Miskolc

magyarországi megyei jogú város, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelye

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése.[5] Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és a Miskolci járás székhelye.[6] A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. Az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után, agglomerációval együtt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb,[7] illetve a második legnagyobb belterülettel/beépített területtel rendelkező város Magyarországon Budapest után.

Miskolc
Bal fentről az óra járásával megegyezően: Avasi kilátó, Diósgyőri vár, Széchenyi utca, Miskolci Nemzeti Színház, Barlangfürdő, Herman Ottó Múzeum, Miskolci Egyetem, Lillafüredi Palotaszálló
Bal fentről az óra járásával megegyezően:
Avasi kilátó, Diósgyőri vár, Széchenyi utca, Miskolci Nemzeti Színház, Barlangfürdő, Herman Ottó Múzeum, Miskolci Egyetem, Lillafüredi Palotaszálló
Miskolc címere
Miskolc címere
Miskolc zászlaja
Miskolc zászlaja
Becenév: Acélváros,[1] Nyitott kapuk városa[2]
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Veres Pál (független politikus)[3]
Jegyző Ignácz Dávid
Irányítószám 3500–3549
Körzethívószám 46
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség145 248 fő (2023. jan. 1.)[4]
Népsűrűség623 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság131 m
Terület236,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Miskolc (Magyarország)
Miskolc
Miskolc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 20° 47′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 20° 47′ 29″
Miskolc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult.

Miskolc Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja. A hagyományos nehézipari és élelmiszeripari ágazatok mellett ma már jelentős szerephez jutnak a modern elektronikai, járműipari és vegyipari cégek is a város gazdaságában. Számos innovációs klaszter is működik a városban.

Miskolc ambíciója, hogy részben a helyi nagy múltú egyetem tudományos alapjaira építve, részben a már letelepedett nagyvállalatok műszaki hátterére alapozva, a térség kutató-fejlesztő központja legyen.

A rendszerváltás óta kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a Miskolctapolca Barlangfürdő, a Diósgyőri vár, a lillafüredi Palotaszálló és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a Miskolci Állatkert és Kultúrpark. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a vármegye és környéke gazdasági, oktatási, kulturális központja. Miskolc város napja: május 11.

Fekvése szerkesztés

A város a Bükk-vidék keleti részén, abba „beágyazódva”, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A város kivételes szépségét e csodás fekvése miatt is köszönheti. A Sajó, a Bódva és a Hernád összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere.

Miskolc területe 236,66 km², ebből 54,21 km² a belterület, 29,34 km² a zártkert és 153,11 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km.[8] Mai felszíne – a kéregszerkezeti mozgások eredményeként – lépcsőzetes felépítésű. Keletről nyugat felé 30 km kiterjedésű, amin belül négy „lépcső” figyelhető meg; a magasságkülönbség eléri a 800 métert.

  • Legmagasabb területe a Borovnyák-tető (945 m).[9] A legalacsonyabb terület a Sajó melléke (110–120 m), ez az alföldi táj része. Fiatal, pleisztocénholocén üledékek (kavics, homok, agyag, iszap) építik fel.
  • A síksági tájat az AvasTetemvár vonalától Diósgyőrig egy 250–300 méter magas dombvidéki tájövezet, az Alacsony Bükk váltja fel. Geológiai felépítésében harmadkori tengeri üledék – homok, homokkő, márga, agyag, közbeépült szénrétegek – és miocén-kori vulkáni anyagok, főleg tufák vesznek részt. Felszínét patakok, vízfolyások tagolták fel.
  • Diósgyőrtől körülbelül Lillafüredig terjed a Középső Bükk 400–600 méteres rögsorozata, melyet túlnyomórészt triász mészkő, pala, alárendelt dolomit és egyéb kőzetek építenek fel. A tájövezet földrajzi sajátosságait a karsztos lepusztulásformák adják.
  • Lillafürednél kezdődik a miskolci táj legmagasabb lépcsője, a 600–900 méterre emelkedő Magas Bükk, vagy Bükk-fennsík. Felépítésében ó- és középkori tengeri üledékek (mészkő, pala, dolomit) és eruptív kőzetek (például diabáz és porfirit) vesznek részt. Keletről nyugat felé fokozatosan emelkedik, belsejében kisebb-nagyobb barlangok alakultak ki.[10]

Éghajlat szerkesztés

A város sokévi átlagos havi középhőmérsékleteit tekintve elmondható, hogy a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb a július. Az évi közepes hőingás 22,1 °C. Az évi átlagos felhőborítottság 60% körüli.

Miskolc átlagos évi csapadékösszege 533 mm, ami jellegzetes évi menetet mutat, a nyári félév csapadékosabb, míg a téli félév szárazabb. A legkevesebb csapadék január-februárban hullik, a legcsapadékosabb hónap pedig – közel négyszer akkora értékkel – a június.

A napsütéses órák éves összege átlagosan 1800 óra, de évenként nagy változékonyságot mutat. Megfigyelhető a napfénytartam jellegzetes évi menete, a nyári hónapokban van a maximuma (havi 230–250 óra), míg november-január időszakban a minimuma (havi 40–60 óra).

A nyári napok (Tmax ≥ 25 °C) éves száma 70 nap. A hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) éves száma 15 nap. Forró nap (Tmax ≥ 35 °C) átlagosan kétévente 1 nap. A fagyos napok (Tmin ≤ 0 °C) éves száma 105 nap. A téli napok (Tmax ≤ 0 °C) éves száma 30 nap. A zord napok (Tmin ≤ –10 °C) éves száma 10 nap.

Miskolc éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,63,79,815,520,823,825,725,720,714,36,41,714,1
Átlaghőmérséklet (°C)−2,00,15,010,315,518,420,119,815,49,73,6−0,69,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,5−3,01,16,010,613,515,214,710,85,90,8−2,75,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)192325466082666146403827533
Havi napsütéses órák száma508213617622822924824317513357401797
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat


  • Abszolút minimum-hőmérséklet: –35,0 °C (1940. február 16.) Miskolc-Görömbölytapolca (országos rekord)
  • Abszolút maximum-hőmérséklet: 38,6 °C (1952. augusztus 16.) Miskolc Repülőtér, (2007. július 20.) Miskolc Avas
  • Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1554,9 mm (2010.) Miskolc-Lillafüred-Jávorkút (országos rekord)[11]

A város története szerkesztés

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1909-ig rendezett tanácsú város
1909–1950 törvényhatósági jogú város
1950–1954 közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város
1954–1971 megyei jogú város
1971–1990 megyei város
1990 óta megyei jogú város
Hozzá tartozó települések
1945 óta Diósgyőr, Hejőcsaba
1950 óta Görömböly, Hámor, Szirma
1981 óta Bükkszentlászló
Területi beosztása
1909-ig Borsod vármegye
1909–1950 (törvényhatósági jogú város)
1950–1954 Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1954–1971 (megyei jogú város)
1971 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994–2012 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci kistérség
2013 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci járás
Megyeszékhely
1923-ig Borsod vármegye
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye
1938–1945 Borsod vármegye
1945–1950 Borsod-Gömör vármegye
1950–2022 Borsod-Abaúj-Zemplén megye
2023– Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Egyéb központi szerepköre
1983-ig Miskolci járás székhelye
1981–1990 Miskolci városkörnyék központja
1994–2012 Miskolci kistérség központja
2013– Miskolci járás központja
 
Miskolc térképe 1759-ből

A régészeti leletek tanúsága szerint a terület ősidők óta lakott, s ez Magyarország legrégebben lakott területe is. A több mint 70 000 éves, paleolit kori leletek azt bizonyítják, egyike Európa legrégebben lakott területeinek. Első ismert lakói a kelta gotinok, talán hozzájuk köthető a Miskolctapolcától délre fekvő Leányvár építése is. A honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken, akik a Sötétkapu táján, a Papszer oldalán és a Tetemvár környékén laktak. A mai diósgyőri vár helyén a honfoglalás előtt már földvár állt.

A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1173 körül („que nunc uocatur miscoucy”). A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, 1312-ben veszítette el a területet, mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben. A király a rimaszécsi Széchy-családnak adományozta a birtokot. Ők szereztek Miskolcnak először bíráskodási és vásártartási jogokat.

Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra – oppidummá, azaz mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával –, 1365-ben, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a közeli diósgyőri várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. Zsigmond király 1435. október 2-ai oklevelében pallosjogot adott Miskolcnak. A település gyors fejlődésnek indult, a 15. század végén már 2000 lakosa volt, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. A török idők végére a lakosság létszáma elérte az akkori Kassáét.

A szabadságharc idején Rákóczi fejedelem rövid időre Miskolcon rendezte be főhadiszállását (1704. január 18-ától március 15-éig). 1706. szeptember 25-én az osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárvány pusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult. 1724-ben Borsod vármegye mint központi helyen fekvő, nagy lakosságú mezővárost, Miskolcot választotta a megyeháza felépítésének helyszínéül. Az első népszámlálás 1786-ban 2414 házat és 14 179 lakost jegyzett föl a városban.


Több fontos épület a 18. és a 19. század folyamán épült, köztük a városháza, az új megyeháza (1820 körül), a színház (az ország mai területén álló első kőszínház; az első Kolozsvárott épült), a zsinagóga, számos iskola és templom. 1867-ben elkezdődött a gázvilágítás bevezetése, 1870. január 9-én átadták a Hatvan–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel, 1874-ben pedig bekötötték az első telefonkészüléket Miskolcon. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak a városnak: több csapás is sújtotta Miskolcot, 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz követelt több száz emberéletet. Az árvíz rengeteg épületet is elpusztított, de helyükre szebb, nagyobb épületek épültek. 1897 júliusában indult el az első miskolci villamosjárat, harmadikként az országban (Budapest és Pozsony után), a Tiszai pályaudvar és a Szent Anna tér között, valamint a Szeles utca és a Népkert között. Az első világháború közvetlenül nem érintette a várost, de közvetetten rengeteg ember halálát okozta, a fronton és a kolerajárványban is rengeteg miskolci halt meg.

Miskolc volt az 1886-os közigazgatási rendezés után a Trianon előtti Magyarország egyetlen városa, amely rendkívül dinamikus növekedésének köszönhetően rendezett tanácsú városból törvényhatósági jogú várossá tudott átalakulni 1909-ben.

Büntetés-végrehajtási intézetét (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet) 1902-ben alapították.


A trianoni békeszerződés után Miskolc Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye székhelye lett. Ebben az időben a gazdaságban rövid időre hanyatlás következett be. A Trianon után elcsatolt országrészekből menekültek egész serege érkezett Miskolcra. A városnak át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét. Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés – amely Miskolcot az ország legfontosabb nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott, bár a város sokat szenvedett a háború utolsó évében. Az ország német megszállása során – a vármegye főispánjának és a város polgármesterének közreműködésével – a helyi zsidó lakosságot gettósították, majd 1944 júniusának közepén a környék kisvárosaiból és a járásból összeszedettekkel együtt haláltáborokba szállították; mindent összevéve, a miskolci izraeliták 78 százaléka, mintegy 8900 fő veszett oda. Az első légitámadás 1944. június 2-án érte a várost. A Vörös Hadsereg december 4-én foglalta el Miskolcot. A háború alatt 350 épület semmisült meg és 7150-ben esett komoly kár.

1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták a városhoz. 1949-ben a Selmecbányáról Sopronba költöztetett Bányászati Akadémiát a nyugati határhoz túl közelinek ítélt városból keletebbre, Miskolcra hozták, akkor már Nehézipari Műszaki Egyetem néven. Az elkövetkezendő évtizedekben a város hat évre az ország második legnépesebb, egyben ötödik legnagyobb városa lett, az 1980-as években több mint 210 000 lakossal. 1983-tól a város lakossága egyre fogyott a 2017-es 157 ezres szintre. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót.

Az 1990-es évek a miskolci nehézipar hanyatlását hozták. A város népessége csökkenni kezdett, s Debrecen vette át helyét az ország második legnépesebb városaként. A 2000-es évektől folyamatos fejlődés volt megfigyelhető a városban, amivel az acélváros mítoszról a kultúra és turizmus városává válna Miskolc.

Miskolc 2005-ben az Európa kulturális fővárosa pályázaton Pécs után a második helyet szerezte meg, maga mögé utasítva ezzel Egert, Debrecent, Győrt, Budapestet és Sopront.

 
Városház tér

2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták a várost, 2010-ben pedig megkapta az Értékgazdag Település címet.[12]

Népesség szerkesztés

Lakosságszám[13][14]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 31 061 —    
1880 34 086 0,93%
1890 42 970 2,32%
1900 61 767 3,63%
1910 76 804 2,18%
1920 85 761 1,10%
1930 94 539 0,97%
1941 115 397 1,81%
1949 109 841 −0,62%
1960 144 741 2,51%
1970 181 398 2,26%
1980 208 103 1,37%
1990 196 442 −0,58%
2001 184 125 −0,59%
2011 167 754 −0,93%
2022 147 533 −1,17%

Miskolc lakónépessége 2022. október 1-jén 147 533 fő volt, ami Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye össznépességének 23,7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 20 221 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 623 ember volt. Miskolc népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 23% volt. 2022-ben a férfiaknál 70,1, a nőknél 77,3 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 51 012 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 34 543 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 85%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,6%-a, mintegy 9709 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és ruszin nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától Miskolc lakosságszáma fokozatosan növekedett, egészen 1980-ig. A II. világháború rövid időre megakasztotta a fejlődést, majd a háború után robbanásszerűen növekedni kezdett Miskolc lakosságszáma, ez főleg az ipar erőteljes fejlesztésének köszönhető. Miskolc népessége az 1980-as évek közepe óta folyamatosan csökken. Népességének történelmi csúcsa 1985-ben volt amikor is 211 645 fő élt Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén. Az elmúlt évtizedek csökkenési ütemét figyelembe véve a demográfusok számításai szerint Miskolc lakossága 2030-ra 120 000 főre is csökkenhet. Ma már annyian élnek Miskolcon, mint 1960-ban.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló miskolciak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban még a református.

Iskolai végzettség szerkesztés

Iskolai végzettség[15]
Általános iskolát nem végezte el
  
11 707
Általános iskola
  
21 190
Szakmunkás
  
20 587
Érettségi
  
51 012
Diploma
  
34 543
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Miskolcon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 55 032 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 44 891 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 26 160 fővel, a szakmunkás végzettségűek 23 494 fővel, végül a diplomások 22 936 fővel.[16]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Miskolcon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 54 595 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezők voltak 32 323 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 30 329 fővel, a szakmunkások 23 921 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 15 832 fővel.[17]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Miskolcon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 51 012 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomai végzettséggel rendelkezők voltak 34 543 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 21 190 fővel, a szakmunkás végzettségűek 20 587 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 34 543 fővel.[18]

Etnikai összetétel szerkesztés

Jelentős nemzetiségi csoportok[19]
Nemzetiség Népesség (2022)
  Cigány 2388
  Német 671
  Ruszin 308
  Ukrán 288
  Szlovák 254

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 184 125 fő volt, ebből a válaszadók 176 609 fő volt, 176 281 fő magyarnak, míg 4135 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 474 fő német, 472 fő szlovák és 213 fő görög etnikumnak vallotta magát.[20]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 167 754 fő volt, ebből a válaszadók 142 200 fő volt, 141 951 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[21] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a cigányok (5441 fő), a németek (912 fő) és a románok (208 fő) száma nőtt. A román és a német nemzetiségűek száma megkétszereződött. A szlováknak vallók száma (420 fő) kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Miskolcon él a legtöbb magát cigánynak, orosznak (191 fő), szlováknak, németnek valló nemzetiségi.[22]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 147 533 fő volt, ebből a válaszadók 126 330 fő volt, 125 746 fő magyarnak vallotta magát. Az elmúlt tizenegy év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a ruszinok (308 fő) és az ukránok (288 fő) száma nőtt, miközben jelentősen csökkent a cigányok (2388 fő) és a németek (671 fő) száma. A népszámlálás adatai nem részletezi az el nem ismert nemzetiségeket, de a számuk jelentősen nőtt, 2011 óta 1632 főről 5259 főre.[23]

Nemzetiségi eloszlás [24]
Időszak             Egyéb/Nem válaszolt Összesen
2001 92,78% 2,18% 0,25% 0,02% 0,06% 0,25% 3,96% 100%
2011 80,25% 3,08% 0,52% 0,09% 0,07% 0,24% 14,45% 100%
2022 80,27% 1,52% 0,43% 0,20% 0,18% 0,16% 13,53% 100%

Vallási összetétel szerkesztés





 

Miskolc lakóinak vallási összetétele 2022-ben[25]

  Római katolikusok (23,4%)
  Reformátusok (14,3%)
  Evangélikusok (0,8%)
  Egyéb (1,7%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (12,2%)
  Nem válaszolt (43,6%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Miskolcon a lakosság több mint fele (74,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[26] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (49%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 77 972 fő, míg a görögkatolikusok 12 255 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (41 415 fő) és evangélikusok (2652 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (187 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 172 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,4%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 14,9%-a vallotta magát.[26]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Miskolcon a lakosság fele (51%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (33,2%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 49 161 fő, míg a görögkatolikusok 6580 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (25 606 fő) és evangélikusok (1485 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (135 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 104 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden más felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (30,6%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 18,4%-a vallotta magát.[27]

2022-es népszámlálás adatai alapján, Miskolcon a lakosság kevesebb mint a fele (44,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (23,4%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 34 292 fő, míg a görögkatolikusok 5896 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (21009 fő) és evangélikusok (1153 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (ukránok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk az elmúlt 11 év alatt enyhén emelkedett (197 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 89 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (43,6%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 12,2%-a vallotta magát.[28]

Közigazgatás szerkesztés

Miskolc polgármestereinek listája 1990-től:

Név Terminus Jelölő szervezet
Csoba Tamás 1990–1993 Fidesz
T. Asztalos Ildikó 1993–1994 SZDSZ[29]
Kobold Tamás 1994–1998 KDNP
1998–2002 Fidesz
Káli Sándor 2002–2010 MSZP-SZDSZ
Kriza Ákos 2010–2019 Fidesz-KDNP
Veres Pál 2019 óta Függetlenek SZIVE-MSZP-MOMENTUM-Párbeszéd

-Jobbik-LMP-DK-MMM-Velünk a Város[* 1]

Önkormányzat szerkesztés

A 2019-es választás után szerkesztés

 
Miskolc közgyűlésének megoszlása
  Velünk a Város: 16 hely
  Fidesz-KDNP: 10 hely
  Mi Hazánk: 1 hely
  Új Lendület Miskolcért: 1 hely
Tanácsnokok Tanácsnok
Fejlesztési tanácsnok Badány Lajos
Közművelődési és turisztikai tanácsnok Borkuti László Imre
Gazdálkodási tanácsnok Dr. Mokrai Mihály
Koordinációs tanácsnok Dr. Simon Gábor
Humánpolitikai tanácsnok Hegedüs Andrea
Koordinációs tanácsnok Molnár Péter
Üzemeltetési tanácsnok Révész Péter
Miskolc képviselő-testületének tagjai jelölő szervezetek szerint[33]
Jelölő szervezet(ek) Egyéni

választókerület

Kompenzációs

lista

Összesen
Függetlenek SZIVE-MSZP-Momentum-Párbeszéd-Jobbik-LMP-DK-MMM-Velünk a Város 15 0 15
Fidesz-KDNP 4 6 10
Mi Hazánk 0 1 1
Új Lendület Miskolcért 0 1 1

Nemzetiségi önkormányzatok szerkesztés

Miskolcon a 2019–2024 közti választási ciklusban kilenc közvetlenül választott helyi nemzetiségi önkormányzat működik.[34]

Miskolci nemzetiségi önkormányzatok és elnökeik
Miskolc Megyei Jogú Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzata Valcsev Ivanov János László
Miskolc Megyei Jogú Város Görög Nemzetiségi Önkormányzata dr. Czecz Zoltán
Miskolc Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata Szabó Mónika
Miskolc Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Dr. Lange László
Miskolc Megyei Jogú Város Örmény Nemzetiségi Önkormányzata Dr. Rózsa Péter
Miskolc Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Lakatos Ernő
Miskolc Megyei Jogú Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzata Szónoczki Mária
Miskolc Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata Bárány Péter
Miskolc Megyei Jogú Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzata Ignácz Viktória

Országgyűlési képviselők szerkesztés

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város négy választókerülethez tartozott.[35]

Név Párt Terminus Választókerület
Balázsi Tibor MDF 1990–1994 Régi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. sz. választókerület[36]
Fedor Vilmos MSZP 1994–1998
Lenártek András Fidesz 1998–2002
Fedor Vilmos MSZP 2002–2010
Csöbör Katalin Fidesz 2010–2014
dr. Balás István MDF 1990–1994 Régi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz. választókerület[37]
dr. Koleszár Lajos MSZP 1994–1998
dr. Répássy Róbert Fidesz 1998–2002
dr. Simon Gábor MSZP 2002–2010
dr. Zsiga Marcell Fidesz 2010–2014
Mile Lajos MDF 1990–1994 Régi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 3. sz. választókerület [38]
Korinthus Katalin MSZP 1994–1998
Kádas Mihály Fidesz 1998–2002
Káli Sándor MSZP 2002–2010
dr. Nagy Kálmán KDNP 2010–2014
dr. Kiss György MDF 1990–1994 Régi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 4. sz. választókerület [39]
dr. Tompa Sándor MSZP 1994–2010
Sebestyén László Fidesz 2010–2014

Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében Miskolc két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. sz. és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz.-hoz

Név Párt Terminus Választókerület
Csöbör Katalin Fidesz 2014– Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület
dr. Varga László MSZP 2014–2018 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Hubay György Fidesz 2018–2022
Dr. Kiss János Fidesz 2022–

Városrészek szerkesztés

Avas
 
Avasi református templom gótikus harangtoronya

Az Avas Miskolc „hegye”, a város fölé magasodó domb, melynek tetején a város jelképe, az avasi kilátó és tévétorony áll, a belváros felé eső részén pedig a gótikus avasi templom, melynek harangjátéka negyedóránként hallható. Az Avas északi részén hangulatos utcácskák és borospincék találhatók, a déli részen pedig a város legnagyobb lakótelepe. A lakótelepen belüli tájékozódást az építési sorrendet tükröző felosztás segítheti, három „ütemre” van osztva.

Bábonyibérc

A Városház tértől északra a belvároshoz közeli kertvárosi negyed. Egykoron jellemző volt rá a szőlőtermesztés, de most már kertes házas környék. Két dombot foglal magába, köztük egy mély völgy, amit régen egy gáttal egészítettek ki, de erre ma már nincs szükség. Gyönyörű a kilátás a Bükk-vidék hegyeire, valamint az Avasra. 2006-tól már mindkét dombra jár fel helyi busz, a 11-es.

Belváros
 
A belváros

Miskolc történelmi belvárosa műemlék jellegű épületekben kevésbé gazdag, mint más városoké, a 19. század hangulatát tulajdonképpen csak a sétálóutca jellegű főutca (Széchenyi István út) és az ennek folytatásában elterülő Városház tér őrzi. Itt található a bevásárlóközpontok, hivatalok és irodák többsége, valamint a Búza téri autóbusz-pályaudvar, a városi buszok egy részének és a vidéki buszok többségének végállomása.

Diósgyőr

Diósgyőr a Nagy-Miskolcot alkotó másik történelmi település, itt található a diósgyőri királyi vár és a futballcsapat stadionja. A tulajdonképpeni Miskolccal Újdiósgyőr köti össze, melynek központja az Újgyőri főtér. A két központ között fekszik a Bulgárföld és a Kilián városrész. Miskolc belvárosát a Győri kapu nevű városrész kapcsolja össze a Felsővároson keresztül Újgyőrön át Diósgyőrrel.

Egyetemváros

A Miskolci Egyetem épületei más városok egyetemeivel ellentétben nem a belvárosban szétszórtan helyezkednek el, hanem összefüggő városrészt alkotnak az Avas és Tapolca között, előbbihez közelebb. A nagyrészt összekapcsolt épületeket hatalmas park veszi körül.

Hejőcsaba és Görömböly

Két, mára egybeépült egykori község Miskolc fő tengelyétől távolabb. Hejőcsabát 1945-ben, Görömbölyt 1950-ben csatolták a városhoz. Hejőcsaba nyugati végéhez csatlakozik a Hejőpark (régebbi nevén Úttörőpark), amely fokozatosan növekszik, határos az Egyetemvárossal.

Komlóstető

Komlóstető a Vasgyártól délre a Bükk nyúlványára kapaszkodik fel egészen a gerincig, Miskolctapolca északi pereméig.

Martinkertváros

Martinkertváros (korábban Martintelep) soha nem volt önálló település; dinamikusan fejlődő kertvárosi övezet a Belváros és Szirma között.

Miskolctapolca

Miskolctól különálló, de a városhoz tartozó lakó- és nyaralóhely, elsősorban barlangfürdőjéről és a Sziklakápolnáról híres. 1950 óta Miskolc része, azelőtt rövid ideig Görömböly községhez tartozott, előtte egyházi birtok volt. Lakói népszavazás útján önálló településsé alakítását kezdeményezték.

Pereces

Pereces bányásztelepülés volt, ennek nyomai láthatók ma is.

Közigazgatásilag a városhoz tartozó különálló települések

Miskolctól különálló települések, amelyek közigazgatásilag a városhoz tartoznak, gyakorlatilag inkább az agglomeráció részei (az évszámok a városhoz csatolás évét jelentik). Ezek Szirmát kivéve mind hegyvidéki településrészek:

A KSH adatai

A KSH összeállítása a következő városrészeket tartalmazza, a mezőgazdasági és a lakónépesség nélküli területek kivételével (zárójelben a lakosságszám a 2011-es népszámláláskor):[40]

  • Központi belterület (149 344)
  • Egyéb belterület
    • Bükkszentlászló (569)
    • Hámor (270)
    • Lillafüred (217)
    • Miskolctapolca (4712)
    • Ómassa (165)
    • Pereces (3111)
    • Szirma (3918)
  • Külterület
    • Ághegy (129)
    • Bábonyibérc (98)
    • Bandzsalgó (65)
    • Bedegvölgy (44)
    • Bodótető (62)
    • Brucknertanya (3)
    • Csanyikvölgy (6)
    • Csernalj (26)
    • Erenyővölgy (410)
    • Felsőruzsin (21)
    • Garadna (7)
    • Kánás (31)
    • Kiskőbánya (54)
    • Középruzsin (107)
    • Kutyor és Danlos (4)
    • Lyukóbánya (767)
    • Magashegy (87)
    • Margitta (8)
    • Muszkástelep (32)
    • Nagyszentbenedek (326)
    • Őzugró (191)
    • Szentlélek (4)
    • Újmassa (5)

Városkapuk szerkesztés

 
2011-ben rovásos helynévtáblákat helyeztek el Miskolc bevezető útjai mentén
 
Miskolc faragott címere Lillafüreden

Az egykor körülkerített mezőváros határait árok- és sáncrendszer óvta, ezeket jól őrzött városkapuk törték meg. Csak ezeken keresztül lehetett a városba bejutni, mellettük vámszedőhelyek, kocsmák és vendégfogadók várták az ide látogatókat. 1940 körül még 13 fő- és 19 mellékvámszedőhelyről tudtak a várostérképek, tehát ennyi fő- és mellékúton lehetett Miskolcot megközelíteni. A település növekedésével a kapuk egyre távolabb kerültek eredeti helyüktől, végül már pusztán elméleti határt jelentettek. Az egykori védőrendszer emlékét a mai napig fennmaradt kapu elnevezésű utcák nevei őrzik: a Győri kapu, a Szentpéteri kapu, a Csabai kapu és a Zsolcai kapu ma is fő közlekedési útvonalak elnevezései, amelyek mentén a valamikor Diósgyőr, Sajószentpéter, Hejőcsaba és Felsőzsolca, illetve Miskolc közötti forgalmat bonyolító városkapuk álltak. A kevésbé ismert Fábián kapu a bábonyibérci szőlőkbe, a Meggyesalja (vagy Megyesre-járó kapu) az Avas alján található meggyesek felé vezető, kisebb jelentőségű utakat rejtett.[41]

Különleges a Sötétkapu helyzete, amely nem egy utca, hanem magának a boltozatos kocsibejárónak az elnevezése.

Címere szerkesztés

Miskolc város első pecsétlenyomata egy 1389. július 7-én kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, címerképe liliomos koronával ékesített királyi fő. 1433-ból való a következő pecsétváltozat, ugyancsak sárga viaszban, körirata Sigillum Civitas Miskolcz, ezen már szakállas a koronás fő, feltehetően Luxemburgi Zsigmond. A fej mellett balról hold, jobbról hatágú csillag. Egy időszakban a koronás fő helyett egy szétvetett lábú alak volt a pecsétnyomat, majd Szent István király teljes alakja, kezeiben jogarral és országalmával. Ezt a pecsétet 1687-ig használták, ezután jelent meg a király alakja helyett egy hajdú, egyik kezében szőlőfürttel, másikban búzaszállal. 1909-ben, amikor a város megkapta a törvényhatósági jogot, a címert az addigi pecsétképek összevonásával alkották meg.[42][43]

Gazdaság szerkesztés

Lásd még: A diósgyőri kohászat története

Bár Miskolc a köztudatban iparvárosként él, és gazdaságának valóban a szocialista évtizedek nagyarányú iparosítása adta a legnagyobb lendületet, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra tekint vissza a városban.

 
Az Erdészeti palota

Miskolc már a középkorban is kereskedőváros volt, köszönhetően annak, hogy fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt. Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek. A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinván tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A 18. század végére – 19. század elejére tehető az üveghuták és vashámorok megjelenése, melyet elősegített az, hogy a környező vidék fában igen gazdag. A Fazola Henrik által 1770 körül épített kohó nem maradt fenn, de az ezt követő, 1813-ban épített, ma Őskohó néven ismert vasolvasztó ma is látható; ipari műemlék. Az üveghuták és hámorok körül kialakult települések közül mára több is (Alsóhámor, Felsőhámor, Ómassa, Bükkszentlászló) Miskolc része lett.

 
Miskolc látképe 1840-ben (Ludwig Rohbock metszete)

A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, részben a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzet, részben a vasútvonal hatására. Diósgyőrben nagy kohászati üzem épült, rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre, fejlődött a barnakőszén-bányászat is. A város lakossága negyven év alatt csaknem kétszeresére nőtt. Részben az ipari fejlődés eredménye volt Miskolc, Diósgyőr és több környező település egyesítésével Nagy-Miskolc létrejötte (1945, illetve 1950). Ez csak az első lépés volt a város szocialista nehézipari központtá fejlődésében, amely az 1980-as években tetőzött, a több mint 18 000 főt foglalkoztató vasgyár termelése meghaladta az évi egymillió tonnát. A város lakossága ekkor érte el a rekordot, több mint 200 000 lakost; a munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát.

A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent (bár erre nemcsak a munkanélküliség, hanem a korszakra egyébként is jellemző szuburbanizációs folyamat is hatással volt.) A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Az ország többi részéhez hasonlóan az állami cégek privatizációja is lezajlott.

 
Lillafüredi palotaszálló

A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött, és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltatószektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben. A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc sokáig elhanyagolt idegenforgalmi és kulturális szerepét, amiben nagy lehetőségek rejlenek. 2004 végén az M30-as autópálya is elért a városig, amely az M3-as autópályához csatlakozva gyorsforgalmi közúti összeköttetést biztosít Budapesttel és az ország többi részével.

Munkanélküliek száma szerkesztés

A munkanélküliek számának változását a városban az alábbi táblázat mutatja.[44]

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2000 8823 7,64%
2001 9320 8,02%  
2002 9153 7,72%  
2003 8887 7,50%  
2004 8624 7,38%  
2005 9051 7,89%  
2006 8710 7,61%  
2007 9368 8,11%  
2008 9844 8,62%  
2009 11 798 10,31%  
2010 12 708 11,21%  
2011 12 172 10,85%  
2012 11 157 10,20%  
2013 10 137 9,40%  
2014 9030 7,91%  
2015 7875 6,97%  
2016 6410 5,76%  
2017 5716 5,21%  
2018 4729[forrás?] 4,36%  
2019 4940[forrás?] 4,61%  

Közlekedés szerkesztés

 
1-es villamos a Széchenyi utcán
 
A 3-as főút Miskolc szívében

A Szinva patak szűk völgyében fekvő Miskolc közlekedés-földrajzi adottságai nem kifogástalanok. A Tiszántúl és a Felvidék keleti részét összekapcsoló két forgalmi tengelytől (Sajó és Hernád völgye) némileg távolabb eső város a 18. században nem volt a postakocsi-útvonalak metszéspontjában. A városban 1790-ben nyílt meg a postaállomás, 1859-ben érkezett meg Szerencs irányából a vasút. 1862-ben omnibuszok jártak a belváros és Tapolcafürdő, valamint a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. Az első pormentes járdát a Széchenyi utcában építették 1879-ben. 1925 és 1929 között jelentős útépítési programot hajtottak végre. 1948-ban három viszonylatban 22 km vonalhosszon jártak a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat autóbuszai.

Helyi közlekedés szerkesztés

Ma Miskolc tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú MVK Zrt. gondoskodik, ami 43 autóbusz- és 3 villamosvonalat tart fenn. Az első villamos 1897. július 10-én indult el, az országban harmadikként, míg a menetrend szerinti buszjárat Magyarországon elsőként indult Miskolcon, 1903. június 8-án.[45][46] A 2007-es átalakításokig és járatcsökkentésekig a miskolci tömegközlekedés volt az egyik legjobban szervezett az országban.[47] A 2010-es években a Zöld Nyíl program keretében felújították és bővítették a villamospályát, és 2014–2015-től új, Škoda gyártmányú villamosok váltják a régi szerelvényeket. 2016-ban 40 darab szóló és 35 darab csuklós, környezetkímélő, CNG üzemű, új autóbuszt állítottak forgalomba. A városban több taxitársaság működik.

Távolsági közlekedés szerkesztés

A távolsági és helyközi közlekedést Miskolcon és környékén a Volánbusz és a MÁV-START Zrt. végzi. A város hosszútávú közlekedése viszonylag jónak mondható.

Vasúti közlekedés szerkesztés

 
A Tiszai pályaudvar épülete

A városnak két pályaudvara van, a Tiszai pályaudvar, mely a Baross Gábor úton közelíthető meg és a Gömöri pályaudvar, melynek kiszolgálója a Zsolcai kapui felüljárótól induló Állomás utca. Miskolc és Lillafüred között kisvasút is közlekedik (Lillafüredi Állami Erdei Vasút), ami turisztikai szempontból jelentős.

A Tiszai pályaudvart érintő vasútvonalak:

Közúti közlekedés szerkesztés

Miskolc az M30-as autópálya, egyben az E71-es, amely Rijekától Kassáig és E79-es utak közelében található. Utóbbi nemzetközi út Thesszalonikitől a belváros felé veszi az irányt a régi országúton. Ezenkívül a 3-as és a 26-os főutak találkozópontja. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan, például Egerbe a 2505-ös, Mályinkára a 2513-as, Harsányba a 2515-ös, Parasznyára a 2517-es, Bükkszentkeresztre a 2519-es, Kistokajba a 3604-es, Gesztelyre a 3605-ös útm a főként síelők körében kedvelt Bánkútra pedig a 25 139-es számú mellékút.

Légi közlekedés szerkesztés

A város 1947 és 1967 között belföldi repülőjáratokkal is elérhető volt. A füves kifutópályával rendelkező repülőtér ezután sportrepülőtérként működött tovább, 2022. április 30-i bezárásig.

Kultúra szerkesztés

Lásd még: Miskolc képzőművészete, Miskolc zenei élete, A miskolci színjátszás története.

Oktatás szerkesztés

Miskolc első ismert iskolája már a 15. században létezett. Legrégebbi múltra a Földes Ferenc Gimnázium tekint vissza, amely két, több évszázados múltú intézmény, a református és a katolikus gimnázium összevonásával jött létre. Ezen a két felekezeten kívül még több másiknak is volt iskolája már a 18–19. században: az ortodox görögkeletieknek és a zsidóknak is. A fiúiskolák mellett a 19. században létrejöttek leányiskolák is.[48]

Egy másik neves iskola Miskolcon a Herman Ottó Gimnázium amely 2019 Május 11-én Miskolc város napján másodszor kapott az iskola Nívódíjat.A gimnázium az elmúlt években számos alkalommal felhívta magára a figyelmet. Ezek közül a legismertebb az a produkció, mely a Herman nevére ismét felhívta a figyelmet a közelmúltban. Az intézmény diákjai és tanárai közösen dolgozták fel az 1985-ös „We Are The World” című dalt. A diákok és tanárok összefogása példa értékű sikert ért el ezzel az országban. A kitüntetést a Miskolci Nemzeti Színházban rendezett ünnepi közgyűlésen vette át Madarász Péter igazgató úr.

Miskolc egyeteme országos viszonylatban a fiatalabbak közé számít – egy 1949-es törvény rendelkezett az alapításáról –, de jogelődje, a selmecbányai főiskola révén múltja 1735-ig vezethető vissza. Az egyetem három karral eredetileg ipari képzéseket nyújtott, az 1980-as évektől kezdve azonban gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, bölcsészettudományi, illetve egészségügyi karokkal is bővült. 2015-ben hét karral, illetve egy intézettel rendelkezik.[49]

A zeneoktatás több intézményben folyik, legfontosabb a Zenepalota, melynek épületében középiskolai és egyetemi képzés is történik.[50] Ezen kívül Miskolcon még két zeneiskola található, az egyik az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola, a másik pedig az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Tagiskola. Ezek testvériskolák

Miskolcon 35 általános iskola és 22 középiskola van.[51]

Miskolc a magyar irodalomban szerkesztés

1543-ban Dévay Bíró Mátyás a város prédikátora volt.

1769. március 21-én itt született Dayka Gábor költő, a felvilágosodás korának egyik jelentős lírikusa. 1778–1782 között a minoriták gimnáziumának hallgatója volt.

Kazinczy Ferenc 1789–1795 között a miskolci szabadkőműves páholynak, az „Erényes vándorok”-nak volt a tagja.

Csokonai Vitéz Mihály 1800 nyarán járt a városban, innen keltezte A szépség ereje a bajnoki szíven című versének előszavát.

Petőfi Sándor háromszor járt Miskolcon, először 1844 februárjában, ennek emlékére írta Keresztúton állok című költeményét. Másodszor 1845. április 3-án, amikor felvidéki útja alkalmával időzött a városban, harmadszor 1847. július 8-án tartózkodott itt, amikor is a mai Városház tér 5. (Vadnay–Szeremley-ház) számú házban szállt meg, amin ma emléktábla örökíti meg a költő itt-tartózkodását. Ekkor látogatta meg az egyik lillafüredi barlangot, amit ma Petőfi-mésztufabarlangnak is hívnak, és ekkor írta Alkony című versét, melyet a diósgyőri várból megfigyelt naplemente ihletett.

A Hunyadi utca 54. szám alatt élt 1848-tól haláláig, 1872. szeptember 29-éig Déryné Széppataki Róza. Élete vége felé, 1869-től 1872-ig itt írta meg Napló-ját. Sírja a Szent Anna-temetőben van.

Sokszor megfordult a városban Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, aki Miskolcon született (1817. április 8-án). Fontos esemény volt 1883 decembere, amikor Laborfalvi Róza fellépett a Miskolci Nemzeti Színházban. Az előadás nézői között Jókai is ott volt, és verset is írt a színház óratornyáról.

Lévay József 1835-től volt a református gimnázium tanulója, később, 1852–1865 között tanára. 1865 után megyei aljegyző, főjegyző, végül alispán lett. A Hunyadi utca 4. (Mikuleczky–Lévay-ház) szám alatt lakott, itt is halt meg 1918. július 4-én.

Tompa Mihály gyakran meglátogatta Lévay Józsefet, egyik alkalommal, 1855 nyarán Arany János társaságában kereste fel a várost. Miskolcon jelent meg 1852-ben Regék, beszélyek című munkájának négy kötete.

Miskolci tartózkodása alatt a Csabai kapu 29. alatt lakott Kaffka Margit. Az elszegényedett dzsentri családból való Kaffka Margitot az apácák nevelték fel Miskolcon, itteni élményeit eleveníti meg a Levelek a zárdából és a Hangyaboly című regénye. 1899-től a zárdaiskola tanárnője, 1902 és 1906 között polgári iskolai tanárnő volt. Ez időben jelent meg első két verseskötete: a Versek és a Kaffka Margit könyve.

Móricz Zsigmond sokszor járt itt élő rokonainál az 1920-as években. 1934 tavaszán Miskolcon az Abbázia Szállóban lakott, ahol befejezte és elkészítette az Erdély trilógia végleges kéziratát. Az írónak jó barátja volt Leszih Andor múzeumigazgató, és az ő meghívására gyakran látogatott Miskolcra. Miskolcot a legnagyobb jövőjű magyar városnak tartotta.

A Vörösmarty utca 49. szám alatti házban (az 1970-es évek végén lebontották, ma lakótelepi épület áll a helyén) született 1900. március 31-én Szabó Lőrinc. Ötéves koráig élt itt. Miskolci éveiről a Tücsökzene című kötetének A gyermekkor bűvöletében című fejezetében ír.

A később Miskolchoz csatolt Szirmán állt a Klein-kastély, amely a második világháborúban elpusztult; ez ihlette Faludy Györgyöt – aki a háború előtt és után is járt itt – Kétségbeesés Szirmán című verse megírására.

Miskolcon jelent meg 1962-től 1990-ig a Napjaink című irodalmi folyóirat, amelynek jogutódjai a Holnap (1990–1995) és az Új Holnap (1995–2006) voltak. A Műút című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2007 nyarától kezdve jelenik meg a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum és a Szépmesterségek Alapítvány kiadásában.

Kulturális intézmények szerkesztés

Színházak
 
Miskolci Nemzeti Színház
Könyvtárak
Múzeumok
Templomok

Rendezvények szerkesztés

 
A Zenepalota
 
Kocsonyafesztivál – 2015

Média szerkesztés

Rádió, Televízió szerkesztés

Újság szerkesztés

Internet szerkesztés

Turizmus szerkesztés

 
A miskolctapolcai Barlangfürdő az egyik legnépszerűbb látványosság

2014-ben összesen 145 101 vendég 315 135 vendégéjszakát töltött Miskolc kereskedelmi szálláshelyein a KSH-adatok szerint. A külföldi vendégéjszakák száma éves szinten 8,2%-kal, a belföldi forgalom 24,7%-kal nőtt. A látogatószámok azt mutatják, hogy Miskolc a családos vendégek és a kisebb baráti társaságok paradicsoma. 2014-ben a legnagyobb növekmény a diósgyőri várban volt, azonban a Barlangfürdőben, a Pannon-tenger Múzeumban és a Miskolci Állatkertben is megérezték a vendégforgalom növekedését. A LÁEV kisvasúton 2014-ben közel negyedmillió vendég utazott. A külföldi küldőterületek közül a legnagyobb növekmény 2014-ben Ukrajna területéről volt tapasztalható – az ukrán vendégéjszakák száma több mint 70%-kal nőtt 2014-ben, 4777 vendégéjszakát realizáltak, ami 1998 vendégéjszakával több, mint az előző évben volt. A Szlovákiából érkező vendégek 1309 (29,9%), míg a Lengyelországból érkezők 839 vendégéjszakával (15,6%) töltöttek többet Miskolcon, mint az előző évben. A cseh vendégéjszakák száma 20%-kal nőtt, innen 701 éjszaka a növekmény. A csehek tekintetében a legmagasabb az átlagos tartózkodási idő a városban, az éves átlag 3,2 vendégéjszaka.

A 2015. év legnagyobb feladata turisztikailag a Miskolc Pass Turisztikai Kártya bevezetése, amely még komfortosabbá teszi a miskolci pihenést, hiszen az ingyenes közösségi közlekedésen túl 16 attrakcióhoz biztosít ingyenes belépést, s több mint 80 turisztikai szolgáltatást kaphatnak a vendégek 10–50% kedvezménnyel.[55]

Látnivalók szerkesztés

Turisztikai szempontból Miskolc legjelentősebb látványosságai közé tartozik Miskolctapolca a Barlangfürdővel és az azt körülvevő parkkal, amelyben csónakázótó, strand és kalandpark is található; a Bükk-vidék központi részén fekvő Lillafüred, ahol a Palotaszálló, a vízesés (az ország legmagasabb vízesése), a Hámori-tó, az Anna- és a Szent István-barlang található; a 2014-ben újjáépített diósgyőri vár, valamint a Csanyik-völgyben lévő Miskolci Állatkert és Kultúrpark. Emellett számos múzeum található a város területén, amelyek közül is kiemelkedő a 2013-ban megnyitott Pannon-tenger Múzeum, amely a Bükkábrányban megtalált hétmillió éves mocsárciprusok korát mutatja be, illetve a Herman Ottó Múzeum Papszeri épülete, ahol a 2015-ben Az év kiállítása díjat nyert Elit alakulat – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői[56] című kiállítás is megtekinthető. Kiemelkedő ugyanakkor a szintén a belvárosban található Magyar Ortodox Múzeum is.

Sportélete szerkesztés

 
Az új, 2018-ban átadott DVTK-stadion

A város számos sportban képviselteti magát az első osztályban. Két nagy múltú focicsapata van Miskolcnak. A Diósgyőri VTK az NB I-ben játszik, az MVSC a megyei első osztályban. A város élvonalbeli női kosárlabda-csapata, az Aluinvent DVTK kétszer nyerte meg a Magyar Kupát. Anyagi gondok miatt a klub megszűnt, egy ideig az NB I/B-ben játszott egy főleg ifjúsági játékosokból álló csapat, MISI-DKSK néven. A csapat – 2013-tól Aluinvent DVTK néven – ismét az első osztályban szerepel. Miskolc város jégkorongcsapata, a DVTK Jegesmedvék az első osztályban játszik, és a 2006-os idénytől a Miskolci Jégcsarnokban fogadják az ellenfeleiket. A 2014/2015-ös bajnokságban mindhárom fronton 1. helyezett lett a csapat (Magyar Bajnokság, Magyar Kupa, Mol Liga). A DVTK keretén belül több más sportág is jelen van a városban, például az első osztály élvonalában szereplő női labdarúgók, a női röplabdázók, a sakkozók, vagy az e-sportolók. A DVTK-nak kerékpáros szakosztálya is van, a DVTK Cycling Team (korábban DVTK-Freeriderz), mely a Freeriderz SC. integrálásával jött létre. A sportolók eredményesen szerepelnek hegyikerékpározásban, országúti kerékpározásban, downhill-ben, enduro-ban és triatlonban is. Miskolcnak két amerikaifutball-csapata is van: a Miskolc Steelers és a Miskolc Renegades. Előbbi 2016-ban magyar bajnoki címet szerzett. A salakmotor terén is nagy múlttal rendelkezik a város, de 2013-tól átmenetileg szünetel a sportág Miskolcon. Több szakosztállyal is rendelkezik az MVSI (Miskolc Városi Sportiskola), például úszás, atlétika.

Miskolc legnagyobb sportlétesítménye az újjáépített, 2018-ban átadott DVTK-stadion és a hozzá tartozó edzőpályák. A stadion 14 655 férőhelyes, a labdarúgó pálya alácsövezett, automata locsoló berendezéssel rendelkezik, és alulról fűthető. A DVTK híres fanatikus szurkolóiról és a szurkolók kitartásáról, a klub szurkolói bázisa egész Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére kiterjed. A 2005-ben felújított Miskolc Sportcsarnokban 1488 ülőhely található (teljes befogadóképessége 3000 fő), a mellette lévő Jégcsarnokban pedig 2334 ülőhely van.

Csapat Sport Bajnokság Sportcsarnok
Diósgyőri VTK labdarúgás NB I DVTK-stadion
DVTK Jegesmedvék jégkorong Erste Liga Generali Aréna
Miskolc Steelers amerikai futball HFL Miskolci Atlétikai Centrum
Miskolci VSC labdarúgás BAZ megyei I. osztály MVSC sporttelep
Diósgyőri VTK II labdarúgás NB III kelet DVTK-stadion
DVTK HUN-Therm kosárlabda NB I. A csoport DVTK Aréna
Diósgyőri VTK N röplabda Extraliga DVTK Aréna

Híres miskolciak szerkesztés

Nemzetközi kapcsolatok szerkesztés

Miskolcon Finnországnak és Uruguaynak van konzuli képviselete.[57]

Testvérvárosok szerkesztés

Kassa nevét utca, Katowice és Vologda nevét utca és városrész, Tamperéét park és városrész viseli Miskolcon. Katowicében tér viseli Miskolc nevét (Plac Przyjaciół z Miszkolca w Katowicach). A másik három visegrádi ország városai, Kassa, Katowice és Ostrava egymásnak is testvérvárosai.

Megjegyzések szerkesztés

  1. Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület-MSZP-Momentum-Párbeszéd-Jobbik-LMP-DK-Mindenki Magyarországa Mozgalom-Velünk a Város Lokálpatrióta Egyesület

Hivatkozások szerkesztés

  1. Archivált másolat. [2019. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 6.)
  2. https://index.hu/info/2014/08/11/kazincbarcika_a_szines_varos/
  3. Szurovecz Illés: Miskolcon nyert az ellenzéki Veres Pál (magyar nyelven). Magyar Jeti Zrt., 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  4. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  5. Magyarország.hu. [2008. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 21.)
  6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapja
  7. A KSH honlapja az agglomerációról. [2006. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 10.)
  8. Miskolc földrajzi adatai. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  9. Gazdasági program a 2007–2008. évre Archiválva 2008. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (.doc)
  10. Miskolc (9-15. old); Budapest, 1979, Szerkesztő: Imreh József
  11. Archivált másolat. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
  12. Miskolc, az Értékgazdag Település – MiNap.hu. [2011. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 30.)
  13. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05
  14. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWTFwCEjIIkDsHBBi4hOS0jKQQADk0VVw0AA1CigoCgqA===[halott link]
  15. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYADhyATkLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpNoSF5fyadaWAZjXFpYAWfeWhLYOAOUJ1PooCgqA===[halott link]
  16. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEZKAF9qVkxcAhIyCJA7BwQYuITktIykEAxFHABpApoO7syE_q6AZiHOroAWce6hPomAOUJ1IpLULS4sXkFq2ujY-Jpm9IDkEezJgQA2VYpCwqA===[halott link]
  17. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVkxcAhIyCJA7BwQYuITktIykEAxFHABpApoO7syE_q6AZiHOroAWce6hPomAOUJ1IpLULS4sXkFq2ujY-Jpm9IDkEezJgQA2VYpCwqA===[halott link]
  18. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWTFwCEjIIkDsHBBi4hOS0jKQQDEUcAGkARgT2rvyafs6AZj6OzoAWca6hIYmAOUJ1QuLULS4sXkEqmujY-Jom9IDkEezJgQA2VYoCgqA===[halott link]
  19. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAGZsgBYBADZC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQAITRuLAAJDgSllb0aLaw-TeWsADlCQ5WFjd2j7kVz8rZ7gGFH65X1A7fytHvCV5A9mxPgCjpx7jgfl8cABpcEYe4cWEUIrIgpAA[halott link]
  20. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEZKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEABmbIAWAQA2IpLUTFwCEjJq2ujY-Jpm9IDkACE0biwACQ4E5dW9Gm2sPi2VrAA5QiPVxc294-5FC4q2B4BhJ5vV9UP3irQHwjeQPs2F9AcdOA8cL9vjgANIQjAPDhwijFFGFIA===[halott link]
  21. http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  22. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEABmbIAWAQA2IpLUTFwCEjJq2ujY-Jpm9IDkACE0biwACQ4E5dW9Gm2sPi2VrAA5QiPVxc294-5FC4q2B4BhJ5vV9UP3irQHwjeQPs2F9AcdOA8cL9vjgANIQjAPDhwijFFGFIA===[halott link]
  23. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAGZsgBYBADZC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQAITRuLAAJDgSllb0aLaw-TeWsADlCQ5WFjd2j7kVz8rZ7gGFH65X1A7fytHvCV5A9mxPgCjpx7jgfl8cABpcEYe4cWEUIrIgpAA[halott link]
  24. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEYEnLyCmhzMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAGZsgBYBADYqmtRMXAISMmbW6Nj4mm70gOQAITRuLAAJDgTt3b0aY6w-I52sADlCK93Nw7Pr7kUHhrYPgGEvl931Jd_g00B9CH8QOc2EDIddOB8cKDgTgANIIjAfDhoijVHGVIA===[halott link]
  25. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAGZsgBYBADZC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQ2NQBhBMWsNhWaNe5NkDWlwlW1DA4jrD5d_b0ttQApM4vrvbUAOT5yG6wXw4oi34KgA=[halott link]
  26. a b http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  27. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEABmbIAWAQA2IpLUTFwCEjJq2ujY-Jpm9IDkNjUAYQSlrDZVmnXuLZB15cI1tQwOY6w-PYO9bbUAKXPLm_21ADk-clusV6OKYr_CkA[halott link]
  28. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAGZsgBYBADZC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQ2NQBhBMWsNhWaNe5NkDWlwlW1DA4jrD5d_b0ttQApM4vrvbUAOT5yG6wXw4oi34KgA=[halott link]
  29. Új polgármester: Asztalos Ildikó. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  30. Miskolc települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  31. Badány Lajos Miskolc új alpolgármestere. (Hozzáférés: 2021. május 29.)
  32. https://www.miskolc.hu/varoshaza/onkormanyzat/szervezeti-es-szemelyzeti-adatok#
  33. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=5&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p_1632770263_prpTelepulesKod=202&p_r_p_1632770263_prpVlId=294&p_r_p_1632770263_prpVltId=687&p_r_p_1632770263_prpMegyeKod=05#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  34. Nemzetiségi önkormányzatok. (Hozzáférés: 2022. október 1.)
  35. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  36. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú választókerületének választási eredményei
  37. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. számú választókerületének választási eredményei
  38. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. számú választókerületének választási eredményei
  39. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4. számú választókerületének választási eredményei
  40. KSH – Helységnévtár, Miskolc, 2013
  41. Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. 65. oldal és 8. 133-134. oldal összkiadás ISBN 963-02-9759-0
  42. Csanálossi Béla: Miskolc – várostörténeti kalauz (Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003) ISBN 963-9466-29-8
  43. A címer Miskolc hivatalos oldalán. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  44. Településsoros munkanélküliségi adatok - 2017. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.) arch
  45. MVK Zrt. hivatalos oldal
  46. A bérkocsitól a csuklós buszig. (In: Fejezetek Miskolc történetéből, szerk. Bekes Dezső, Veres László. Miskolc, 1984. p.94.) ISBN 963-03-1973-X
  47. index.hu – A miskolci tömegközlekedést szoríthatják meg először
  48. Miskolc nevezetességei. Szerk: Dr. Makánné Losonczy Magdolna. Kazincbarcika, 2004. pp.121-138
  49. A Miskolci Egyetem honlapja – Az egyetem története
  50. Miskolc hivatalos honlapja – Oktatás. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 4.)
  51. Miskolc hivatalos honlapja – Oktatási statisztika. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 4.)
  52. Becherovka Miskolci Kocsonyafarsang. hellomiskolc.hu, 2014. január 24. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 1.)
  53. http://dunavolgyipeter.hu/televizio_tortenet/a_magyar_televiziozas_tortenete_az_1970-as_evekben/1976
  54. Jameson CineFest honlap. [2019. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  55. https://www.hellomiskolc.hu/miskolcpass
  56. Elit alakulat - A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői. [2015. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 20.)
  57. http://www.kulugyminiszterium.hu/dtweb/Irodak.aspx
  58. https://www.aschaffenburg.de/Kultra/TESTVRVROSOK-/HU_index_3283.html
  59. Archivált másolat. [2021. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  60. https://case.edu/ech/articles/cleveland-sister-city-partnerships
  61. https://arhiv.minap.hu/cikkek/yantai-neve-kinai-testvervarosa-lett-miskolcnak
  62. https://arhiv.minap.hu/cikkek/miskolc-kassa-tengely-egyutt-gazdasagfejlesztesben
  63. Archivált másolat. [2019. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  64. http://www.royalmagazin.hu/hirek-borsod-abauj-zemplen-megye-b-a-z/b-a-z-megyei-hirek-borsod-abauj-zemplen-megye-hirek-informaciok-programik-rendezvenyek-miskolc-ozd-kazincbarcika-szerencs/18561-testvervarosi-egyuttmukodes-kayseri-es-miskolc-kozott-
  65. http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentum/csatolmany/2018-09-07/60201/koz-2001-01-2001-02-01.pdf
  66. https://helsinki.mfa.gov.hu/page/testvervarosok

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Miskolc témában.
 
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Miskolc témájú leírást.
Miskolc panorámája az avasi kilátóból
Parasznya Szirmabesenyő Arnót
Bükkszentkereszt

 
   Miskolc   
 

Felsőzsolca
Kisgyőr Nyékládháza Alsózsolca