Dunántúl
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (németül: Transdanubien) Magyarország nyugati területének elnevezése. Északon, nyugaton és délen az országhatár, míg keleten a Duna folyó jelöli ki határait.
A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra oszlik, ezek egyike a Dunántúl. Ebben az értelemben magába foglalja a három dunántúli régiót, összesen kilenc megyét (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna). Legnépesebb települése Pécs.
Tartalomjegyzék
TájegységekSzerkesztés
Nem önálló tájegység. A Dunántúl tagoltsága miatt - Magyarország földrajzi kistájainak katasztere szerint - Magyarország hat földrajzi nagytájából négy teljes egészében annak területén fekszik, kettő pedig érinti azt.
A teljes egészében a Dunántúlon fekvő földrajzi nagytájak:
A Dunántúlt érintő földrajzi nagytájak és azok Dunántúlra átnyúló középtájai:
A Dunántúlon tehát alföldi, dombvidéki és hegyvidéki tájak egyaránt megtalálhatók.
Régiók és megyékSzerkesztés
A Dunántúl, mint országrész 2018-ban 3 régiót, 9 megyét, 68 járást és 1 714 települést foglal magába. Területe 37 ezer km², lakóinak a száma 2,9 millió.
| Címer | Megye | Terület (km²) |
Lakó (fő) |
Járás | Település | Székhely | Térkép | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| össz. | város | 10e+ | MJV. | |||||||
| Közép-Dunántúl | ||||||||||
|
Fejér | 4 358 | 416 691 | 8 | 108 | 17 | 6 | 2 | Székesfehérvár | 
|
|
Komárom-Esztergom | 2 264 | 297 454 | 6 | 76 | 12 | 6 | 1 | Tatabánya | |
|
Veszprém | 4 464 | 341 425 | 10 | 217 | 15 | 6 | 1 | Veszprém | |
| 11 086 | 1 055 570 | 24 | 401 | 44 | 18 | 4 | ||||
| Dél-Dunántúl | ||||||||||
|
Baranya | 4 430 | 363 721 | 10 | 301 | 14 | 4 | 1 | Pécs | 
|
|
Somogy | 6 065 | 303 802 | 8 | 246 | 16 | 5 | 1 | Kaposvár | |
|
Tolna | 3 703 | 219 317 | 6 | 109 | 11 | 5 | 1 | Szekszárd | |
| 14 198 | 886 840 | 24 | 656 | 41 | 14 | 3 | ||||
| Nyugat-Dunántúl | ||||||||||
|
Győr-Moson-Sopron | 4 208 | 461 518 | 7 | 183 | 12 | 5 | 2 | Győr | 
|
|
Vas | 3 336 | 253 305 | 7 | 216 | 13 | 5 | 1 | Szombathely | |
|
Zala | 3 784 | 270 634 | 6 | 258 | 10 | 3 | 2 | Zalaegerszeg | |
| 11 328 | 985 457 | 20 | 657 | 35 | 13 | 5 | ||||
| Dunántúl összesen | 36 612 | 2 927 867 | 68 | 1 714 | 120 | 45 | 12 | |||
Legnépesebb településekSzerkesztés
| Település | Lakó | Megye |
|---|---|---|
| Pécs | 144 188 | Baranya |
| Győr | 130 094 | Győr-Moson-Sopron |
| Székesfehérvár | 97 382 | Fejér |
| Szombathely | 77 984 | Vas |
| Tatabánya | 65 633 | Komárom-Esztergom |
| Sopron | 62 454 | Győr-Moson-Sopron |
| Kaposvár | 61 920 | Somogy |
| Veszprém | 59 754 | Veszprém |
| Zalaegerszeg | 57 780 | Zala |
| Nagykanizsa | 46 866 | Zala |
| Dunaújváros | 44 358 | Fejér |
| Mosonmagyaróvár | 33 318 | Győr-Moson-Sopron |
| Szekszárd | 32 156 | Tolna |
| Pápa | 30 382 | Veszprém |
| Ajka | 27 995 | Veszprém |
| Esztergom | 27 840 | Komárom-Esztergom |
| Siófok | 25 461 | Somogy |
VizeiSzerkesztés
TavakSzerkesztés
FolyókSzerkesztés
A Dunántúlt északról és keletről a Duna határolja. A Dunántúl valamennyi folyója közvetlenül vagy közvetve a Dunába folyik. A Dunántúl vízrajzánál számolni kell a természeti és a civilizációs tényezők egymásra hatásával legalább a római kortól, de lehet, hogy már korábban.
Közvetlenül a Dunába torkolló folyók/csatorna
A Rába mellékfolyói
A Sió-csatornába torkolló folyók:
A Dráva mellékfolyója:
VíztározókSzerkesztés
Nemzeti ParkokSzerkesztés
NatúrparkokSzerkesztés
A 2004. évi, a környezet- és természetvédelmi törvényeket módosító LXXVI. tv.10. § p. pontja szerint: Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely a jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre."
- Irottkő Natúrpark Az Írottkő Natúrpark honlapja
TurizmusSzerkesztés
A Dunántúl négy turisztikai régióra van osztva. A statisztikai régióktól eltérően a Balaton és környéke külön turisztikai régiót alkot, a másik három nagy turisztikai régió a balatoni területeket leszámítva megközelítőleg fedi a statisztikai régiók területét.
A négy turisztikai régió:
- Balaton turisztikai régió
- Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
- Közép-Dunántúl turisztikai régió
- Dél-Dunántúl turisztikai régió
Látnivalók turisztikai régió szerintSzerkesztés
A Balaton és környéke Budapest mellett Magyarország legnépszerűbb turisztikai területe. Fő turisztikai látnivalója a Balaton partja, a fürdőzési és vitorlázási lehetőségek sokaságával. A Balaton körül egyaránt találhatóak műemlékekben gazdag történelmi települések (Tihany, Keszthely), különleges természeti értékek (a világörökség részét képező termálvizes Hévízi-tó és a tapolcai tavasbarlang), romantikus kastélyok és várromok (Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget), borvidékek (Balatonfelvidék, dél-balatoni borvidék), skanzenek (Szántódi uradalmi majorság), kisvasutak (Balatonfenyves). Sok turistát vonz ide az országos hírű művészeti fesztivál, a Művészetek Völgye.
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
A nyugat-dunántúli turisztikai régió fő látnivalói a műemlékek sokasága (Győr, Sopron, Szombathely, Kőszeg és a világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság), a kisvárosok és falvak középkori templomai (Ják, Lébény) és barokk kastélyai (Fertőd, Nagycenk), az arborétumok (Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Sárvár ) a nagy kiterjedésű, a védett erdőségek, a világörökséghez tartozó Fertő tó és a különleges természeti környezetben található egyéb kirándulóhelyek (fertőrákosi kőfejtő, nagycenki múzeumvasút). Különleges népművészeti látnivalót jelent az őrségi falvak máig megőrzött népi építészete, a pityerszeri skanzen Szalafőn és a romantikus göcseji települések. A régióra jellemző a nagy múltra visszatekintő borkultúra.
Közép-Dunántúl turisztikai régió
A régió fő turisztikai látnivalóit a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, Veszprém, Pápa és Várpalota, a Velencei-tó és kirándulóövezete, valamint a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Gerecse) tájai jelentik. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a zirci arborétumot, a romantikus cseszneki várromot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest és a bábolnai állami ménest is.
Dél-Dunántúl turisztikai régió
A turisztikai régió egyik legfőbb látnivalója Pécs városa, a mediterrán hangulatú utcáival, ókeresztény sírkamráival (világörökségi helyszín), középkori és török kori emlékeivel, különleges múzeumaival. Kaposvár városa szintén sok látnivalót tartogat, hiszen a belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert több mint 300 eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A régióban megtalálhatóak a látványos történelmi emlékek és várak (mohácsi történelmi emlékhely, szigetvári vár, siklósi vár, Pécsvárad, Magyaregregy), a nevezetes népművészeti értékek (a Sárköz falvai), a borvidékek (Szekszárd, Villány), a kisvasutak (Mesztegnyő, Kaszó) és a különleges kulturális központok is (kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu). A természetjárók kedvelt célpontjai az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, valamint a régió nagy kiterjedésű erdői (Zselic, Gemenc, Gyulaj, Mecsek).
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1.. Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Hozzáférés: 2019. március 20.)
