Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. 2022 óta Magyarországon 25 megyei jogú város van: minden megyeszékhely és hét további város. Budapest a megalakulása óta (1873) a fővárost megillető különleges jogi helyzetben van, így nem tartozik a megyei jogú városok közé.

TörténetSzerkesztés

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Valamennyi érintett város (szám szerint húsz) élt is ezzel a lehetőséggel és meg is kapták a címet. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet Salgótarján és Szekszárd is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt a Budapesti agglomerációban található Érd, melynek gyorsan növekvő népessége már a 90-es években átlépte az 50 ezer főt. A törvény nem rendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény[1] alapján megyei jogú városok a megyeszékhelyek és a 2012. január 1-jéig megyei jogú várossá nyilvánított városok. A törvény szerint új város csak akkor nyerhette volna el a címet, ha megyeszékhellyé válik. 2022 februárjában ennek a törvénynek a módosítására tettek javaslatot úgy, hogy a törvény egy külön mellékletében felsorolt városokkal bővülhet a megyei jogú városok köre, és egyben Baját és Esztergomot sorolja fel abban, amit márciusban az Országgyűlés megszavazott.[2]

A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a törvényhatósági jogú városok voltak. 1954–1971 között a négy legnagyobb vidéki város (Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged) volt megyei jogú város, 1971–1990 között pedig az öt legnagyobb vidéki város (az előbbieken kívül Győr) a megyei város címet viselte, melyet 1989-ben Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár is megkapott. A rendszerváltozáskor, pontosabban a tanácsrendszer megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) megyei jogú város címet kapott.

A megyei jogú város mint jogintézmény jellemzőiSzerkesztés

A megyei jogú város azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Képviselő-testülete a közgyűlés.

A megyei jogú városoknak a következő feladatok teljesítésével kell számolniuk:[1]

  • középfokú oktatás (helyenként több országos beiskolázású oktatási intézmény fenntartása is) működtetése és fejlesztése,
  • nemzetiségi nyelvű középiskolai oktatás,
  • diákotthoni ellátás,
  • felnőttek alap- és középfokú oktatása,
  • művészeti oktatás,
  • könyvtári és a levéltári szolgáltatás,
  • esetenként a színház, a szabadtéri játékok, szimfonikus zenekar fenntartása,
  • közművelődési intézmény, ifjúsági- és gyermekház működtetése,
  • sportlétesítmények fenntartása, a testedzési igények kielégítése, a testnevelés, a diáksport, a szabadidő-, a verseny-, és az élsport, a természetjárás, a turizmus feltételeinek biztosítása,
  • távhőszolgáltatás, a kéményseprői szolgáltatások, a közfürdők működtetése,
  • kórház-rendelőintézet működtetése, drogcentrum szervezése,
  • nevelőotthonok, csecsemőotthonok, speciális szociális otthonok szervezése. 

A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására.

ListaSzerkesztés

A közigazgatási beosztás, a népesség, a terület (km²) és a népsűrűség (fő/km²) 2019 elejére vonatkozó adat Magyarország 2019. évi közigazgatási helynévkönyve alapján.

Név Mióta Megye Járás Megyeszékhely Népesség Terület Népsűrűség Polgármester
Baja 2022 Bács-Kiskun megye Bajai járás nem
34 788
177,9
199
Nyirati Klára
Békéscsaba 1990 Békés megye Békéscsabai járás igen
58 996
193,93
304
Szarvas Péter
Debrecen 1990 Hajdú-Bihar megye Debreceni járás igen
201 432
461,66
436
Papp László
Dunaújváros 1990 Fejér megye Dunaújvárosi járás nem
44 200
52,67
839
Pintér Tamás
Eger 1990 Heves megye Egri járás igen
52 898
92,21
574
Mirkóczki Ádám
Esztergom 2022 Komárom-Esztergom megye Esztergomi járás nem
28 026
100,11
280
Hernádi Ádám
Érd 2006 Pest megye Érdi járás nem
68 211
63,31
1 077
Dr. Csőzik László
Győr 1990 Győr-Moson-Sopron megye Győri járás igen
132 038
174,62
756
Dr. Dézsi Csaba András
Hódmezővásárhely 1990 Csongrád-Csanád megye Hódmezővásárhelyi járás nem
43 311
487,98
89
Dr. Márki-Zay Péter
Kaposvár 1990 Somogy megye Kaposvári járás igen
61 441
113,59
541
Szita Károly
Kecskemét 1990 Bács-Kiskun megye Kecskeméti járás igen
110 687
322,57
343
Szemereyné Pataki Klaudia
Miskolc 1990 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járás igen
154 521
236,67
653
Veres Pál
Nagykanizsa 1990 Zala megye Nagykanizsai járás nem
46 649
148,4
314
Balogh László
Nyíregyháza 1990 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyházi járás igen
116 799
274,54
425
Dr. Kovács Ferenc
Pécs 1990 Baranya megye Pécsi járás igen
142 873
162,77
878
Péterffy Attila
Salgótarján 1994 Nógrád megye Salgótarjáni járás igen
33 579
97,97
343
Fekete Zsolt
Sopron 1990 Győr-Moson-Sopron megye Soproni járás nem
62 671
169,04
371
Dr. Farkas Ciprián
Szeged 1990 Csongrád-Csanád megye Szegedi járás igen
160 766
280,99
572
Botka László
Székesfehérvár 1990 Fejér megye Székesfehérvári járás igen
96 940
170,89
567
Dr. Cser-Palkovics András
Szekszárd 1994 Tolna megye Szekszárdi járás igen
31 795
96,28
330
Ács Rezső
Szolnok 1990 Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járás igen
71 285
187,24
381
Szalay Ferenc
Szombathely 1990 Vas megye Szombathelyi járás igen
78 407
97,5
804
Dr. Nemény András
Tatabánya 1990 Komárom-Esztergom megye Tatabányai járás igen
65 845
91,42
720
Szűcsné Posztovics Ilona
Veszprém 1990 Veszprém megye Veszprémi járás igen
59 738
126,9
471
Porga Gyula
Zalaegerszeg 1990 Zala megye Zalaegerszegi járás igen
57 403
102,46
560
Balaicz Zoltán

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b 2011. évi CLXXXIX. tv., Mötv. (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, lásd a források szakaszban)
  2. Törvényjavaslat: Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról (PDF, Parlament.hu)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés