Tolna vármegye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A mai Tolna megye területe nagyrészt megegyezik vele. Központja Tolnavár, majd Szekszárd volt.

Tolna vármegye
Tolna vármegye címere
Tolna vármegye címere

Fennállás 11. század1950
Ország Magyar Királyság
Központ Szekszárd
Főbb települések Szekszárd, Dombóvár
Bonyhád, Dunaföldvár
Tamási, Paks
Népesség
Népesség 273 218, 1910
Nemzetiségek 71% magyarok,
28% németek,
11% szlovákok, szerbek, horvátok
Vallás katolikus, református
Földrajzi adatok
Terület3,537  km2
Térkép
Tolna vármegye térképe
Tolna vármegye térképe
Tolna vármegye domborzati térképe
Tolna vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna vármegye témájú médiaállományokat.

FöldrajzaSzerkesztés

A vármegye területének nyugati részén a Dunántúli-dombság, keleti részén a Duna síksága feküdt, amelynek déli része tengerszint feletti magassága 87 méterig terjedt. Legfontosabb folyói a Duna, a Sió és a Kapos.

Északról Veszprém és Fejér vármegye, keletről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolta.

TörténelemSzerkesztés

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Tolnavár központtal.[1]

A török hódoltság idején a vármegyét megszállták, területét a trianoni békeszerződés nem érintette. Utódja 1950-től Tolna megye.

LakosságaSzerkesztés

A vármegye összlakossága 1910-ben 273 218 fő volt, ebből:

KözigazgatásSzerkesztés

Első ízben a törvényhatóságokról szóló, 1886. évi XXI. törvénycikk[2] írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelyük kell legyen. A vármegyének ekkor öt járása volt. 1950-ig az egyetlen lényeges változást az hozta, hogy 1895-ben a Dombóvári járás, melynek székhelye Tamási volt kettéoszlott, a székhelyük után elnevezett Dombóvári és Tamási járásokra.

Tolna vármegye járásai 1886–1950 között:

  1. Dombóvári járás, székhelye Tamási, majd 1895-től Dombóvár
  2. Dunaföldvári járás, székhelye Paks
  3. Központi járás, székhelye Szekszárd
  4. Simontornyai járás, székhelye Gyönk
  5. Tamási járás 1895-től, székhelye Tamási
  6. Völgységi járás, székhelye Bonyhád

Tolna vármegyének 1905-ig egyetlen városa sem volt, abban az évben alakult rendezett tanácsú várossá Szekszárd, majd az egész országra érvényes közigazgatási átalakítás folytán 1929-től megyei város lett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat, Budapest, 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. 1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról)