Kadarka

kék borszőlőfajta

A kadarka Magyarországon gyakori kék szőlőfajta, melyből a hasonló nevű bor készül.

Kadarka
vörösborszőlő
A Bíborkadarka fajta kadarka és a muscat bouschet keresztezésével jött létre
A Bíborkadarka fajta kadarka és a muscat bouschet keresztezésével jött létre
Egyéb neveiGamza
Hazai elterjedtségeSzekszárdi borvidék, Villány–Siklósi borvidék, Egri borvidék
Általános elterjedtségeBalkán-félsziget, Kárpát-medence borvidékei
Fürt leírásaközepes méretű, hengeres, tömött
Érési időszakoktóber eleje-közepe
Érzékenységrothadás, téli fagy
Művelésmódgyalogművelés, vagy fakaros telepítés
Borának jellemzőifűszeres, zamatos
MegjegyzésekKadarka alapfajta ivarilag leromlott ezért ma már szinte kivétel nélkül szelektált klónjait telepítik: fűszeres kadarka, nemes kadarka.

Eredete, elterjedtsége szerkesztés

Származása bizonytalan; egyesek Kis-Ázsiai eredetűnek tartják, mások pedig Albániát jelölik meg származási helyéül. A neve az albániai Shkodra város szerbhorvát „Skadar” nevéből ered. Magyarországra a Balkán-félszigetről került, valószínűleg szerb közvetítéssel, a török kiűzését követően, a 18. században. Hazánkban gyorsan elterjedt és a reformkorban már szinte minden borvidékünkön termesztették; napjainkra termőterületei lecsökkentek. Leghíresebbekké az alföldi Kadarka (Kiskőrös) és a szekszárdi Kadarka borok váltak. A magyar borvidékek közül a kadarka igazi otthona a Kunsági illetve a szekszárdi borvidék, de a Villány–Siklósi borvidék és az Egri borvidék területén is termesztik.

Jellemzői szerkesztés

Tőkéje még a sovány homokon is erős növekedésű, hajtásai mereven felállóak, ezért támasz nélkül (ún. gyalogműveléssel) is termeszthető. Rendkívül igénytelen, edzett, jó szárazságtűrő fajta. Levele sötétzöld, fényes, hólyagos felületű, durva tapintású. Fürtje hengeres, tömött, közepes méretű, szereti a földközeli, hagyományos fakaros telepítést. Napfényigénye magas. Bogyói kékesfeketék, árnyékos oldalukon néha zöldeskékek. Késői érésű fajta, de rothadékonysága és fagyérzékenysége miatt gyakran már szeptemberben szüretelik, alacsony mustfokkal és kevés színanyaggal. Jó fekvésben és kedvező évjárat esetén a 18-20 mustfokot is elérheti. Általában bőtermő, de termőképességét erősen befolyásolják a termékenyülés viszonyai.

Bora – jó érés esetén – kiemelkedően fűszeres zamatú. Kötöttebb és löszös talajon magasabb minőségű, testesebb vörösborokat, míg lazább homoktalajon vékonyabb, üdébb borokat terem.

Források szerkesztés

Külső hivatkozás szerkesztés