református Szakképző Iskola és Diákotthon

FelsőoktatásSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.
  •  
    A Comenius Tanítóképző Főiskola épülete
    Az ötszáz forintos bankjegy hátulján a sárospataki vár látható.
  • Itt adta ki Medgyesi Pál a Prédikációit, 1658-ban. 

A település az irodalomban, filmekbenSzerkesztés

  • Egy Sárospatak melletti vadászkastély az egyik helyszíne Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényének.
  • A település szerepel Fehér Béla A honfoglalás pontos időpontja című humoreszkjében, amely szerint a város határában találták meg 1941-ben Ézelő vezér sírját, benne (a tarsolylemeze alatt) a bizánci mestermunkának tartott zsebórájával.

TestvérvárosaiSzerkesztés

SajtóSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

 
Comenius szobra a kollégium udvarán

MédiaSzerkesztés

TelevízióSzerkesztés

  • Hegyalja Televízió (2019)
  • Zemplén TV

RádióSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként
  4. ART ÉRT. ART ÉRT. (Hozzáférés: 2017. június 7.)