Dunántúl

A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (németül: Transdanubien) Magyarország nyugati területének elnevezése. Északon, nyugaton és délen az országhatár, míg keleten a Duna folyó jelöli ki határait.

A Dunántúl Magyarország térképén

Országrészek (NUTS 1)

Pannonhalma

Sopron

Szombathely

Veszprém

Székesfehérvár

Balaton

Kaposvár

Pécs

A Dunántúl turisztikai régiói

A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra oszlik, ezek egyike a Dunántúl. Ebben az értelemben magába foglalja a három dunántúli régiót, összesen kilenc megyét (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna). Legnépesebb települése Pécs.

Tájegységek

Nem önálló tájegység. A Dunántúl tagoltsága miatt - Magyarország földrajzi kistájainak katasztere szerint - Magyarország hat földrajzi nagytájából négy teljes egészében annak területén fekszik, kettő pedig érinti azt.

A teljes egészében a Dunántúlon fekvő földrajzi nagytájak:

• Kisalföld
• Nyugat-magyarországi peremvidék
• Dunántúli-dombság
• Dunántúli-középhegység

A Dunántúlt érintő földrajzi nagytájak és azok Dunántúlra átnyúló középtájai:

• Alföld
  • Mezőföld
  • Drávamenti-síkság
• Északi-középhegység
  • Visegrádi-hegység

A Dunántúlon tehát alföldi, dombvidéki és hegyvidéki tájak egyaránt megtalálhatók.

Régiók és megyék

A Dunántúl, mint országrész 2018-ban 3 régiót, 9 megyét, 68 járást és 1 714 települést foglal magába. Területe 37 ezer km², lakóinak a száma 2,9 millió.

Dunántúl (2018)

Címer	Megye	Terület (km²)	Lakó (fő)	Járás	Település				Székhely	Térkép
					össz.	város	10e+	MJV.
Közép-Dunántúl
	Fejér	4 358	416 691	8	108	17	6	2	Székesfehérvár
	Komárom-Esztergom	2 264	297 454	6	76	12	6	1	Tatabánya
	Veszprém	4 464	341 425	10	217	15	6	1	Veszprém
		11 086	1 055 570	24	401	44	18	4
Dél-Dunántúl
	Baranya	4 430	363 721	10	301	14	4	1	Pécs
	Somogy	6 065	303 802	8	246	16	5	1	Kaposvár
	Tolna	3 703	219 317	6	109	11	5	1	Szekszárd
		14 198	886 840	24	656	41	14	3
Nyugat-Dunántúl
	Győr-Moson-Sopron	4 208	461 518	7	183	12	5	2	Győr
	Vas	3 336	253 305	7	216	13	5	1	Szombathely
	Zala	3 784	270 634	6	258	10	3	2	Zalaegerszeg
		11 328	985 457	20	657	35	13	5
Dunántúl összesen		36 612	2 927 867	68	1 714	120	45	12

Legnépesebb települések

25 ezer fő fölötti városok (2018)

Település	Lakó	Megye
Pécs	144 188	Baranya
Győr	130 094	Győr-Moson-Sopron
Székesfehérvár	97 382	Fejér
Szombathely	77 984	Vas
Tatabánya	65 633	Komárom-Esztergom
Sopron	62 454	Győr-Moson-Sopron
Kaposvár	61 920	Somogy
Veszprém	59 754	Veszprém
Zalaegerszeg	57 780	Zala
Nagykanizsa	46 866	Zala
Dunaújváros	44 358	Fejér
Mosonmagyaróvár	33 318	Győr-Moson-Sopron
Szekszárd	32 156	Tolna
Pápa	30 382	Veszprém
Ajka	27 995	Veszprém
Esztergom	27 840	Komárom-Esztergom
Siófok	25 461	Somogy

Vizei

Tavak

• Balaton
• Velencei-tó
• Fertő

Folyók

A Dunántúlt északról és keletről a Duna határolja. A Dunántúl valamennyi folyója közvetlenül vagy közvetve a Dunába folyik. A Dunántúl vízrajzánál számolni kell a természeti és a civilizációs tényezők egymásra hatásával legalább a római kortól, de lehet, hogy már korábban.

Közvetlenül a Dunába torkolló folyók/csatorna

• Rába
• Sió-csatorna
• Dráva

A Rába mellékfolyói

• Pinka
• Perint/Sorok
• Gyöngyös
• Répce
• Marcal
• Ikva

A Sió-csatornába torkolló folyók:

• Zala (a Balatonba és azon keresztül a folyik a vize a Sióba)
• Kapos

A Dráva mellékfolyója:

• Mura

Víztározók

• Abért-tó

Nemzeti Parkok

• Balaton-felvidéki Nemzeti Park
• Duna–Ipoly Nemzeti Park
• Duna–Dráva Nemzeti Park
• Fertő–Hanság Nemzeti Park
• Őrségi Nemzeti Park

Natúrparkok

A 2004. évi, a környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pontja szerint: Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre."

• Irottkő Natúrpark Az Írottkő Natúrpark honlapja

Turizmus

A Dunántúl négy turisztikai régióra van osztva. A statisztikai régióktól eltérően a Balaton és környéke külön turisztikai régiót alkot, a másik három nagy turisztikai régió a balatoni területeket leszámítva megközelítőleg fedi a statisztikai régiók területét.

A négy turisztikai régió:

• Balaton turisztikai régió
• Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
• Közép-Dunántúl turisztikai régió
• Dél-Dunántúl turisztikai régió

Látnivalók turisztikai régió szerint

Balaton turisztikai régió

A Balaton és környéke Budapest mellett Magyarország legnépszerűbb turisztikai területe. Fő turisztikai látnivalója a Balaton partja, a fürdőzési és vitorlázási lehetőségek sokaságával. A Balaton körül egyaránt találhatóak műemlékekben gazdag történelmi települések (Tihany, Keszthely), különleges természeti értékek (a világörökség részét képező termálvizes Hévízi-tó és a tapolcai tavasbarlang), romantikus kastélyok és várromok (Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget), borvidékek (Balatonfelvidék, dél-balatoni borvidék), skanzenek (Szántódi uradalmi majorság), kisvasutak (Balatonfenyves). Sok turistát vonz ide az országos hírű művészeti fesztivál, a Művészetek Völgye.

Nyugat-Dunántúl turisztikai régió

A nyugat-dunántúli turisztikai régió fő látnivalói a műemlékek sokasága (Győr, Sopron, Szombathely, Kőszeg és a világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság), a kisvárosok és falvak középkori templomai (Ják, Lébény) és barokk kastélyai (Fertőd, Nagycenk), az arborétumok (Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Sárvár ) a nagy kiterjedésű, a védett erdőségek, a világörökséghez tartozó Fertő tó és a különleges természeti környezetben található egyéb kirándulóhelyek (fertőrákosi kőfejtő, nagycenki múzeumvasút). Különleges népművészeti látnivalót jelent az őrségi falvak máig megőrzött népi építészete, a pityerszeri skanzen Szalafőn és a romantikus göcseji települések. A régióra jellemző a nagy múltra visszatekintő borkultúra.

Közép-Dunántúl turisztikai régió

A régió fő turisztikai látnivalóit a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, Veszprém, Pápa és Várpalota, a Velencei-tó és kirándulóövezete, valamint a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Gerecse) tájai jelentik. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a zirci arborétumot, a romantikus cseszneki várromot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest és a bábolnai állami ménest is.

Dél-Dunántúl turisztikai régió

A turisztikai régió egyik legfőbb látnivalója Pécs városa, a mediterrán hangulatú utcáival, ókeresztény sírkamráival (világörökségi helyszín), középkori és török kori emlékeivel, különleges múzeumaival. Kaposvár városa szintén sok látnivalót tartogat, hiszen a belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert több mint 300 eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A régióban megtalálhatóak a látványos történelmi emlékek és várak (mohácsi történelmi emlékhely, szigetvári vár, siklósi vár, Pécsvárad, Magyaregregy), a nevezetes népművészeti értékek (a Sárköz falvai), a borvidékek (Szekszárd, Villány), a kisvasutak (Mesztegnyő, Kaszó) és a különleges kulturális központok is (kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu). A természetjárók kedvelt célpontjai az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, valamint a régió nagy kiterjedésű erdői (Zselic, Gemenc, Gyulaj, Mecsek).