Villány

magyarországi város Baranya megyében

Villány (németül: Willand, Wieland) város Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Villány
A városháza
A városháza
Villány címere
Villány címere
Villány zászlaja
Villány zászlaja
Becenév: a bor városa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás város
Polgármester Mayer István (független)[1]
Irányítószám 7773
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2282 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség109,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Villány (Magyarország)
Villány
Villány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 52′ 10″, k. h. 18° 27′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 10″, k. h. 18° 27′ 20″
Villány (Baranya megye)
Villány
Villány
Pozíció Baranya megye térképén
Villány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Villány témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A róla elnevezett Villányi-hegység keleti lábainál található, mintegy tíz kilométerre a déli országhatártól. Mohácstól délnyugati, Siklóstól és Harkánytól ugyancsak keleti irányban fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Kisbudmér, északkelet felől Pócsa és Borjád, kelet felől Márok, délkelet felől Magyarbóly, dél felől Beremend, délnyugat felől Nagyharsány, északnyugat felől pedig Villánykövesd és Kisjakabfalva.

MegközelítéseSzerkesztés

Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb megközelítési útvonalai a Mohács-Pécs közt húzódó 57-es főút és az M60-as autópálya, mindkettőről Versendnél letérve érhető el, az 5701-es úton, Ez az út régen a központján is áthaladt, ma már elkerüli azt, a régi nyomvonal azóta az 5705-ös útszámozást viseli.

A környező települések közül Magyarbóly felé az 5702-es út, Villánykövesd-Palkonya irányába az 5707-es út vezet; határszélét délen érinti még az 5706-os út is. Márokkal az 57 105-ös, Kisjakabfalvával pedig az 57 132-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a várost a ma már nem üzemelő Barcs–Villány-vasútvonal, a horvátországi Eszék felé is kapcsolatot biztosító Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal, valamint a Villány–Mohács-vasútvonal is érinti. Közös állomásuk Villány vasútállomás a belterület északnyugati részén létesült, közúti elérését a közvetlenül mellette elhaladó 5707-es út biztosítja.

TörténeteSzerkesztés

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác ) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.

1857. május 2-án elérte a vasút a települést, amikor átadták a Pécset Moháccsal összekötő vasútvonalat, (jelenleg a Villány–Mohács-, illetve Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal részei); majd 1870. december 20-án megnyitották a Villány-Eszék vasútvonalat; legutóbb pedig 1910. július 31-én a Barcs–Villány-vasútvonalat.

1950-ben hozzácsatolták a Villánytól 1,5 km-re keletre levő Virágos községet.

 
Szőlőültetvények

2000-ben nyerte el a városi címet a település.

2011-ben lakosságának 21,2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, de sokan közülük kettős német–magyar identitásúak, hiszen magyarnak is 85% feletti arányban vallották magukat az emberek Villányban.[3]

2014. október 3-án átadták a települést elkerülő 4,3 km-es utat, amely magába foglalja a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal feletti felüljárót is.[4]

Egyéb érdekességekSzerkesztés

2011-ben itt mérték a 24 óra leforgása alatt lehullott legnagyobb csapadékösszeget. Augusztus negyedikén egy nap leforgása alatt 114 mm csapadék hullott le.[5]

Idegen elnevezéseiSzerkesztés

Németül két nevet használnak: Willand és Wieland. Horvátul a hivatalos alak a Viljan. A Viljan alakot a Belvárdgyulán, a Biljan alakot a Töttösön, a Vilanje alakot a Monyoródon élő horvátok használták.[6]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Maurer György (független)[7]
  • 1994–1998: Takáts Gyula (MDF)[8]
  • 1998–2002: Takáts Gyula (független)[9]
  • 2002–2006: Takáts Gyula (független)[10]
  • 2006–2010: Takáts Gyula Imre (független)[11]
  • 2010–2014: Takáts Gyula (független)[12]
  • 2014–2019: Takáts Gyula Imre (független)[13]
  • 2019-től: Mayer István (független)[1]

GazdaságSzerkesztés

SzőlőművelésSzerkesztés

A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.

A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg – Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.

A település a Villányi borvidékhez tartozik.

NépességSzerkesztés

Lakosságszám[14]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 2 086 —    
1880 2 117 0,15%
1890 2 539 1,82%
1900 2 837 1,11%
1910 2 982 0,50%
1920 2 766 −0,75%
1930 2 670 −0,35%
1941 2 507 −0,57%
1949 2 790 1,34%
1960 2 769 −0,07%
1970 2 843 0,26%
1980 2 932 0,31%
1990 2 896 −0,12%
2001 2 753 −0,46%
2011 2 509 −0,93%

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,8% horvátnak, 21,2% németnek, 0,2% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 7,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,6% (21,5% nem nyilatkozott).[15]

TestvértelepülésekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Bormúzeum ( az egykori Teleki Pincében )
  • Templom-hegyi kőbánya (Természetvédelmi terület, Ammonitesz tanösvény, másképpen használt megnevezés: Őslény tanösvény)
  • A villányi borfesztivál
  • A Siklós-Villányi borút
  • A szoborpark

Híres szülötteiSzerkesztés

  • Jovan Lazić (1919-1943) - kommunista forradalmár, Jugoszlávia nemzeti hőse

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  2. http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf
  3. Részletes adattábla Baranya megyéről (XLS). KSH. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
  4. Elkészült a Villányt tehermentesítő elkerülő út. [2014. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 6.)
  5. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  6. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  7. Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  9. Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  10. Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  11. Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  12. Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. Villány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  14. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  15. Villány Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés