Magyarbóly

magyarországi község Baranya vármegyében

Magyarbóly (németül: Ungarischbohl, szerbül: Мађарбоја) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Magyarbóly
A református templom
A református templom
Magyarbóly címere
Magyarbóly címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás község
Polgármester Busz Balázs (független)[1]
Irányítószám 7775
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség894 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarbóly (Magyarország)
Magyarbóly
Magyarbóly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 50′ 25″, k. h. 18° 29′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 25″, k. h. 18° 29′ 37″
Magyarbóly (Baranya vármegye)
Magyarbóly
Magyarbóly
Pozíció Baranya vármegye térképén
Magyarbóly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarbóly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Baranya vármegye dél-délkeleti részén, a Karasica-patak mellett fekvő település. Villány 4,5 kilométer, Beremend 8,5 kilométer, Pócsa 9 kilométer, Borjád 11,5 kilométer, Bóly 17,5 kilométer, Mohács 30,5 kilométer távolságra található.

A szomszédos települések: észak felől a Villányhoz tartozó Virágos, északkelet felől Márok, délkelet felől Kislippó, dél felől Lapáncsa, délnyugat felől Lapáncsa, északnyugat felől pedig Villány városa.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 5702-es út, ezen érhető el Villány és Mohács térsége felől is. Beremenddel az 5706-os út kapcsolja össze.

Áthalad a településen a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal, melynek itt vasúti határátkelőhelye van Horvátország (Pélmonostor) felé. A vonal itteni állomása az ország legdélibb fekvésű, személyforgalmat is ellátó vasútállomása (a ténylegesen legdélibb állomás a Beremendi Cementgyár teherállomása). A magyarbólyi vasútállomás a település belterületének délnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését az 5706-os útból kiágazó 57 304-es számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete szerkesztés

Neve Anonymus krónikája szerint az Ete törzséhez tartozó Boja vezér földjére utal. A falu korábbi nevei: Bója, Bój, Magyarbólya.[3]

Története szerkesztés

A település és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az itt talált római kori leletek is bizonyítanak.

Magyarbóly neve először 1287-ben tűnik fel az oklevelekben, ekkor Boyad alakban írták. A falu hosszú ideig a Bólyai család birtoka volt, majd a Kórógyiak lettek birtokosai, a Kórógyi család alapítása volt az itteni ferences rendi kolostor is, mely hosszú évtizedekig működött itt. A 15. században a környék híres volt borairól és kereskedelméről, de a fellendülést a török megszállás és később a Rákóczi-szabadságharc időszaka megtörte, ugyanis utóbbi után a település elnéptelenedett.

Az 1696-os évek körül, a törökök kiűzése után a település szerb hűbérbirtok lett. 1751-ben is sok szerb élt a faluban, de templomuk csak 1807-ben épült föl.[4] 1803 és 1830 között tolnai evangélikus sváb telepesek érkeztek a faluba. A falu első evangélikus lakosa Hoch János korábbi bátaapáti lakos volt.[5] 1823-ban Eszterházy Nepomuk János gróf Tolna vármegyéből az oda betelepült hesseni és württenbergi evangélikus német munkásokat kért, akiket Magyarbólyba, Kácsfaluba, Ivándárdára és Bolmányba telepített le.[6]

1820-ban építették föl első imaházukat, amit oktatási célra is használtak.[7] A település sokáig a környék evangélikusságának a központja volt. Az 1790-es években római katolikus svábok is költöztek a faluba.[8] A környékbeli sváb lakosság többségének ellensúlyozására 1939–40-ben a kelet-magyarországi területekről, a Szabolcs vármegyei Vaja faluból érkeztek vajai telepesek a községbe, így az 1940-es évek közepére Magyarbóly egy soknemzetiségű falu lett.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején helyi fiatalok csatlakoztak a Nyárádi szabadcsapatokhoz, akiknek a Dráva-vidék védelme volt a feladatuk.[9]

Az 1850-es évekre az evangélikus imaház állapota leromlott, ezért templomépítésbe kezdtek. 1858. október 10-én Wollmuth Lipót helyettes püspök szentelte föl az új templomot.[10]

1910-ben 1497 lakosa volt, melyből 347 fő magyar, 815 fő német, 323 fő szerb, 4 fő horvát, 1 fő oláh és 7 fő egyéb anyanyelvű volt. A lakosok közül 858 fő tudott magyarul.[11] A település a 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

1918-1921 között a falu szerb megszállás alá került, több atrocitás is érte a helyieket. 1921. augusztus 26-án hagyta el az utolsó szerb katona a falut.[12] A helyi szerbek azonban nem hagyták el a falut. A 2011-es népszámlálás szerint 40 szerb élt itt.[13]

Vértesi Zoltán 1940-ben így ír a faluról a Magyarbólyi evangélikus egyházközség és filiái története című könyvében:[14]

Magyarbóly község, Baranya megyében, a baranyai járásban, a Pécs-eszéki vasútvonal mentén fekszik, a villányi és nagyharsányi hegyektől kb. 7, Mohácstól 30 km. távolságra. A falu hoszszában folyik a kis Karassa (Karasica) csatorna, mely a pécsváradi hegyekben ered és a Dunába ömlik. Van vasút, posta-távirda, távbeszélő, autóbusz állomása, villanyvilágítása, körjegyzője, körorvosa, Stefánia otthona és egy Póth István és Társai tulajdonát képező modern gőzmalma. Jelenleg határállomás a trianoni-jugoszláviai határon és m. kir. vámőrsége, határrendőrsége, vámhivatala, csendőrsiége is van. A csonka járás székhelye jelenleg Villány és állampénztára Mohácson van.

A második világháború után, 1946. május 21-én a németeket – az akkori politika kollektív bűnösségre hivatkozva – kitelepítették a faluból. Ezek többsége evangélikus volt, ezért a falu evangélikus templomának állapota folyamatosan romlott. Az 1990-es években önkormányzati és egyéb támogatásokból sikerült fölújítani.[15]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Korsós Ernő (FKgP)[16]
  • 1994–1996: Korsós Ernő (független)[17]
  • 1996–1998: Blázsovics Attila (független)
  • 1998–2002: Blázsovics Attila (független)[18]
  • 2002–2006: Blázsovics Attila (független)[19]
  • 2006–2010: Blázsovics Attila (független)[20]
  • 2010–2014: Blázsovics Attila (független)[21]
  • 2014–2019: Blázsovics Attila (független)[22]
  • 2019-től: Busz Balázs (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
945
954
936
881
865
909
894
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 11% németnek, 4,1% szerbnek mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,8%, református 20,5%, evangélikus 4,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 11% (17,8% nem nyilatkozott).[23]

Nevezetességei szerkesztés

  • Az evangélikus templom 1854-ben készült el. Legértékesebb alkotása Madarász Viktor Utolsó vacsora című oltárképe.
  • A református templom 1943-tól 1993-ig épült. 2012. november 10-én visszahelyezték az új toronysisakot, egy héttel később pedig behelyezik a sellyei református közösségtől kapott harangot is.[24]
  • Katolikus templom
  • Szent Lukács szerb templom, 1807-ben épült[25]

Közlekedés szerkesztés

2018. december 9-től a magyarbólyi vasútállomásról naponta közlekednek vonatok Pélmonostorra.[26][27]

Itt született szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Magyarbóly települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Vértesi, 21. oldal
  4. Vértesi, 22. oldal
  5. Vértesi, 24. oldal
  6. Vértesi, 24. oldal
  7. Vértesi, 26. oldal
  8. Vértesi, 23. oldal
  9. Vértesi, 31. oldal
  10. Vértesi, 32. oldal
  11. Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
  12. Vértesi, 62. oldal
  13. dél-dunántúli nemzetiségek 2011-ben (14. oldal)
  14. Vértes, 20. oldal
  15. Evangélikus gyülekezet
  16. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  17. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  18. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  19. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  20. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  21. Magyarbóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  22. Magyarbóly települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  23. Magyarbóly Helységnévtár
  24. új toronysisak a református templomon. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 14.)
  25. Vértesi, 22. oldal
  26. Decembertől ismét vonattal utazhatunk Magyarországra
  27. Menetrend 2018-2019 Pélmonostor-Pécs. [2018. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 17.)

További információk szerkesztés